Hová is fejlődünk?

Jakab István írását olvasva teljesen elképedek. Mert végre valaki, aki felismeri a fejlődés szó egyetlen, ma valóban lehetséges értelmét a vele összekötött „fenntarthatóság” népbutításával szemben. A mai közbeszéd ugyanis már teljesen átvette a pénz-kapitalista őrület hamis környezetvédelmének és méghamisabb közgazdaságtanának retorikai fogásait. Ezzel ugyanis velünk akarják elhitetni, hogy ebben a véges földi világban is lehetséges a folyamatosan „fenntartható fejlődés”, ami természetesen önellentmondás ugyan, de közben ügyesen eltakarja a világot uraló bankárkaszt ravasz szándékát.

Az általam pénz-diktatúrának nevezett rendszer ugyanis, azon ravaszkodik már évtizedek óta, hogy az emberiség jelentős részét ki kell irtani. (A migráns ügy is erre megy ki, csak még nem látjuk a végét)

Az uralkodó elitnek nincs már szüksége nagyobb mennyiségű munkáskézre az automatizálás miatt. S így az adósságcsapda rendszerén keresztül már – a természeti népek kivételével –, minden civilizált népesség felett megvalósult egy sajátos uralom. Ez pedig a fogyasztói lét és annak teljesen elbutító rendszere, amely mind az egyént, mint azok államok létét tökéletesen a pénz hatalma alá volt képes integrálni. Jakab István tehát a fején találta a szöget, amikor ezt vetette papírra: „A fejlődésnek teljesen más dimenzióit kell értelmezni és tovább lépni azon a síkon, ami jelenleg ismeretlen a számunkra. Sokunknak magas ez, mint disznónak az ólajtó kilincse, de a kihívások nélkül sosem lesz lehetőség arra, hogy emelkedjünk, változzunk.”

A „Kolumbusz rémálma, avagy a dimenzióváltók analfabétizmusa” – című rövid írásában szépen levezeti a mai hivatalos tudományosság legjellemzőbb korlátait, illetve azoknak a társadalmi közbeszédre gyakorolt káros hatását: „…hogyan értsünk meg egy egyszerű szimbólumot szántóföldjeinkbe égetve, mikor nincs az értelmezési síkunkban ennek a befogadási lehetősége?”

Valójában ez a befogadási lehetőség hiánya az alapja annak az ellentmondásnak is, hogy képtelenek vagyunk visszaemelkedni a magyar minőség szintjére. S ezért nem képes még a jogászság sem felismerni azt az alapvető ellenmondást, ami a nyugati jogrend és a népünk által évszázadok alatt kicsiszolt magyar alkotmányosság között húzódik. Pedig a mindenkori jogrend az egész életünknek a legfontosabb alapja, hiszen az van a legnagyobb hatással a mindennapi gondjainkra is. Jogtudósaink azonban egy olyan liberális-bolsevik oktatásban részesültek (és még ma is ebben részesül az új generáció), ami eleve megakadályozza a magyar alkotmányosság kivételes eredményeinek a felismerését és használatának az újra bevezetését. A pártpolitikusok pedig nemcsak nem pontosan értik, hanem az eddigi korlátlan hatalmuk akadályát látják a magyar alkotmányban. (Egyébként bevezették volna a 2/3-ad segítségével!) Nekik azonban végképp nem az érdekük egy olyan rendszer, ahol nem a pártvezetői EGO, hanem az igazságosság a döntő.

Vegyük már észre, hogy a nyugati mintájú jogrend valóban a bankárkaszt érdekeinek a kiszolgálója. A magyarságtól idegen, forradalmi hévben jött létre, amikor a polgári átalakulásnak nevezett pénzhatalmi hazugság megszületett. Elismerem, hogy óriási tudás is van a pénzhatalom mögött, hiszen az emberi nem legrosszabb tulajdonságaira, az önző EGO uralmára épít. Jakab István sorai – bár egészen más szempontból születtek – de azért zseniálisak, mert lerántják a leplet az ún.”akadémiai tudásról”:

Itt feszül bennünk az új tudás, de mindösszesen 5% az, amit képesek vagyunk felfogni a létezésből, és akkor még csak a saját dimenzionális érzékelési síkunkról beszéltünk……Mi lennék én azok nélkül az ismeretek nélkül, amire a jelenlegi életemet, világomat felépítem? Mi lennék én a biztonságom nélkül, amit magamnak építettem a konvenciók, utasítások, tanítások sziklakövéből? Egyszer csak kiürülne a fej, kiürülne az elme, és kezdeném megérteni az új dimenzió üzeneteit.”

Magam közjogász lévén, szinte tökéletesen értem azt, amit ezzel az én szakmám felé is üzen: A magyar alkotmány nem azonos azzal amit ma használ az ország! Ki kellene üríteni azt a hamis tudást a jogászok fejéből ami akadály a saját alkotmányunk, saját jogrendünk érvényesülése útjából, s csak akkor lehetne ismét az igazságos és méltányos jogrend bevezetéséről beszélni.

