Miért is van szükség a vitézségre?

Jellemző korunkra, a mostani helyzetre, hogy összetartás helyett nem csak a magyarországi, de a határon túli magyarok is egyre inkább széthúznak. Szinte nincs olyan párt, szervezet, intézmény, amely ketté, sőt háromfelé nem szakadna. Ugyancsak jellemző, hogy mind nagyobb teret hódít a megalkuvó, belenyugvó közömbösség az összmagyarság sorsa iránt. Növekszik azok száma Kárpátalján is, akik végső reménytelenségükben, nemcsak hogy hangoztatni, de még gondolni se mernek a történelmi igazság helyreállítására. A közép- és fiatalkorúakat mind nagyobb mértékben az Anyaország csak a bevásárló turizmus szempontjából érdekli.

Hitevesztett, elkeseredett, közömbössé vált emberekkel még reménykedni se lehet a sorsunk jobbá fordításában. Az autonómia létrehozása eleinte bármilyen, akár kezdetleges, szimbolikus formában is elengedhetetlen a megmaradásunkhoz, a nemzeti identitásunk megőrzéséhez. Létünk megtartása érdekében határozottan meg kell gátolni a magyarlakta települések idegenekkel való felhígítását. Ez irányú törekvéseink is igen bátortalanok, határozatlanok.

Kettészakadásunk igen csak nagy csorbát ejt a tekintélyünkön. Csak szoros együttartással, közös és következetes kiállással tudjuk elérni a környezetünk tiszteletét, megbecsülését. Holott a széthúzásunk csak felbátorítja a szélsőséges nacionalista erőket a magyarellenes kirohanásaikra. Egy mondás szerint: “csak azt bántják, aki megengedi, csak azt alázzák, aki eltűri. “

Ellen kell állnunk történelmünk meghamisításának, ismertetni kell az ukránokkal Magyarország és területünk igazi történelmi eseményeit, törekvéseinket. Hisz területünk nem magyar lakosainak igen csak eltorzított ismeretei vannak rólunk, magyarokról — nem ismernek minket. Értsük meg végre, hogy ismeretlenül, szétválasztottan lehetetlen sikeresen érvényesülni. Azonos a helyzet az összes határon túli magyaroknál is.

Magyarországon se rózsásabb a helyzet. Megcsonkított országunkat már régóta mind mélyebben sújtja a gazdasági és erkölcsi válság. Egyre jobban eluralkodik a pesszimizmus, a reménytelenség. Nemzetünket, függetlenségünket komoly veszély fenyegeti. E felismerés késztette hazánk leghűbb fiait, kik valóban a Hazát, a Nemzetünket akarják szolgálni  feléleszteni a Vitézi  Rendet.

A Vitézi Rend tagjai elsődleges feladatuknak, szívügyüknek a magyarság egyesítését, összetartását kell, hogy tekintsék.

Nemzetünk felvirágoztatása csak az összmagyarság összefogásával, a cselekvés szoros összehangolásával lehetséges, valamint végtelen hittel, szilárd meggyőződéssel az igazunkban, a törekvéseink célszerűségében.

Ezért vált szükségessé kiterjeszteni a Magyar Vitézi Rend működését, hatását a külhoni magyarságra is. A vitéz az, aki minden hálát, elismerést, juttatást mellőzve, teljes odaadással szolgálja és védi a magyarság érdekeit.

A Rend nem tömegszervezet, napi párt-politikai tevékenységet nem folytat, intézményesen pártokat nem támogat. Ám feladatának tartja a magyar nemzeti önazonosság-tudat erősítését, a nemzeti sorskérdésekben való nyilvános állásfoglalást. Különös gondot fordít a nemzeti történelmi ismereteink, kultúránk színvonalának emelésére, fejlesztésére. Elítél minden olyan kijelentést, cselekvést, amely csorbát ejthet a magyarság érdekein. Támogat minden olyan tevékenységet, amely nemzetünk érdekeit szolgálja. A rend tagjai kötelesek betartani annak az országnak törvényeit, melynek a polgárai, példamutató, törvénytisztelő magatartásra biztatni környezetüket is, de bátran ellenállni és határozottan elháritani minden magyarellenes kirohanást.

Isten minket úgy segéljen !

v. Kövér György

VR Kárpátaljai törzskapitánya

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

12 gondolat “Miért is van szükség a vitézségre?” bejegyzéshez

  1. Gondolom, ehhez a cikkhez kívánkozik ez a nagyon aktuális üzenet:
    Horthy Miklós üzenete: A HAZA MINDEN ELŐTT!
    „ Bármit is hoz a jövő, kérve kérek minden Magyart aki e névre méltó, temessen el minden pártviszályt és személyes perpatvart, és csak egyetlen egy célra vesse tekintetét, fordítsa minden erejét, és csak is erre dolgozzék meg imádkozzék. Ez a cél – mindnyájunk közös szent célja: Magyarország(minden Magyar föld) felszabadítása”!!!

