Ópusztaszer, 2012. június 30.
Hagyományõrzõ íjászok egyszerre lõnek célba nyílaikkal az Ópusztaszeri Nemzeti Emlépark melletti pusztán. A Kárpát-medence legnagyobb hagyományõrzõ íjásztalálkozóján idén 1250 íjász vett részt.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont

Elhangzott: 1996. 06. 22-én Visegrád-Mogyoróhegyen

a Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány és a

 Magyar Érdek Pártja rendezvényén

Szerkesztette, gondozta és a magyarázó szöveget írta: Király B. Izabella

„A magyar bálványt nem imádott soha. Egy istenég volt, melyre áldva tekinte föl, mely templomba be nem fér, melynek áldását legközelebb érzi magához minden,

 ami él: a Nap és a csillagos ég.” (Jókai Mór)

  1. A magyar nemzet egy és oszthatatlan.
  2. A magyar nemzet történetileg folytonos.

Tagja minden elődünk, utódunk, és a világ bármely pontján élő magyar.

  1. Magyar az, aki magyar származású és magyar nemzettudatú. (Megj.: Ki a magyar? Ősi hazánk területéhez való birtokjogunk elismertetése, nemzeti kultúránk megőrzése szempontjából napjainkban vált kulcskérdéssé. Magyar az, aki magyarnak született, s akinek a nemzettudatát nem terheli egy másik nemzethez, (etnikumhoz) való tartozás érzése. Magyarnak lenni, – mint bármely más nép esetében -, alapvetően származás kérdése, azaz felmenőinek többsége magyar. Ha valaki nem-magyarként magyarnak vallja magát, magyar akkor sem lehet, ha a magyarok – úgy általában – elfogadják magyarnak, hiszen a természet törvényei szerint nem magyarnak született. Ha más nemzet (etnikum) fiaként magyarnak akar mutatkozni, ez azt is jelentheti, hogy elhagyta, megtagadta saját természet szerint adott anyanemzetét. Ez erkölcstelen és természetellenes. Más nemzet fia, ha őszinte barátunk, nem is akar magyarnak mutatkozni. A nem magyarok harsány magyarkodása legtöbbször javainkból való kiforgatásunk álcázására szolgál. A származás kérdése természetesen nem abszolutizálható. Hajdan ez nem is volt kérdés. (Árpád apánk második felesége, Zsolt anyja is egy viking-normann vezér leánya volt, viszont Árpád mellett vállalta a magyar sorsot, feladatot, a magyar küldetést.)

 A nemzeti kötelék elhagyása következtében (önkéntesen vagy erőszak miatt), a magyar származás ellenére sokan elveszítették magyarságukat. A mesterségesen gerjesztett nemzeti-, családi-, nemi identitászavar (fegyveres erőszak következtében, vagy a média és a politika által manipulálva) – lassan világjelenség lesz. A nemzetközi jog ma elismeri a „szabad identitásválasztás” jogát, ami értelmetlen képtelenség. A Rajnától nyugatra fekvő Európában korábban a nemzet területi felfogása alakult ki, azaz a lakóhely és az állampolgárság, tehát területi és jogi kritériumok határozták meg az egyének nemzeti hovatartozását. A Rajnától keletre az egyén nemzetiségét a nyelvi, kulturális, vallási, történeti, családi öröksége határozza meg. Mint a közelmúlt történelmében tapasztalhattuk: a mesterséges nemzetek nem valódi nemzetek, nemzetként életképtelenek. Nem természetes történelmi fejlődés, hanem erőszak szüleményei. Lásd a szovjet, a jugoszláv, a csehszlovák, az amerikai „nemzetet”. Hasonló lehetetlenség az „európai nemzet” is. Indokolt lenne más néven nevezni ezeket a közösségeket. A nemzet évezredek alatt a nép-ből kikristályosodott természeti-társadalmi termék, amely nemhogy elavulna, de napjainkban fontosabb, mint valaha: Az egyén biztonságérzetének alapfeltétele. Napjainkban a nemzeti önmeghatározás reneszánszát éli. Mint az állami gondozott gyermek, aki 12-13 éves kora körül kétségbe esve keresi a szüleit, gyökereit.

