Az ukrán-magyar nyugdíjügy

Vitéz Kövér György javaslata: Végképp felháborító, hogy magyar állampolgárságot kiügyeskedő, és Magyarországra áttelepült  ukránok  kapják a legmagasabb nyugdíjat (általában 220 – 250 ezer felett) Ezek mind magas beosztásról mentek nyugállományba, amíg a magyarok közül  alig egy néhánynak sikerült magas pozícióba jutni.  Sok, nagyon sok magyarul nem, vagy csak alig beszélő ukrán rendelkezik magyar útlevéllel (a vegyes házasságon belül ideiglenes talán lehet kivételt tenni).  Hogy nehéz kiszűrni?  Pedig csak akarni kell.  Minden nem magyar hangzású nevet viselő személyt  beküldeni a lakhelyi önkormányzathoz, elé tenni egy üres lapot, megkérni, hogy írjon egy kérvényt (hogy mire, azt bízzuk az előadó fantáziájára), meg egy űrlapot, amelyt töltsön ki.    A határon a rendőrök, a vámosok  eredjenek szóba velük. Ha a legcsekélyebb kételyei támadnak az illetővel szemben, tegyenek jelentést , hogy XY (útlevél adatok) gyanús, hogy nem magyar származású.

Egy augusztus 19-i cikkében a ZIPP.hu is beszámolt arról, hogy az Inter nevű ukrán tévécsatorna tudósítása szerint Kárpátalja lakói tömegesen veszik fel a magyar állampolgárságot. A riport szerint az “európai útlevél boldog tulajdonosai között nem kevés az olyan született ukrán, aki be tudta magolni a magyar állampolgársági eskü szövegét.” Ebben szerepelt az is, hogy az egyik riportalany úgy nyilatkozott: a magyar állam egyéb kedvezmények mellett 300 eurós nyugdíjat garantál az “új magyaroknak”. – A cikket az MTI-től vettük át.

Az írás különböző reakciókat váltott ki olvasóinkból: sokan felháborodtak, de voltak jó néhányan, akik egyszerűen kacsának titulálták a riportban elhangzottakat. Többen meg is osztották a hírt különböző fórumokon, közösségi oldalakon.

Olvasóink reakciói, illetve a különböző internetes oldalakon olvasható vélemények, kommentek alapján úgy látjuk, a magyar lakosság jelentős részének nem azzal van problémája, hogy olyan magyarokon segítsünk, akik a sors kegyetlensége folytán hol egyik, hol másik országba kerültek, akiket elszakítottak szülőhazájuktól és egy másik nemzet kisebbségeként voltak kénytelenek élni. (Egy nemrég végzett kutatás –melyről itt írtunk – is megerősíti, hogy a magyarok – bár egyre kritikusabban szemlélik a kérdést – továbbra is szolidárisak a náluk is szegényebbekkel szemben.) A többség legfőbb ellenvetése az, hogy miként lehetséges az, hogy valaki, aki most veszi fel a magyar állampolgárságot, több juttatást (nyugdíjat) kapjon az államtól, mint jó pár olyan ember, aki egész életében Magyarországon dolgozott. Az interneten leírt vélemények azt mutatják, a legtöbbek számára nem fér kétség ahhoz, hogy magyarként Ukrajnában élni nem lehet könnyű, csakhogy ez önmagában nem indokolja a magasabb nyugdíjat. Azok közül, akik ma néhány tízezer forintból (lényegesen kevesebb, mint 300 eurónyi forintból) kell, hogy megéljenek nagyon sokan azért vannak ebben a helyzetben, mert az ő sorsuk is nehéz volt. Összességében tehát a vélemények arra engednek következtetni, hogy az embereknek alapvetően nem azzal van gondjuk, hogy ukrajnai magyarok kaphatnak nyugdíjat, hanem azzal, hogy ugyanazt az ellátás az állam nem biztosítja az anyaországban élő magyar állampolgárok számára is. Emellett általános felháborodás övezi azt, hogy az idézett hírek szerint a rendszer nem tesz meg mindent, hogy kiszűrje azokat, akik jogszerűtlenül kívánják megszerezni a magyar állam nyújtotta ellátást, kedvezményeket. Többen felvetették azt is a különböző internetes oldalakon, hogy a kormánypártok a határontúli magyarok szavazataival akarják növelni esélyeiket a választásokon. (A határon túliak szavazati jogával kapcsolatban a kitekinto.hu készített egy összeállítást, amelyről itt írtunk.)