Ma ugyanis a beépített, tudatos gátak akadályozzák annak felismerését, hogy a magyar alkotmányos gondolkodás volt az egyetlen Európában, mely képes volt a pénzdiktatúra és ezáltal a bankárkaszt akaratát évszázadokon át akadályozni. Nálunk soha nem tudott volna működni még az állami pénzszivattyú rendszere sem, ha nincsenek a nyakunkon a Habsburgok. Ám még így is sokkal kisebb volt a mozgástere a királyi hatalomnak a lét akkori legfontosabb alapjának, a földnek birtoklása kapcsán. Egyszerűen nem tudta átjátszani a bankárkaszt kezébe sem a földet, sem a Korona javait. (Ezek akkor valóban közvagyonként működtek!)

Ma már nem a lét alapja a föld – a közgazdászok és politikusok szerint –, hanem a pénz vette át a szerepét. Ám a pénzt nem lehet megenni, s ráadásul nem is valóságos értékjel, hiszen nincs mögötte fedezet, csak a bankok által pénzpórázra fűzött államok hatalma, amit azonban kedvük szerint manipulálnak. A pénz tehát nem is lehetne a lét valóságos alapja, de ezt elhitetik velünk és ma már sajnos minden, e hibás rendszerlogika alapján működik.

A pénz természetesen zseniális emberi találmány és értékjel-csereeszköz funkcióira szerintem nagy szükség is van. Viszont a spekulációs és a hatalmi funkciók tökéletesen feleslegesek a népek számára, mert ezek az értékteremtő nép kifosztásának lettek az eszközei azzal, hogy a pénzkiadás jogát – sőt az elektronikus pénz teremtését is– az államok politikai vezetői átengedték különböző magánbankoknak.

A társadalmak számára tehát a hamis pénz-funkciók teszik a pénzt veszélyes eszközökké, s nem azok, amelyekre szükség van. A média világa azonban elhiteti velünk a spekuláció szükségességét, mert a tőzsdehírek a legnagyobb reklám a kapitalizmus mellett, holott csak fel kellene ismerni: a tőzsde valójában egy métely. Természetesen nem azt állítom, hogy a kapitalizmust tokkal-vonóval a szemétbe kell dobni, mint ahogy a bolsevik banda tette.

Viszont az államkapitalizmus rendje működhetne jól akkor, ha a kamatok és a közüzemi profitok nem magánzsebekbe, hanem a közkincstárba folynának be. Onnan ugyanis a közjót szolgálva kerülhetne vissza a társadalom vérkeringésébe. Most ismét Jakab Istvánt idézem: „…Saját magunk húztuk meg a szemellenzőt tudásunk határainál, ugyanakkor félünk a homályba, az ismeretlenbe megérkezni. Félünk a megvetéstől, a kinevetéstől. A Status Quo az, ami folyamatosan megakadályozza a (valódi)fejlődésünket. Most viszont már nem arról van szó, hogy egyre nagyobbak legyünk, hanem a dimenzionális ugrás, a dimenzióváltás azt jelenti, hogy teljesen más paradigmákat kell észlelnünk, és használnunk.”

Valahogy el kellene jutni oda, hogy István gondolatait a tudományosság, a politika és a média értelmisége is megértse, sőt magáévá is tegye. Ennek a jelen helyzetben csak egyetlen lehetősége lenne szerintem, ha sikerül nép-nemzeti alapon szervezett „ernyőpártot” létrehozni, amely nem a közhatalmat akarja megszerezni az állam felett, hanem vissza akarja adni a magánosított állami hatalmat a köznek, vagyis az alulról szerveződő nemzetnek. (Ezen már dolgozom egy pár éve, s aki segíteni akar, jelentkezzen nálam: 70/3603595)

A fenntartható fejlődés helyett ugyanis – ami az anyatermészet és a társadalom folyamatos tönkretételét jelenti – szerintem olyan váltásra van szükségünk, mely a visszaadja az emberek hitét Istenben, társadalmakat és természetet is megvédi a bankárkaszt lobbistáinak a kártevéseitől. Ne feledd, hogy Jézus korbáccsal verte ki a kufárokat az templomkertből!

Dr. Bene Gábor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

Egy gondolat “Hová is fejlődünk?” bejegyzéshez

  1. Az írás jó!
    “a kapitalizmus a pénzkölcsönzésből nőtt ki. A pénz kölcsönzés tartalmazza a kapitalizmus alapötletét. Nézd meg a talmud oldalait és megfogod látni,hogy a zsidók a pénz kölcsönzésből művészetet csináltak. Korán megtanítják őket,hogy fő boldogságukat a pénz birtoklásában lássák. A pénzben rejlő minden titoknak a mélyére hatoltak. ők lettek a pénz urai és a világ urai.” (sombart werner 20.századi német zsidó közgazdász)
    Pénz lett az Istenük! Ennek szolgálatában állítanak mindent,és mindenkit. Ezért nincs szükség józan észre, Igazságra, oktatásra, mert ezek nem szolgálnák az Ember nyomorba döntését. Helyette van a jog,amit addig csűrnek,csavarnak,míg nekik nem kedvez. Vissza KELL venni a hatalmat a pénz embertől, mert őt,csak a még több haszon érdekli.
    A kapzsisága lezüllesztette a világot. Anyagilag,erkölcsileg! Számára az ember fejlődése nem cél, hanem annak teljes lebutítása, kizsákmányolása, hogy tudatlanul vegetáljon,robotoljon,de neki minél több hasznot termeljen. Ma a pénzlobbi által hatalomba juttatott politikusok(?),hivatalnokok, ezt a fertőt szolgálják. Körül kell nézni, célirányosan, a pusztulás felé terelve a Népet.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.