A népszavazásról józanul

Jó tisztázni, hogy ez a népszavazás miről is szólt valójában. Elsősorban a magyar kormányfő tárgyalási pozíciójának megerősítését a brüsszeli bürokratákkal szemben. Másodsorban a gazdasági menekültek kvóta szerinti elosztásának a megakadályozásáról. Harmadsorban a még megmaradt nemzeti szuverenitás megvédéséről, és nem utolsó sorban az EU megreformálásáról. De belpolitikai szempontból ennek a népszavazásnak több olvasata is van.

Ha közjogilag nézzük, akkor a jelenlegi népszavazási törvény alapján érvénytelen volt a népszavazás. Ha a korábbi NATO és EU népszavazási törvény alapján értékeljük, akkor érvényes volt. A NATO népszavazás (1997) közjogilag érvénytelen volt, mivel csak 49%- os volt a részvétel, ezért nem is léphetünk volna be a NATO-ba, de a parlament magára nézve kötelezőnek ismerte el és megszavazta a belépést. Az EU népszavazásra már az érvényességet oly módon határozták meg, hogy mindenképpen érvényes legyen. Az Alkotmány szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”  Ez a barbatrük alapjaiban kérdőjelezi meg Magyarország demokratikus jellegét. Nem lényegtelen kérdés, hogy a politikai „elit” milyen alapon változtatja tetszése szerint a demokrácia legalapvetőbb intézményének a népszavazásnak a játékszabályait. A magyar jogállamisággal súlyos problémák vannak.

A népszavazásra feltett kérdés kettőssége („Akarja-e, hogy az Európai Unió … előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?” illetve Akarja –e, hogy  az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa …?) már önmagában az összetettségénél fogva közjogilag kizárja bárminemű kötelezettséget a törvényhazás számára még akkor is, ha a népszavazás érvényes lett volna, és a nemek győznek. Ezt a népszavazást, mind közjogilag, mind politikailag véleményt nyilvánító népszavazásnak kell tekintenünk a feltett kérdés jellege alapján. A népszavazás eredménye politikailag megfelel a  választópolgárok aktív többségének a véleményének a megismerésére, mivel több, mint 98%-a a fő kérdésre – akarja-e az EU kötelező betelepítését – egyértelműen NEM volt a válasz. Politikai értelemben ez a népszavazás bombasztikus eredményt produkált. A rendszerváltás óta ilyen egyértelmű eredményt egyetlen népszavazás sem tudott felmutatni. Ezért a kormány és Orbán Viktor „migráns politikája” egyértelmű támogatást nyert a választópolgárok azon részétől, akik vették a fáradságot és elmentek szavazni. És ez a lényeg, és nem az hogy érvényes volt-e a népszavazás, avagy nem, mert csak nézőpont kérdése, hogy melyik népszavazási törvény alapján értékeljük az eredményt.

Az, hogy a balliberális oldal megpróbálja a népszavazás eredménytelenségét győzelemnek beállítani, az önmagában a politikai pitiánerség, számukra ez pireuszi győzelem volt. A balliberális oldal politikailag súlyos vereséget szenvedett. A számok önmagukért beszélnek az igenek  55 555 –tel szemben a nemek száma  3 282 928. Lehet a számokkal zsonglőrködni, de a tény az tény 2% aránylik a 98%-hoz.

Én csak azt kívánom, hogy ilyen arányú eredményt érjenek el a nemzeti oldallal szemben – persze ha lesz nemzeti oldal egyáltalán – a következő országgyűlési választáson, mert akkor biztosak lehetünk abban, hogy a magyar társadalom a Gyurcsány-féle nemzetidegen politikai erőtől hosszú időre megszabadul.

Azok az ellenzéki politikusok, akik a népszavazás érvénytelensége okán Orbán Viktor lemondását követelik, azok nem veszik figyelembe a politika lényegét; annyit érsz, ahány szavazatot kapsz. Az ilyen szirénhangokat hallató politikusokat nem szabad komolyan venni, ezek kóklerek, akik a politikailag tájékozatlan polgárokat célozzák meg, a tudatlanság és a gyűlölet képezi politikai eszköztáruk lényegét.