    Kedvelés

    1. “mindnyájunk közös szent célja: Magyarország(minden Magyar föld) felszabadítása”!!!”
      Egyetértek v.Kövér úrral.
      Hazánk visszaszerzése és a szabadság az elsődleges cél, aztán lehet versenyezni, hogy ki/kik a legalkalmasabb(ak) az ország vezetésére.
      H.B.

      A farkasok dala

      Süvölt a zivatar
      A felhős ég alatt,
      A tél iker fia,
      Eső és hó szakad.

      Kietlen pusztaság
      Ez, amelyben lakunk;
      Nincs egy bokor se’, hol
      Meghúzhatnók magunk.

      Itt kívül a hideg,
      Az éhség ott belül,
      E kettős üldözőnk
      Kinoz kegyetlenül;

      S amott a harmadik:
      A töltött fegyverek.
      A fehér hóra le
      Piros vérünk csepeg.

      Fázunk és éhezünk
      S átlőve oldalunk,
      Részünk minden nyomor…
      De szabadok vagyunk!

      Kedvelés

  2. A megalkuvókkal tényleg egyre több baj van. Ám a pesszimizmus éppúgy jellemző a magyarságra, mint a hirtelen fellángolás, lelkesedés. Nem féltem a magyarokat, pontosan a különleges természetük miatt. Csakhogy nem mindegy kinek, vagy minek lelkesednek! Tudatosan káosszá tett világunkban valóban egyre nehezebb eligazodni, de az IGAZ MAGYAR EMBEREK útmutatása irányadó lehet. Ehhez viszont több hír, információ, megoldási lehetőség kellene az elszakított területeken élőktől, hogy az anyaországiak legalább nagyjából átfogó képet kapjanak, mert innen képtelenség minden rezdülésre figyelni nyolc felé.(Itt nem a hírekben olvasott alkalmi segélycsomagokra, adományokra gondolok, mert az nagyon jól jöhet, de hosszú távon nem megoldás.)

    Kedvelés

  3. A közelmultban a You Tube-ra feltett video segitségével volt alkalmam betekinteni a vitézi rend tevékenységébe, munkásságába, ami engemet teljesen lenyügözött. Most újra érdeklődéssel olvastam v.Kövér Györgytől “Miért is van szükség a vitézségre?” c. publicisztikát, melyből kiderült, hogy a kárpátaljai vitézek igazán szép nemes feladatra vállalkoznak; a magyarság megvédésére, összefogására. Jó lenne, minél többet hallani róluk!

    Kedvelés

  4. Nagyon tetszik a cikk. Minden gondolata a szívemből szól.

    A magyarok közötti széthuzás a zsidó mesterkedés eredménye, úgy mint a pesszimuzmus.

    Mivel már nem vagyunk “egészséges” nemzet, azért, hogy megmaradjunk, az idő kerekét vissza kell tekerni…100,…1000,…50000 ezer évet. Ez a nem nemzet lépésről lépésre, több 100,…..1000 éven ketesztül le lett butítva. Ez mind és mind a vezetői réteg árulása.

    De a butítás nem végzett a lelkünk mélyén található emlékekkel, ez minden Magyarban életre kel, felébred. Nem hinném, hogy az elkövetkező több ezer évet bután kellene leélniünk.

    Mi Magyarok arra vagyunk hivatva, hogy az emberiséget megmentsük.

    Ez kötelességünk, minden magyarnak, aki magyarnak vallja magát.
    A mi lelkünk, egónk mindenkinél másabb.

    Nekünk, Magyarságunknak több ezer,..százezer, ..vagy, még több ezer éves kultúránk van. Ezt nem lehet megtanulni, vele születünk. Örököljük, tovább adjuk. Ez a Mi fegyverünk.
    A lélek sosem hal meg, nem lehet legyilkoni. Elnyomni lehet, de visszajön. Akkor sem bosszútállni jön.

    Jön, ez a dolga.

    Jön, hogy nemzetek között békességet hozzon, mindenki méltó módon szívja magába az életet, a szeretetet, a világ összes jóját, hogy megölelhesse a nem embereket, hogy az Univerzum méltó lakói lehessen az emberiség, hova tartozás nélkül.

    Le kell pergetni minden társunkról, magunkról a liberalizmus átkát. A mi “átkunk” a múltunk. Az a múlt, melyre minden magyarnak büszkének kell lennie. Magyarként kell élnie.

    Nagyon szeressük társunkat, szerelem gyerek szülessék. Mi neveljük. Az iskolának talán más feladata van. A gyermekünk a mi felelősségünk. Tudom nehéz. Sok csalóka dolog szórja nyílait. Ha erős, sebezhetetlen pajzsot alkottunk, akkor nem kell más védelem.