A hír megjelenés óta több, mint két hónap telt el. A médiában nem kavart túl nagy port ez az ukrajnai tudósítás (azzal együtt, hogy természetesen több hírportálon megjelent) és bár néhány politikus is megemlítette saját weboldalán, az ellenzék nem foglalkozott sokat az üggyel, a kormány pedig nem reagált rá. Az internetezők körében viszont továbbra is terjedt a hír és egyre több embert kezdett el foglalkoztatni… – Úgy tűnik most már országos visszhangja lett.

A Klub Rádióban Bolgár György október 18-án Korózs Lajossal az MSZP elnökségének tagjával beszélgetett a témáról (a későbbiekben visszatérünk erre) és a stop.hu is megkérdezte a politikust az ügyről. Beszámolójuk szerint, a szocialista politikusnak nincs tudomása arról, hogy Ukrajnával már rendezték volna az ilyetén való nyugdíj megállapítást, ugyanakkor azt is hozzátette 2-3 héttel ezelőtt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság zárt tárgyalás keretében folytatott nyugdíjtárgyalásokat, ahol a magyar-ukrán szociális biztonságról szóló egyezmény felülvizsgálata is napirenden volt. A legfrissebb információ a témában viszont, amit a nepszava.hu írt, a következő: azt a választ küldte a Miniszterelnökség, hogy “a magyar állampolgársággal sem automatikus magyarországi nyugdíj nem jár, sem pedig ingyenes egészségügyi ellátás, ezek ugyanis járulékfizetési alapon járnak, nem pedig az állampolgárság birtoklásától függnek”.

Érdekes ugyanakkor, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság weboldala szerint még mindig az a 1963. évi 16. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény rendelkezik Magyarország és a volt Szovjetunió területén létrejött utódállamok, így Ukrajna esetében is a nyugellátás megállapításáról. (ld. Hatályos alkalmazandó egyezmények,

– Ez alapján pedig úgy tűnik, bizonyos feltételekkel, de a nyugdíj igényelhető, ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy az egyezmény szerint magyarországi lakhely szükséges ehhez, magyar állampolgárság viszont nem.

beküldte v.K.Gy

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

3 gondolat “Az ukrán-magyar nyugdíjügy” bejegyzéshez

  1. „… embereknek alapvetően nem azzal van gondjuk, hogy ukrajnai magyarok kaphatnak nyugdíjat, hanem azzal, hogy ugyanazt az ellátás az állam nem biztosítja az anyaországban élő magyar állampolgárok számára is”
    Gondolom, ez igazságos felvetés. Kockáztatva magamra haragitani egyes Kárpátaljai nyugdijas földiemet, azon véleményen vagyok, hogy a külhoni magyarok részére megkéne húzni a nyugdij összegének egy felső határt: mondjuk max. 200ezer, vagy a MO nyugdij középértékét(e kiszámitásába ne vonjúk be a kimagasló(igazságtalan) értékét).
    Ne feledjük: az önhibájukon kivül leszegényedett külhoni nemzettársaink anyagi támogatása a MAGYAR föld megtartását is szolgálja, Ennek köszönhetően nagyon sok család akár szűk körülmények közt, de otthon marad, próbál boldogulni, s nem igyekszik áttelepülni MO-ra, elhagyva szülő otthonát, és átengedve azt az ukránoknak .

    Kedvelés

  2. No, igen! Az 1963-as törvény hatálya. Kiterjed azokra a szükkörben kiokosítottakra, akik akkor is, ma is vissza tudnak élni a kiskapuk által nyújtott lehetőségekkel, s ez a ma napig nincs rendszabályozva, ezzel veszélyes ellentéteket kiváltva úgy Kárpátalján, mint Magyarországon.
    Teljesen igaza van vitéz Kövér György úrnak! Csak remélni tudom, a gyakorlatban történő változtatást.

    Kedvelés

  3. Csak helyeselni lehet, hogy a magyar kormány végre hathatós támogatást nyújt a Kárpátaljai magyaroknak, ezzel is igyekezve meggátolni a tömeges elvándorlást. Hisz a földünk megtartásának értékét lehetetlen túl becsülni, De jó lenne ha ilyen következetesen, bátran kiállna a kormányunk egy nemzeti körzet létrehozásáért is.
    A Kövér György kommentárjával kapcsolatban. Magyarországi nyugdíj csak és kizárólag MAGYAROKNAK jár, vagyis akik tisztán, folyamatosan írnak-olvasnak-beszélnek magyarul(kivétel a gyengébben beszélő házastárs).
    Ami a nyugdíjak mértékét illeti. A külhoniak úgy kell viszonyuljanak, hogy ez kisegítés, önkéntesen nyújtott adomány…

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.