Azzal, hogy Orbán Viktor bejelentette, hogy migráns ügyben alaptörvény módosítást kezdeményez, nem tesz mást, mint visszanyúl az 1997-i érvénytelen NATO népszavazás politikai értelmezéséhez: „Az 1997-es NATO népszavazást az Országgyűlés saját hatáskörében rendelete el, és a népszavazás eredményét a törvényhozásra nézve kötelezőnek, ügydöntőnek ismerte el. Ahol a részvételei arány 49% volt és a belépést támogató 84% volt, míg az ellenzők közel 16%. Ez az arány a mi esetünkben lényegesen nagyobb eltérést mutat.

De nézzük, hogy a választópolgárok a népszavazás eddigi – nem végleges számai alapján mit üzentek Orbán Viktornak a Fidesz- (KDNP) pártszövetségnek. Nekik sincs okuk allelujázni, mivel a számok tükrében súlyos kritika érte őket.

A választásra jogosult magyar választó polgárok száma a rendszerváltás óta 8 millió felett volt. Jelenleg8 272 625 fő.

A népszavazásokon résztvevők arány 37 és 50,5% ( 2008. 03. 09. – „szociális népszavazás”) között változott. A jelenlegi népszavazáson a résztvevők száma az érvénytelen szavazatokkal megtoldva (3 581 809  +  223 252) 3 805 061 ez 46%-ot jelent, ami azt jelenti, hogy a leginkább támogatott népszavazások között van.

Ez a népszavazás Magyarország jövője szempontjából sorsfordító kérdésnek számított. Mindezek ellenére az adott törvényi keretek között jogilag érvénytelennek számít, miközben a választói akarat szempontjából kimondottan egyértelmű eredményt produkált. A kérdés az, hogy mi okozta ezt az ellentmondást.

A magam részéről, aki civil politikusból pártpolitikussá avanzsált az a véleményem, hogy népszavazás érvénytelenségét a Fidesz-(KDNP) belpolitikai tevékenysége jelentősen befolyásolta.

Milyen tényezők alakították az érvényesség alakulását? Nehéz lenne számszakilag meghatározni, hogy a távol maradókat mi motiválta. Hallottam olyan véleményt is – főleg fiataloktól -, hogy nem akarják kockáztatni Magyarország uniós tagságát. Az is nyilvánvaló, hogy a 3,3 millió nemmel szavazó választópolgár egyharmada minden bizonnyal nem kimondottan Orbán hívő, hanem a Fidesz ellenzékéhez tartozó.

A távol maradók nagy számát a Fidesz számlájára is írható az alábbi okok miatt. Az alábbi sorrend bár szubjektív, de nagyságrendileg talán elfogadható:

  1.             A választó polgárok jelentős százaléka politikailag inaktív. Leegyszerűsítve; nem érdekli az ország sorsa. Semmilyen választásra nem megy el.
  2. A népszavazási kérdéstől függetlenül a kormány kritikájaként maradt távol sok választó, amit az egykulcsos ÁFA bevezetése, az úgynevezett „nemzeti elit” – más szóval a Fidesz klientúra építésének, a föld árverések elutasítása is befolyásolt. Ezt látszik igazolni az érvénytelen szavazatok magas száma is.
  3. A Fidesz káderpolitikája, az önkormányzati képviselők egy részének arroganciája, uralkodói ambíciói jelentősen rontja a Fidesz-KDNP támogatottságát.
  4. A kormány bugyuta és túlzó kampánya rontotta a társadalmi aktivitást. Plakátjaik a szellemesség teljes hiányát tükrözték, nem beszélve a média arcok egysíkúságáról.

Közjogilag érdemes volna a parlamentnek elgondolkozni a fenti tényeken és az alábbiakat megfontolni.

Először is a népszavazás érvényessége vonatkozásában csak a választáson résztvevők számához kéne kötni az érvényességet, és az érvénytelen szavazatokat úgy kéne értelmezni, mint a választópolgár kritikájának kifejeződését.