 A nemzeti jelleg, a magyar karakter keresésének hibája, ha túlzottan a biológiai jellemzőkre irányul. „A legfontosabb nemzetjegy a szellemi princípium.”    A „ki a magyar?” kérdésnél csak a „mi a magyar?” kérdés fontosabb. Kolozsvári Grandpierre Endre válasza: „Rejtelmes, szent nép a magyar. Mágusok ősi népe. Nyelvében és sorsában a világ titkát őrzi.”)  

  1. Magyarságát bizonyítania mindazoknak szükséges, akik az össznemzet sorsát érintő döntési helyzetben vannak, vagy arra pályáznak, valamint a magyar állampolgárság kérésekor. Más esetben elegendő az egyoldalú nyilatkozat.
  2. Magyar állampolgár minden magyar, aki a történelmi Magyarországon (Kiegyezés, 1867) született vagy annak a leszármazottja.
  3. A magyar állampolgárság megadásánál legfőbb szempont az általános nemzetbiztonság.
  4. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él és olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal rendelkezik: nemzetiségi. (pl. lengyelek, görögök, németek, zsidók.)
  5. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él, aki olyan nép tagja, amely önálló anyaországgal nem rendelkezik: etnikai kisebbségi. (pl. a cigányság)
  6. Vendég: a nemzetségi, az etnikai kisebbségi, a külföldi és a hontalan. (Megj.: a vendéglátás időtartamától függetlenül. )
  7. A vendég joga: vendégjog. (Megj.: A vendégnek sincs joga a házigazda éléskamrájához, pénztárcájához, hálószobájához. Ezekbe betolakodni a vendégjoggal való visszaélés.)
  8. A magyar alkotmány hatálya és illetékessége túlterjed mai földrajzi határain, mert elsőszámú alanya az össznemzet.
  9. A mindenkori magyar állam kötelessége a magyar nemzet, az egyetemes összmagyarság képviselete és védelme.
  10. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő magyar a legszigorúbban megbüntettessék, az etnikai kisebbségi a magyarral azonos elbírálás alá essék, a nemzetiségi vagyonvesztés terhe mellett anyaországába kiutasíttassék, magyar állampolgárságától megfosztassék.
  11. A nemzetközi jog alanya a magyar nemzet.
  12. A magyar nemzet állama: Magyarország.
  13. Magyarország államformája: Nemzetgyűlés. (Megj.: Az abszolút- és az alkotmányos monarchiával, az egy- és többpártrendszer parlamenti demokráciájával szemben az egyetlen, valóban igazságos és működőképes politikai rendszer a szkíta-magyarság által megőrzött ősi államforma, a nemzetgyűlés. A képviseleti demokrácia ma ismert formája, gyakorlata világszerte megbukott. Érdemes megjegyezni, hogy a „demokrácia” cc. 2500 évvel ezelőtt is „szent tehén” volt, bírálata pedig életveszélyes. Lásd Szókratész méregpoharat kapott a következő mondatáért: „Ami pedig az államot illeti, mi lehetett volna nevetségesebb, mint ez a csőcselék vezette, szenvedély hajszolta demokrácia, ez a vitatkozó társaságból álló kormányzat, hadvezérek elsietett választása és kivégzése.”)
