Devizahiteles perek és vörösiszap-ügy − mi a közös?

Veszélyes, megdöbbentő és nemzetközi összehasonlításban szinte példátlan, hogy Magyarországon a magát “demokratikus gondolkodásúnak” illetve baloldalinak nevező közéleti értelmiségiek többsége, a jogásztársadalom jelentős része és a bírói kar számos “szószólója” a vadkapitalista cégvezetők és bankárok, s nem az utóbbiaknak kiszolgáltatott emberek mellett áll ki a nagy nyilvánosságot kapó, sokaknak hatalmas szenvedést okozó tragédiák s az ezek alapján indult jogviták kapcsán. E körbe tartozik napjainkban a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőeljárás és az úgynevezett “devizahiteles” perek.

Úgy tűnik, hogy a “politikailag korrekt” megközelítés mindkét ügyben a profitközpontú döntéshozatal követelése, azaz annak normává tétele, hogy a féktelen haszonszerzés olyan legitim törekvés, amelyet a jognak el kell ismernie és védenie kell.

Az, hogy ezekben az ügyekben milyen bírósági döntés születik, meghatározó lesz Magyarország és a magyar emberek jövőjére. Válhatunk olyan “harmadik világbeli” országgá, ahol egy szűk milliomos réteg folyamatos gazdagodása érdekében eszközként, tárgyként használja a kiszolgáltatott, az állam és a jog által védtelenül hagyott emberek tömegeit, veszélyeztetheti testi-lelki egészségüket, pusztíthatja a teremtett természetet, szennyezheti a környezetet, semmibe vehet alapvető biztonsági és munkavédelmi előírásokat, okozhat halált, sérülést, betegségeket, elszegényedést, hajléktalanná válást… Vagy válhatunk olyan országgá, ahol az emberi személy méltósága, élete, biztonsága, az egészséges környezet megóvása a legfontosabb érték, s a jog is ezeket szolgálja. Pénz- és profitközpontú vagy ember- és természetközpontú gondolkodásmód és döntéshozatal? Ha az utóbbit választjuk, meg kell szólítanunk a közvéleményt formálókat, a döntéshozókat, ideértve az igazságszolgáltatást is. Nem egyszer, hanem sokszor. Folyamatosan. Amíg meg nem hallják. Értenünk és terjesztenünk kell, hogy miről is szólnak valójában ezek az ügyek, ezek a “peres eljárások”. Ezért szólalok meg sokadszor a vörösiszap-ügyben, ezúttal Kepli Lajos környezetmérnökkel, országgyűlési képviselővel, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnökével együtt – segíteni próbálva a tisztánlátást, az ügy megértését. A következő téma a mostanival egy-gyökerű lesz: devizahiteles perek, igazságszolgáltatás, jog előtti egyenlőség (?).

Almási L.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Reklámok

Egy gondolat “Devizahiteles perek és vörösiszap-ügy − mi a közös?” bejegyzéshez

  1. Mit is várunk ezektöl a perektől?

    Aki bármi pozitív (számunkra) döntést is vár, annak gyermeteg elképzelései vannak az “életről”.

    Mindenkinek átértékelésre van szüksége, aki még nem tette meg.

    Ez nem pesszimizmus, ez a realitás.
    A népek, a rabszolgák javára nem lehet győztes döntés. Legfeljebb, olyan felemás ítélet születhet. Mint ismerjük. Ezzel már a pofánk befogva.

    Ki a felelős, a bank, a gyártulajdonos? Mint tudjuk, aki a háttérhatalom, a pt része, azok nem lehetnek.
    Miért?
    Azért, mert ők megnevezhetetlenek!
    Nem is ismerjük őket. Amerikai? Izraeli? Spanyol?….
    A gyurcsány? Az otp? Az mnb?….
    Valamennyit, valamely külföldi hatalom írányít. Ők név nélkül születtek, névnélkül halnak.

    Az igazság a lelkünkben lakozik, tudjuk kik a felelősek, ha tudjuk, de sosem lesznek elitélve.

    Ne néz híradót, filmeket, az összes médiát el kell feledni, soha ne hallgass senkire. Benned van az igazság.

    Amit érzünk, látunk, hallunk a természet hangjaiból, az, az igazság.

    Ne reménykedjünk, éljünk!
    Aki él, az a lelke kincseit tovább adja, aki nem él, az halott, nincs mit önzetlenül adnia.

    Éljünk minél többen!

    Az élni akaró nagy többség győzni fog.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.