Másodszor, a választásokon való részvételt elő-regisztrációhoz kéne kötni, nem csak gazdasági szempontból, hanem társadalompolitikai szempontból is. Vegyük végre észre, hogy a választásra jogosult polgárok legalább egyharmada mindenféle választástól távol tartja magát, nem tekinthető a Hazáért felelősséget vállaló állampolgárnak. A választásoktól való távolmaradás nem tekinthető tudatos politikai bojkottnak, hanem állampolgári apátiának, amit nem lehet politikai győzelemként kommunikálni.

Harmadszor, a népszavazás intézményét bővíteni kéne, az olyan kérdések vonatkozásában, amelyek az ország sorsát hosszútávon is befolyásolhatják. – Jobban kéne bízni a népben.

Negyedszer az országos és helyi népszavazások megtartását svájci mintára össze kéne kapcsolni, mint időpont és tartalom vonatkozásában.

Végezetül érdemes számba venni az EU bürokraták reagálását illetve a lehetséges retorziókat.

–          Az EU nyilvánvalóan azt fogja hangsúlyozni, hogy érvénytelen volt a népszavazás ezért nem kell figyelembe venni, bár az értelmesebb politikusok a számok tükrében igenis tisztában vannak annak súlyával.

–          Orbán még inkább utálatos személyé válik az EU bürokraták szemében, míg a periféria országai számára inkább követendőnek, vagy kamikázé szerepre kárhoztatott politikusként néznek rá.

–          Az EU volt gyarmattartó országai még hangsúlyosabban fogják hangoztatni az unión belüli szolidaritás fontosságát. Arról persze elfeledkeznek, hogy éppenséggel a volt gyarmatpolitikájuknak is köszönhetik az Európát fenyegető népvándorlást.

–          Az Unió bürokratái – a bürokratákra jellemző – bosszúhadjáratot fognak indítani Magyarország ellen elrettentés céljából, attól sem riadva vissza, hogy az EU törvényeit figyelmen kívül hagyják, főleg pénzügyi vonalon. Ebben az esetben a magyar kormánynak fel kell készülnie a jogi és politikai lépésekre.

–          Végső esetben azt sem tartom kizárhatónak, hogy Orbán Viktort politikailag likvidálják, de azt sem, hogy fizikailag is. Bár nem hiszem, hogy ilyen őrültségre vetemednének az ellenségei, mert könnyen lehet, hogy mártír csinálnának belőle, ami beláthatatlan következményeket vonna maga után. Azt meg végképp nem hiszem, hogy még egy Haider balesetet le tudnának nyomni Európa népei torkán.

Összegzésként, ez a népszavazás kulcsfontosságú volt a mega érvénytelenségével és eredményességével, mert egyértelmű jelzést adatott a magyar választópolgárok EU-val kapcsolatos véleményéről. De üzent a hazai pártoknak is.

A jövőre vonatkozóan a magyar politika résztvevőinek van min elgondolkodni.

2016. október 03.

Takács András

Összefogás Magyarországért Párt elnöke

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

7 gondolat “A népszavazásról józanul” bejegyzéshez

  1. Ezen a szavazáson csak arról dönthettünk hogy a mindenkori döntés jogát átadjuk e az Országgyűlésnek. Ezek után ha ez ugyanezzel a szövegezéssel lesz törvénybe foglalva,innen kezdve mindig az Országgyűlés vagy a Kormány dönthet a betelepítésekről,a bevándorlásról,mi pedig elveszítettük a döntési,beleszólási jogunkat. A szavazásokkal kapcsolatban én úgy tartom valóban demokratikusnak,ha a választási szavazás mindenki számára kötelező lenne,mert a VALÓDI nemzeti akarat csak így tud megnyilvánulni,a népszavazások érvényessége pedig igenis legyen részvételi arányhoz kötve,de ez a határ 70 % körül kellene legyen,különben nincs értelme “demokráciáról ” beszélni ,mert a jelenlegi felállásban mindig csak egy kisebbség döntötte el a többség sorsát !