  14. A magyar nemzet hazája az őshazája, a Kárpátmedence. (Megj.: A magyar nemzet történetileg folytonos, minden békeszerződés és országdarabolás ellenére a hazája is az. A Kárpátmedence a magyarság ősi szülőföldje, a szkíta birodalom fejedelmi-vallási központja, ahová a világ bármely pontjáról – Turulos zászlók alatt, a Csodaszarvas nyomán – hazatértek elődeink. Legutóbb (895-96) Árpád, vezérlő nagyfejedelmünk a hat részre szakadt ország felszabadítására és újraegyesítésére. A kárpátmedencei történelmi Magyarország nemzetközi jogi elismerését lásd a Kiegyezésben (1867).
  15. Magyarország fővárosa: Budapest.
  16. A magyar állam hivatalos nyelve a magyar, hivatalos írása a magyar betűs és a latin betűs írás. (Megj.: A ma használatos latin betűs írás mellett a magyar (rovás)írás, – mely egyedülálló, ősi szellemi termék, – életre keltése és megvédése kötelességünk. A közhiedelemmel ellentétben a magyar nyelv nem csak ősnyelv, hanem világnyelv, amennyiben a világ minden pontján élnek magyarul beszélők, s a világon bárhol megjelent legértékesebb irodalmi és tudományos munkák magyar nyelvre lefordítva olvashatók.)
  17. A magyar nemzeti egység és állami szuverenitás megtestesítője a Magyar Szent Korona. (Megj.: Egy évezredes közjogi küzdelem, sőt lázadások irányultak arra, hogy a magyar állam megőrizze közjogi jellegét. Ne lehessen azt, mint a nyugati hűbéri társadalmakban, magánjogi alapokra helyezni. Magyarország területe, természeti kincsei, kincstára és lakói nem lehettek – nem lehetnek! – a király vagy bárki más (pártelnök, miniszterelnök, államelnök, „üzletember”) magántulajdona. Ha a Szent Korona segítette a nemzetet az idegen eredetű és érdekű egyeduralmi törekvésekkel szemben, talán segíthet ma is, a magyar nemzetet visszahelyezni felségjogaiba.)
  18. Magyarország és a magyar nemzet jelképei: a Magyar Szent Korona, a nemzeti lobogó, az Árpád-sávos zászló, Magyarország címere, a Himnusz, a Szózat, a “Magyarország” és a “Hungária” elnevezések. (Az Árpád-sávos zászlóhoz való viszonyunkat nem a hazai zsidóság, vagy bármely más vendégünk határozza meg, hanem mi, magunk. Különösen vigyáznunk kell kettős ország-nevünkre, mert ez páratlan, ősi, sokak által irigyelt történelmi hagyaték.)
  19. Magyarország és a magyar nemzet jelképei sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek. (Megj,: Nem gyalázhatja „jelképes mosással” az Árpád-sávos zászlónkat, nem gúnyolhatja Turul-madarunkat büntetlenül senki!)
  20. A magyarság nemzettudata és értékösszessége sérthetetlen.