    Mindegy hol él a Magyar, az akkor is magyar. Soha sem a politika határozza meg énünket. Az énünkben nincsenek határok, idők.

    Létezünk.

    Minden magyarnak nehéz.

    Atilla

    Kedvelés

  5. Szép, szép a vitézség!

    Csak az a baj velük, hogy az utóbbi 1000 évben épp a magyarok ellenségeit védték, ráadásul a nép ellenében.
    Értsd: a magyaroktól idegen származású királyokat, főnemességet és a főpapságot

    Ezt a nemzetpusztító vitézséget kár lenne folytatni!

    Kedvelés

  6. Kedves Atilla!
    Nem kritika,pusztán néhány gondolat az Önéhez.
    “liberalizmus átka.., Csak úgy lehetett eladni ezt a fertőt, a demokráciának nevezet néphülyítéssel,hogy akadt rá vevő is,szép számba, “nálunk is. Miért ? Mert a többség ebben megegyezik, pénzt akar,és még több pénzt. Ez vezérli,ez a célja. Ha gazdag lesz,boldog is,azt hiszi. Ezt látja,ezt hallja a nap 24 órájában. Csak akkor lehetsz boldog,ha sikeres vagy,gázolj át mindenen,mindenkin. Nincs család,barát,közösség,ország,világ. Mindenki, mindenki ellen! Legyőzendő ellenfélnek,ellenségnek tekintik egymást. Ezt szülte a liberalizmus,de közben, oszd meg és uralkodj is.
    “nagyon szeressük egymást.. Kevesek!! A többség csak lakó vagy szobatársak. Te oda adod a fizetésed,én kimosok rád,főzök és nevelem a gyerekeket. Üzletet kötöttek,még ha kimondatlanul is. Te használsz engem ,én téged. Miért nem születik 2000 éve Jézus,Krisna, Mahávira, Lao-Ce, Szokratész. Mert ami a legdrágább a világon,abból is üzletet csináltak. A Szerelemből!
    ” szeretni képtelen, mégis abból akar megélni.
    A TANÍTÁS hiányzik az életből, hogy végre EMBEREK lakják be a földet,de az eszmék, pártok, ideológiák és “bizonyos vallási körök ennek gátat szabnak, mert ha okos a Nép, ott a hatalom nem uralkodhat rajtuk.

    Kedvelés

  7. Kedves T. Ferenc!

    Nagyon köszönöm “kritikáját”, én is azt látom, amit nagyon szemléletesen kifejt. Nagyon sok időnek kell eltelnie, hogy a gondolkodások megváltozzanak.
    Én, egy kicsike lélek azt látom, hogy a vagyon imádata megfogja fojtani a világot.
    Nem látok ebből a helyzetből kiutat.

    Nem is láthatok, amit én gondolok, az megvalósíthatatlan.

    Tisztelettel:
    Atilla

    Kedvelés

    1. Tisztelt Atilla!
      A megoldás az ismeretszerzés a világ gazdagjainak a meggazdagodásáról.
      A mai világban már csak elvétve van “tiszta pénz” szinte minden gazdagsághoz bűn és vér tapad.
      Aki ezen ismeretek után is felnéz a gazdagokra az egy csónakban evez velük.
      H.B.

      Közönyös a világ… az ember
      Önző, falékony húsdarab,
      Mikép a hernyó, telhetetlen,
      Mindég előre mász s – harap.
      S ha elsöpört egy ivadékot
      Ama vén kertész, a halál,
      Más kél megint, ha nem rosszabb, de
      Nem is jobb a tavalyinál.

      (1851.Arany János)

      Kedvelés

  8. T.István hozzászólása teljesen megdöbbentett. Valamit nem ért, vagy félreért.

    Kedvelés

    1. Sajnos az igazság sokszor nehéz, és akár félreértésekhez is vezethet.

      Az “irisz” hozzászóláshoz annyit válaszul, hogy az Árpád-ház kihalása után egyre inkább az idegen származású főnemesség és főpapság uralkodása vált totálissá. Később már az idegen királyaink, a habsburgok kiszolgálására került megszervezésre a vitézség intézménye.

      Azok a vitézek, akik példaként Mária Teréziát, vagy Ferenc Józsefet védték, azok kvázi a magyarellenes nyugati elnyomóinkat segítették a hatalmuk fenntartásában. Bizony, ezekbe az időkben már nem volt tisztán magyar nemesség az országban. Még Széchenyi sem!
      Vagy Ön tud olyan vitézi rendről, akik a magyar parasztságért, a kézművesekért, netán a nemzet függetlenségéért és megmaradásáért harcoltak? Mert a világháborúkban is a mi elpusztításunkhoz, és a Trianonhoz vezető úton tevékenykedtek.

      Ha igen, kérem röviden írja meg nekünk is!

      Kedvelés

Hozzászólások lezárva.