    Kedvelés

    1. Egyetértek! Legyen kötelező a részvétel, és csak indokolt és igazolt esetben lehessen távol maradni. Ekkor pedig tényleg 70% körül kellene lenni az érvényességi küszöbnek. Csak így derülhetne ki a valós támogatottság. Milyen szánalmasan hamis például a jelenleg károsító banda “kétharmados” hencegése. Hiszen a választásra jogosultak teljes számához viszonyítva csupán kb 27 %. Ami úgy is értelmezhető, hogy 73 % ilyen-olyan okból NEM SZAVAZOTT RÁJUK!
      Vagyis — ahogy Ági írja, a kisebbség (negyed rész!) döntötte el a többség — és az ország! — sorsát. A “közönbösek” nagy aránya is lehet üzenet a maffiának, miszerint nem hajlandóak tudomásul venni, legitimálni a hatalmát. (Egyébként, főleg o.gy. választások idején, a távolmaradás a hatalomnak kedvez! Igyekszik is minden eszközzel elvenni a kedvünket a politizálástól.)
      A mostani 20 milliárdos bohóckodás is csak azért volt ilyen “eredménytelenül-sikeres”, mert a fideszhívők, és akiket sikeresen rémísztgettek, mind elmentek, és természetesen NEM-mel szavaztak.
      Akik viszont átlátták a kérdés sunyi, hazug voltát, és akiket nem oly könnyű riogatni, azok inkább nem mentek el, jelezvén, hogy nem engednek hülyét csináltatni magukból. (Lásd még: “birkamenetek”)
      Részemről ez volt az első eset, hogy nem vettem részt, mégpedig tudatos meggondolásból, és nem közömbösségből. Látva pedig ezt az utólagos “sikermámort”, igazolva látom a döntésemet..

      Kedvelés

  2. Egyet értek a cikkel!
    Szerintem nem működne a kötelező részvétel.
    Azt jobbnak tartom, amit a cikkíró javasol, regisztráció a népszavazások esetében.
    A parlamenti választásoknál viszont nem tartanám jó ötletnek.
    Túl sok problémát vetne fel, és békétlenséget okozna a politikai életben.
    A népszavazásoknál, viszont mindig, csak az mondja el a véleményét, akit valóban érdekel a saját nemzetének, életének a sorsa
    Úgy vélem, biztosan szívesen regisztrálnának azok, akik mindig is elmennek egy ilyen szavazásra.