elidegeníthetetlen. (Megj.: A magyar szellem is nemzeti felségterület. A magyar műveltség, a nemzeti hagyomány, a magyar gyermek (ember) gondolatvilága megvédendő az elidegenítő kultúrák, a tudatipar terrorjától.  A szellemi szabadságharc költője Kolozsvári Grandpierre Endre szavaival: „Tiszteld a tisztelhetőt, tiszteld a germánt, rómait, zsidót és mindenkit, ki arra érdemes. De vérben ázott ősi nemzeted, s az uralmat szent szelleme fölött ne engedd senkinek, ne engedd senkinek.”)

  1. A magyar állam felségjogai részben sem ruházhatók át. (Megj.: A magyar államnak önálló (felség)területe van. Fajtájában, nyelvében, erkölcsében, politikai céljaiban egységes nép, azaz nemzet kezében van az állami főhatalom. A társadalom (a nép) saját érdekeinek az érvényesítése, védelme érdekében (közös munkák-, önvédelem megszervezésére) létrehozta és fenntartja a maga központi gazdasági, igazgatási és önvédelmi irányító szervezetét, az államot. Ez az állam nem erőszakszervezet, hanem a nép gondviselője. Az állami szuverenitás, a függetlenség azt jelenti, hogy bármilyen idegen hatalom érvényesülése kizárt. A magyar állam, azaz a magyar nemzet felségjogainak megsértésére, annak részbeni vagy teljes átruházására – nemzetközi szervezetekre vagy magánszemélyek csoportjaira, bármilyen jellegű katonai, politika, pénzügyi hatalomra -, sem országgyűlés, sem népszavazás történetileg nincsen felhatalmazva. A magyar államot, az országot, a Nemzetet nem számolhatja fel sem a mindenkori országgyűlés, sem az adott időszak szavazópolgárai. (Lásd: KGST, Varsói Szerződés, NATO Európai Unió, Nemzetközi Valuta Alap, Világbank.)
  2. Magyarország területi épsége (földje, légtere) sérthetetlen, elidegeníthetetlen. (Megj.: Egy ország területi épségét nem csak fegyveres megszállással lehet megsérteni. Termőföld, telkek, épületingatlanok felvásárlásával, betelepüléssel, a gazdapozíciók megszerzésével is el lehet foglalni, leigázni egy országot. A tájidegen, téridegen, lélekidegen elemek orgazdák.)
  3. Magyarország területén idegen katonák ideiglenesen sem állomásozhatnak.
  4. A magyar állam kötelessége védeni állampolgárai élet- és vagyonbiztonságát, az ország katonai, politikai, gazdasági függetlenségét és területi épségét. (Elfogadhatatlan, hogy, – mint napjainkban – a magyar államnak az adókivetés, adóbehajtás, és hazaáruló nemzetközi szerződések aláírásán kívül más joga nincs, ekkor ugyanis a lényegét veszíti el, így Államnak nem nevezhető. A függetlenség azt a szabadságot jelenti, amelyben egy ország megválaszthatja a számára legkedvezőbb létfeltételeket, a kölcsönösen előnyös függőségi viszonyokat, bármilyen jellegű kiszolgáltatottság elkerülésével.)
  5. A magyar állam és az össznemzet érdekeinek a védelmét biztosítani magyar állami főhatalom, magyar nemzetbiztonsági hivatal és magyar nemzeti hadsereg illetékes. (Megj.: A magyar állami főhatalom azt jelenti, hogy a magyar államnak idegen tanácsadóktól mentes nemzeti kormánya van, amely semmilyen ürüggyel nem ruházhatja át fenti kötelességeit más, idegen szervezetekre, személyekre. Érdekeinket csak magunk tudjuk megfogalmazni és megvédeni. Példátlan, hogy ma a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal a nemzeti gondolat ellen véd egy magyar-idegen rendszert. Idegen zsoldosok verik szét a nemzeti ünnepek résztvevőit, nincs magyar honvédség, a hivatásos katonáink idegen országokban megszállókként állomásoznak.)
  6. A magyar nemzeti hadsereg (honvédség) hivatásos és sorköteles állományú. (Megj.: A magyar honvédség, a magyar honvéd soha sem fordult szembe saját népével.)
