A rabszolgaság és gyarmatosítás, amiből a franciák ma is jól élnek – a migráció okainak egyike

Az alábbi anyag egy bizonyos Mawuna Remarque KOUTONIN tollából jelent meg még 2014 januárjában. Azóta számos magyarországi internetes felületen olvashatóvá vált. A cikk eredeti címe: 14 African Countries Forced by France to Pay Colonial Tax For the Benefits of Slavery and Colonization (Franciaország 14 afrikai országot kényszerít gyarmati adó fizetésére – A rabszolgaság és a gyarmatosítás előnyei). Az eredeti szöveg itt olvasható.

A mi oldalainkon ezt az anyagot eddig még nem jelentettük meg. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy Olvasóink között is vannak még olyanok, akik eddig nem találkoztak ezzel az elgondolkodtató és tényszerű írással. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy mi is elérhetővé tesszük itt a NIF-en. Köszönet érte Urthvas Bethadnak, lapunk szellemi támogatójának. Azoknak is ajánljuk ezt az anyagot, akik korábban már olvasták, de talán nem árt feleleveníteni az ismereteket.

Emléktáblát avattak a magyarok püspöke tiszteletére

A nagykőrösi temetőben található Magyar Hősök Emlékhelyénél avatták fel Dr. Hegedűs Loránt, református püspök emléktábláját.

N1Tv

Hazugság allegória

A szabad népet vizionáló Szabad Nép az, amely nemcsak az képzelte magáról, hogy a szabad magyar népet személyesíti meg, hanem tűzzel-vassal harcolt is érte. A szabad népért, ahogy Rákosiék képzelték a szabadságot.

A kommunista szabadság épp az ellenkezője volt annak, amit jelentett. A totális rabságot hozta el a magyar népnek: nemcsak fizikai létében, hanem a lelkében is megnyomorítva a nemzetet. Ebben a harcban volt igazán hűséges csatlós a Szabad Nép, a nemzet megnyomorításán kívül részt vállalt a kommunizmus totális kiszolgálásában: hirdette a harci sikereket, az internacionalizmust, a szovjet mintájú nép-kizsigerelés minden formáját.

Hogyan változtassuk meg a külföld Magyarország-képét és tegyük egyúttal öntudatossá a magyarságot?

Előadásomban jórészt egy három évvel ezelőtt megjelent dolgozatomból merítek, amely a nemzeti sajtóban több helyen megjelent a következő címmel: Miért van szükség egy civil mozgalomra, amely a magyar nyelv természetéről feltárt ismereteket terjeszti?

Ebben a tanulmányban azt vázoltam fel, hogy a „rendszerváltás” óta egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sem a politika, sem a gazdaság nem kínál kiutat a magyarság létkérdéseinek megoldására. Az előbbi keretei eleve nagyon szűkre szabottak voltak, az utóbbiét, a kissé lazábbakat, nem tudtuk kihasználni. Mostanra pedig az eladósodás/eladósítás szinte kilátástalan helyzetbe sodorta az országot. Maradt viszont egy óriási kincs, amit sokan észre se vesznek, holott az összes között a legfontosabb. Ez a magyarság ősi kultúrája, amely, ha erősen legyengítve is, Európában egyedül őrizte meg egy szerves, szakrális kultúra lényegét. Ez azért rendkívül fontos, mert a szervetlen kultúrák elburjánzása rákos betegségként elfojtja az emberiség életlehetőségeit. A magyarság létkérdéseinek megoldása tehát összefügg az emberiség létkérdéseivel. Valami olyat kell tehát találnunk, ami a magyarságot kiemeli elszigeteltségéből, világszerte szimpatizánsokat szerez neki, mely által képessé válik az őt érő nemtelen támadások könnyebb visszaverésére. A magyar őskultúra csodálatosan sokrétű, de éppen ez a gazdagság útvesztőbe is torkollhat. Le kell szűkítenünk a leglényegesebbre, hogy széles körökben érthetővé váljon.