    Kedvelés

  3. Kedves András!
    Előre bocsátom, hogy mindig nagyra értékeltem tevékenységedet, kitartásodat, és általában leírt gondolataiddal is egyetértettem. Most azonban erősen vitatom a véleményedet, ezen 20 milliárdot “elkockáztató” kamu szavazással kapcsolatban. (Ez a tömör véleményem erről a “közvéleménykutatásról”.) Nekem kifejezetten aktív politikusi habitusom van,( — vidéki létemre 140 kilométerről is többször ott voltam Veled a Kossuth téren, és 2006. okt.23-án is szippantottam könnygázt —), mégsem vettem rész ebben a bohózatban, mert rühellem, ha palira akarnak venni. Tisztességes, egyértelmű kérdésre én is leadtam volna a voksomat, de amikor azt kérdezi meg a kormány (=fidesz= O.V.), hogy átadom e a döntési jogomat neki, — amit amúgy kötelezettség formájában a birkái már kétszer is rátestáltak 27%-os “kétharmaddal”, no, akkor nálam szakad a cérna. Most pedig az érvénytelen siker mámorában bejelenti a Kiskanász, hogy alaptörvény módosítást fog kezdeményezni! Fideszes spanyolviasz! Amit a Jobbik a népszarvazás helyett javasolt, megtakarítandó 20 milliárd, és néhány hónapos késés. Akkor persze lesöpörték szokásos arroganciájukkal, most pedig mint saját javaslatot nyújtják be. (Ez is régi, bevált módszer.)
    Én egyáltalán nem tartom “sorsfordítónak” ezt a szavazást, hacsak nem tragikomikus jellege okán. Kiderült ugyanis, hogy jelenleg mekkora a megvezetett, pusz a megvezethető (riogatható) hányada a választásra jogosult népességnek. (Majdnem polgárokat írtam, de olyan ma alig van, legalábbis eredeti — tudatos és öntudatos— értelmében).
    A sikerpropaganda pedig legalább olyan hazug, mint a feltett kérdés.
    Érvénytelen ugyan, de baromira sikeres. A fidesz szempontjából biztosan, hiszen megint szét lehetett osztani jópár milliárdot plakáterdőre, hirdetésekre haveri médiumokban, miközben az is kiderült, hogy jövő vasárnap is simán nyernék a választásokat, — ha nem is “kétharmaddal”. Ja, és addig sem az ő korrupciós disznóságaikkal foglalkozik a nyáj, hanem retteg, és rohan szavazni, — szerinte a kvóta ellen, ami már nem is téma az EU-ban.
    És még valami a “siker”-hez: a 223 252 érvénytelen voksot valójában nem hozzáadni kellene, hanem levonni, hiszen olyan, mintha el se ment volna, de mégis elment, hogy konkrétan is jelezze, miszerint ezt a cumit nem veszi be. Majdnem negyedmillióan szándékosan rontották le a cédulát! Azért ez jelez valamit! Ha elmegyek, én is így teszek, csak nem akartam hozzájárulni a 46%-hoz. Az érvénytelenek viszont hozzájárultak, és 4% + 1fő híján érvényes is lett volna ez a 20 milliárdos “neszesemmi-fogdmdegjól” blöff.( Magad is leírtad, hogy még érvényesség esetén sem kötelezte volna a hatalmat semmire!)
    Képzeld csak el, mekkora arcuk lett volna, ha még az a 4%+1 fő is összejön! Hiszen már így is elviselhetetlen az “ujjongásuk”.
    Viszont azért már egyre többen kezdik sejteni, hogy “…ki is az a habonyárpád?!” (Meg a milliárdos udvari gázszerelő, meg a vajnaandrásgyörgy, meg a rogántóni, meg a stb…) Kérdés csak az, hogy a hátralévő másfél év elég lesz e a szükséges mértékű megvilágosodáshoz? Erősen félő, hogy NEM!

    Kedvelés

  4. Meg az egyszer de jozanul a nemsikerult nepszavazasrol, azzal kezdem en sohasem akartam befolyasolni senkit,az elottem irok elmondtak a velemenyuket igazuk van , ok ugy lattak ahogy leirtak, En maskent latom a sikertelenseg okait, nem ordongosegbol csak gondolkodtam tehat vagyok, szerintem ha ugy fogalmaztak volna meg a kerdest, hogy az nem talalos kerdes let volna hanem ertheto es nem felre ertheto, peldaul akarja-e on hogy hazajaban idegeneket az on megkerdezese nelkul betelepitsenek biztos hogy erre mindenki nem mel felelt volna es elsmentek volna szavazni mert azt hiszem ez vilagos let volna, De arra a talalos kerdesre a helyes felelet a felelem volt a valasz most atvernek vagy sem, hogyan is szavazzak nem mel es ha az igen a valossabb, nem elsem megyek mert mar annyiszor atvertek inkabb nem.csak osszefirkalom a szavazolapot, akkor viszont miert mentel el,? kar volt.Ne legyen lelkiismeret furdallasotok csunyan atvertek mindenkit higgyetek el az euro es az Orban kormany tudta teljessen mindeggy ki mire szavaztok ok teszik amit a hatatok mogott mar eldontottek, Meg kell erteni amig bent vagyunk az euroban nem donthetitek el mit akartok mert van az eunak beleszolasi joga mert mikor beleptetek akkor alairtatok az euro szabalyzatott, ennyire egyszeru. Mitgondoltok Anglia miert szavazott az eu-bol valo kilepesre nert igy megszakatt az eu beleszolasa az Angolok belugyeiben, tehat csak kovetni kell vagy kellene Angliat es nalunk is megszunne az eu beleszolasi joga a Magyar belugyekben es meg szavazni sem kellene, egyebkent gazdasagilag sem lenne kozombos, es hatranyos a Magyarok szamara sok mindenben egyedul csak a Magyarsag donthetne es nem az Europa. Ez az en velemenyem nem szukseges elfogadni de nem szukseges ocsarolo leveleket sem irni es firtatni a Magyarsagomat, vagy feltetelezni hogy nem vagyok Magyar csak beszelem az anyanyelvemet ha nem ertesz eggyet mond el te hogy gondolod es nincs semmi problema velemenye mindenkinek lehet es jo is es rossz is amit elkell tudni fogadnunk tetszik a vagy sem.