  7. Magyarország külkapcsolatainak alapelve: az önelvűség és az önérdek megértése és tiszteletben tartása, valamint az évezredes tapasztalatok által meghatározott bizalom. (Megj.: Természetes, hogy minden nép önérdekének érvényesítésére törekszik. Ugyanakkor tudni kell, hogy a népek maguk, a népek békés munkára vágyó tömegei élet-érdekeiket tekintve nagyon is közel állnak egymáshoz.)
  8. Magyarország külkapcsolataiban kiemelt szerepe van a szomszéd- és a testvérnépeknek. (Megj.: A szomszédnépekkel való együttélés történelmi kényszer. Tény, hogy a hazai kisebbségeink közös történelmünk során, mint közösség, kollektíven kivétel nélkül mindig rosszul vizsgáztak. Csak az újkori eseményeket tekintve: Fölemelte-e szavát egyetlen magyarországi szlovák szervezet a Duna elterelése, vagy a szlovák nyelvtörvény ellen? A szerbeket Damjanich hősiessége nem mentheti fel a magyarság ellen elkövetett bűneik alól. Az egyéni kiállás legfeljebb erősíti a szabályt, és arra mutat, hogy magyar szellemű vezetés talán elérheti a jobb egymás mellett élést, azaz, ha nem Rómából, Bécsből, Moszkvából, New-Yorkból, Brüsszelből, Izraelből szerveződik a hazai társadalmi-gazdasági-politikai élet. A testvérnépek sokasága a nyelvi-vallási elkülönülés és a tudatos történelemhamisítás következtében szinte felismeretlenek a magyarok előtt. Érdekes, hogy még Jókai idejében közismert tény volt: „Volt idő, midőn a magyar négyannyi volt, mint mennyi most. Még ellenségei is a magyarból teltek ki: a kún, a jász, a besenyő, mind az ő nyelvét beszélték, egy haza bölcsője ringatta őket, egy név volt őskirályuk neve.” Ma többnyire a hasonló sorsú népek között találjuk testvéreinket. A túlélés követelménye a kapcsolatfelvétel, hogy újra felfedezzük és megismerjük őket.)
  9. Magyarország honvédelmi doktrínáját meghatározza a történelmi tapasztalat, a geopolitikai helyzet és a magyarság, Magyarország kivételes szerepe Közép-Európa biztonságpolitikájában. (Megj.: Európa közepén a kárpátmedencei Magyarország volt „védőbástya”, „átjáróház”, „Kelet és Nyugat kapuja”, „Európa éléskamrája”, „komp-ország”, „népek országútja”, „Isten kalapján a bokréta”. Ma a világhódítók által kijelölt elfoglalandó cél-ország kiváló termőfölddel, édesvízzel, páratlan geopolitikai adottságokkal, és halálra ítélt őslakossággal.)
  10. Magyarország jogrendje elfogadja és belső jogrendjével összhangba hozza a nemzetközi jog azon szabályait, melyek nem mondanak ellent a magyar alkotmánynak, megvalósítják a “törvénysértés jogot nem alapít” jogelvet, kizárják az ellentétes értelmezést és melynek végrehajtását a nemzetközi szervezetek szavatolják. (Megj: Néhány példa: Egy ávós gyilkos az áldozata lakásásba beköltözött és negyven év elteltével egyszerűen elbirtokolhatta azt. Az Európai Unió követelésére jogharmonizáció címén a magyar törvényeket úgy módosította az országgyűlés, hogy a magyar érdekek védelmét feladta, az országot – piacát, kultúráját – védtelenné tette. A rendszerváltó magyar országgyűlés Trianont túlteljesítve nemzetközi jogot sértő, magyar érdek ellen való alapszerződéseket kötött a szomszéd államalakulatokkal.)
  11. A világ újrafelosztása történelmi birtokperek során a természeti-földrajzi adottságok, az ősi birtokjog, az életszerűség és az önelvűség-önérdek figyelembevételével olyan nemzetközi konferencián rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, indiánokat indiánok, palesztinokat palesztinok, németeket németek stb. képviselnek.