    Kedvelés

  5. Tisztelt NIF.!
    Másodikként itt közlöm, kérlek hozd le:
    Ötleteket és segítségetek kérem, hogy a kezdeményezés eredményes legyen!
    Például:
    AKAROD E, HOGY A TÖBBSÉG AKARATA ÉRVÉNYESÜLJÖN A KISEBBSÉG FELETT I G E N N E M a kívánt rész aláhúzandó, EZÉRT AKAROM, HOGY TÖRVÉNYBE IKATASSÁK E KEZDEMÉNYEZÉST!…” I G E N N E M kívánt rész aláhúzandó!

    ÉS ÍME AZ ÍRÁSOM:

    ÖTLET
    Zseniális megoldást talált ki Ceglédi Zoltán Orbán hazugságai ellen
    2016-10-05 szerző:Zenge Judit
    Több ezer ember tetszikelte a Facebookon azt a bejegyzést, amit Ceglédi Zoltán politikai elemző publikált a közszereplői oldalán.
    “Van itt egy kérdés, amit még nem tettek fel, pedig szerintem fontos:
    Nem lenne helyesebb, ha az alacsony részvétel miatt érvénytelen népszavazások esetén nem is nyitnák ki az urnákat, és így azt sem közölnék, hogy az eleve elégtelen számú szavazó hogyan szavazott? Profán példa: ha a pókerben bedobod a lapjaidat, nem kötelezheted az ellenfeledet, hogy mutassa meg, mi volt a kezében. Vesztettél, pont. Így nem lehetne érvelni, hogy “de akkor is”, nem lehetne utólag átírni a játékszabályokat, és helyén kezelnénk az érvénytelen népszavazást: a szavazásra jogosultak többsége úgy döntött, hogy ez nem fontos vagy nem elfogadható kérdés.
    Szerintem úgy lenne helyes, ha az első kizáró elemnél, az alacsony részvételből adódó érvénytelenségnél a jogi stoptábla egyben fizikai is lenne: urnazáráskor már világos, hogy nem mentek el elegen, nem keletkezik a referendum nyomán jogalkotási kötelezettsége a parlamentnek, no, itt álljon is meg a folyamat, ne kezdjük el vizsgálgatni, hogy “de egyébként” meg “mi lett volna, ha”. Amikor a többség nem megy el szavazni, akkor nem a maradék, a szavazó kisebbségben belüli, relatív többség döntése “a nép szavazata”, hanem bizony a távol maradóké.”
    Ezzel a megoldással lényegében sikerülne az óriási és elsöprő sikert egy kicsit szerényebben: bukásnak nevezni. Politikai értelemben ugyanis ez egy érvénytelen referendum volt

    IDÉZTEM INNEN:
    http://24per7.info/zsenialis-megoldast-talalt-ki-cegledi-zoltan-orban-hazugsagai-ellen/
    Az ötlethez, írom!

    MEG KELL VALÓSÍTANI!

    HOGYAN?

    Először is törvénybe kell iktatni! Hogy a régi a mostani szavazási szabályokat törölje!

    Módja:

    A szavazó kap egy értesítést postán – amit, un. Kaparós nem látható számmal kell ellátni – rajta kiképezve, amit akkor kaparhat le amikor a jelenléti ívben a szavazóhelyiségben felveszik a szavazók listájára és az addig titkos szavazási számát melléje ragasztják, mivel öntapadós – az értesítést már szám nélkül elviszi a szavazó magával, , amivel később igazolja, hogy ő szavazott, tehát a csalás maximálisan kizárva.!
    Nem kell szavazatokat számlálni, mert például Bázakeretyén van 800 szavazó – abból elmegy 401 és már sikeres is az adott témában a szavazás, mert az a többség – ezt az eredményt a jelenléti listakezelő személy(ek) közlik a központtal és szinte 0 perc alatt kész az eredmény az egész ország számára! Viszont ha csak a 800 – ból elmegy 300, eredménytelen és a többség nyert mert elvetette a szavazási témát, ahogy az ötletírói is leírja!
    Szinte költségmentes az eddigiekhez és nem kell annyi létszám sem hozzá max 3 fő = 1 a szavazó és 2.fő aki a listákat jelenléti ívet vezeti – kezeli! Kb. 1000 0 szavazóhelység szorozva kettő fővel az 20000 személy kell hozzá – érthető? És nem több tízezer!
    Megjegyzem:
    GERRY-nek írtam egy példabeszédet:
    „…#101 spartakusz
    – 2016. október 03. 07:16:34
    Szerkesztés | Törlés
    Gerry – nem érted? Példa beszéd – van 80 van ember és egy útelágazáshoz érnek, merre menjenek? 20 azt mondja erre – 60 azt mondja arra – mit gondolsz merre indulnak el?…”

    Innen idéztem, de olvasd el az egészet, a többi kommentet is, hogy megértsd!
    http://postaimre.magyarnemzetikormany.com/news.php?readmore=1687&c_start=100

    Nem vitattuk ki akkor, így itt megjegyzem, :

    nyílván a többség akarat érvényesült és azon az uton haladtak tovább – de ha a 20-nak volt ereje például kalasnyívokok, akkor a 60 arra terelt amere ő akarta! ÉRTHETŐ!

    ÍGY KEZDŐDŐTT:

    #96 spartakusz
    – 2016. október 03. 06:16:51
    Szerkesztés | Törlés
    Az otthon maradás a REALITÁS és a

    LOGIKUS válasz október 2.-ra….”
    innen idéztem:
    https://dodo1943….-a-medvet/
    Szóval az álláspontom változatlan maradt – számoljunk, mert a számokat nem lehet becsapni – de mit? azt, hogy mire SZÁMÍTHATUNK?
    EZEN SZÁMOK IS KÜLÖNBÖZŐEK, HOL ITT – HOL OTT! DE IGYEKEZTEM ÖSSZEHOZNI:
    az összes szavazatokra jogosultak száma:
    8272626
    elment szavazni: 3514632
    nem ment el szavazni: 4757994
    MOST AZON GONDOLKODOK, HOGY AKI ELMENT AZ BUTA VAGY HÜLYE VAGY AZ BUTA HÜLYE AKI NE MENT EL SZAVAZNI?
    És már elkezdték a sértegetést is SZÉGYELLJÉTEK MAGATOK – ezen kiakadtam:
    és ezt válaszoltam, annak akit eddig értelmesnek gondoltam:
    László Kiss

    6:30 (40 perce)

    címzett: Mihályfalvi
    János!
    Szégyellje az magát aki buta – tudatlan és ebből fakadóan ilyen jelzőkel illeti magyar valódi magyar társait!
    végtelen türelemmel: id. Kiss László

    véleményem akik többen döntöttek – azok az otthonmaradás pártja kik majdnem 5 millióan voltak – ők a győztesek, abban, hogy nincs lelkiismeret furdalásuk és amikor kell erővel is megfogják védeni hazájukat és nem szólamokkal fényezni magukat!
    üdv. Id. Kiss László

    ÉS AKKOR JÖTT A SEGÍTSÉG SZÁMOMRA – FENT AMIT ÖTLET CÍMEN KÖZLÖK VELETEK!

    PARANCS a spartakuszok parancsa – HAJTSD VÉGRE! MERT EZ A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN IS ÉLETSZERŰ ÉS SZÜKSÉGES LESZ!

    Tisztelettel. Id. Kiss László
    Bázakerettye, 2016-10-07

    A BEFEJEZÉS:

    A kérdésben aláírásgyűjtést kell kezdeményezni, a szavazás ily módón való megvalósítására
    Itt:
    A CitizenGO.org aktív polgárok közössége

    Kedvelés

  6. T. Csiszár József!
    Teljes egészében egyetértek a véleményével,de hol vannak ma már a hasonló, tisztán látó, gondolkodó EMBEREK?

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.