(Megj.: A világ újrarendezésének alapja nem lehet más, mint az adott terület természeti-földrajzi adottságainak figyelembevételével az adott terület lakóinak eltartásához szükséges élettér biztosítása. (Lásd példának a Kárpátmedencét.)

Ennek alapelvei:

– ősi birtokjog valós történelmi alapokon, 

– életszerűség, azaz a mára kialakult állapotok figyelembe vétele,

-önelvűség-önérdek (minden nép önérvényesítő akarata) kölcsönös tiszteletben tartása.

Az elmúlt évszázadokban a világ újabb és újabb felosztásának gyakorlata a háború volt, alapelve pedig, hogy lehetőleg függőségben tartható, életképtelen, természetellenes államalakulatokat hozzanak létre azok, akik, – mint a pénz tulajdonosai, a háborúk pénzelői -, világuralmi terveket dédelgetnek.)

  1. Magyarokat csak magyarok képviselhetnek.
  2. Legnagyobb értékünk a nemzeti (testi-szellemi) jelleget őrző megszületett ember. (Megj.: Születésünk során őseink jellemet, értelmet, és vérmérsékletet meghatározó génörökségét hozzuk magunkkal. Felbecsülhetetlen értékű kromoszómakincs rejlik népünk egyedeinek sejtjeiben. Ezek felszínre hozatala, lehetőségeinek a kibontakoztatása és az örökletes selejtességek visszaszorítása égető feladat, különösen akkor, amikor a népszaporulat egyébként is alacsony szinten mozog. (Dr. Kiss-Vámosi József)
  3. Legnagyobb kincsünk a magyar gyermek. (Megj.: Tudatosítanunk kell, hogy az egyéni önértékelés legfontosabb momentuma a szaporodási tendencia, a gyermekvállaláshoz szükséges felelősség és tudatosság. Nagyon fontos a magyar fajfenntartás magasrendű célkitűzéseinek a hirdetése, a nemzeti jelleg védelme és erősítése. Ez különösen annak a ténynek az ismeretében látható be, hogy genetikailag pusztul az emberiség. )
  4. Minden egészséges élet népi-nemzeti értékteremtés.
  5. Az anyaság, mint a legfőbb érték forrása, a legnagyobb tisztelet tárgya. (Megj.: A magyar nő legszentebb hivatása magyar anyává lenni. Ö a nemzeti vérforrás, aki soha nem űzi el otthona oltártüzétől a születni akaró magyar életet. Természetesen szabad teherbe esni, vagy nem esni, de a magzatölés nem lehet anyai jog. A koedukált iskolák fenntartása mellett, bizonyos életkorban külön leánynevelés szükséges. Fel kell lépni a liberális feminizmus minden formája ellen. Kárhoztatni kell a szexuáliis perverziót, a fajtalanság-, másság-kultuszt. A magyar nő az önmegvalósítást gyermekei felnevelésében lássa. A művelt, tudást és művészetet, az élet költészetét szerető magyar anya legnagyobb boldogsága, ennek a feladatnak megfelelni.(Dr. Kiss-Vámosi József)
  6. A gyermek alapvető joga a családban nevelkedés.
  7. Az idős ember joga a családban maradás, és ha kell, a családi ápolás biztosítása.
  8. A magyar állam kiemelt védelemben részesíti a magyar nagycsaládot, az együtt élő több nemzedéket vagy együtt élő rokonságot. (Megj.: A több generáció együttélését biztosító magyar nagycsalád nemcsak gazdasági szükségszerűség volt, hanem nemzeti tradíciók őrzője és átörökítője, a nemzedékek végtelen során átnyúló familiáris kollektív emlékezés fenntartója. A nagycsaládot szerkezete alkalmassá tette, teszi olyan össztársadalmi feladatok ellátására, melyeket az államosított társadalom nem tud megoldani. A magyar nagycsalád rehabilitációja, a nemzeti sajátosságokból is fakadó társadalomstruktúra visszaállítása a szociálpolitika legfőbb feladata.)
  9. Utódaink testi-szellemi minősége nemzeti közügy.
  10. A kívánatos családmodell: apa, anya, 2-4 gyermek. (Megj.: A Föld túlnépesedése a civilizált emberiség egyik halálos bűne, – ha nem a legnagyobb. A felelőtlen túlszaporodás, illetve a népesedési mutatók kultúráját, vallását, politikai rendszerét tekintve is minősítik a népeket, országokat. (A kolonizáció, a gyarmati rendszer tragikus következménye a népességrobbanás és az urbanizáció.) A 2 milliárd lakosra „tervezett” Földet ma 6 és fél milliárd ember pusztítja. A magyarság megint csak kivételes a világ népei között, amennyiben a mai magyar lakosság 70%-a a gyermekáldást a boldogság fő forrásának tartja, ugyanakkor a szaporodási rátája mindössze 1,32%. Ezt az ellentmondást feloldani csak magyar érdekű családvédelemmel, életterünk szigorú védelmével lehetséges, semmi esetre sem a fiatalok ostorozásával, amiért nem mernek gyermeket vállalni. A klasszikus magyar felfogás szerint „egy helyettem, egy helyetted, egy a hazának” (az átlagos 10-25 % természet adta meddőség ellensúlyozására) – azaz az ötfős családmodell volt a minta. Egy ilyen családban jut idő, energia a gyermekek felnevelésére.)     
  11. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás, valamint a jótékonysági tevékenység független a szociálpolitikától. (Megj.: A szegénységet, a nyomort, a munkanélküliséget a rablótőke termeli. A rablótőke működését a politika teszi lehetővé. A szociálpolitika tehát nem karitatív, hanem valódi politikai kérdés. A magyar társadalomtól teljesen idegen a ma oly divatos jótékonykodási tevékenység. A magyar lelki alkat adni szeret, de alamizsnát elfogadni nem. Különösen nem a tőle elrabolt javakból, a rabló kezéből. Célunk a jóléti társadalom gondoskodó állama, amely jóléti célú források biztosításával függetlenné teszi a szociálpolitikát az egészség- és nyugdíjbiztosítástól.)
  12. A egészség- és nyugdíjbiztosítás állami monopólium. (Az állampolgárok által befizetett biztosítási összeg nem lehet harácstársaságok, szipolyszövetségek tőzsdéken elkockázott, „rosszul befektetett” magánvagyona.. A biztosítottak kiszolgáltatottságát csak állami tulajdonban lévő biztosítók esetében lehet elkerülni. )
  13. A közoktatás kötelező és ingyenes 18 éves korig. (Megj.: A 18 éves korhatár napjainkban nagyon rossz tapasztalatokkal szolgál, mert munkahelyek híján iskolában tartani érdektelen diákok tömegeit haszontalan. Iskolában tartani csak azokat lehet, akik tanulni akarnak. A tanulás motivációja egy megvalósítható, boldog jövőkép. A sikerének feltétele a teljes rendszerváltozás, azaz a jelenlegi politikai-, gazdasági-, és pénzrendszer, a tulajdon és elosztási viszonyok, szövetségi rendszer… stb. nemzetérdekű változása.)
  14. Magyarországon csak olyan iskolák működhetnek, melyek a legszigorúbb szakfelügyelet mellett megvalósítják a nemzeti tantervet. (Megj.: Az önpusztító fogyasztói társadalom öntelt és ostoba embereszményével szemben a nemzeti tanterv nevelési célja a természetbarát, gondolkodó és cselekvő ember, aki nem a teremtés koronájának és a természet mindenható urának, hanem a természet részének tekinti magát. A nemzeti alaptanterv tartalmi elemei a legjobb magyar hagyománynak megfelelően mindenki számára kötelezőek, bármely szakma elsajátításához biztos alapot adnak. Lehetővé teszik a generációk, évjáratok párbeszédét. (Jelenleg az ifjúság egyes évjáratai sem értik meg egymást, mert ma már más a divat, mint tavaly volt.) A tantárgyfelosztásban helyre kell állítani a készségtárgyak – testnevelés (egészséges életmód), ének (életöröm), rajz (számtalan szakma alapja), és általában a fizikai munka – becsületét. Újra kell gondolni a szaktantermi rendszert. Az egészséges életörömre való képességet és annak lehetőségét meg kell adni az ifjúságnak. Az iskolai nevelés és az oktatás az egyén tehetségéhez méltó boldogulását, valamint a történelmi (azonosulás az ősökkel és utódokkal) nemzeti egység helyreállítását szolgálják. Az iskolák, és a pedagógusok „autonómiája”nem vezethet anarchiához, de a központosításnak a fentebb említett pozitív embereszmény megvalósítását kell céloznia. ,A magyarországi kisebbségnek lehetősége van nemzeti sajátosságainak megfelelő iskolát fenntartani. Ez nem szegregáció, elkülönítés, hanem a nemzetiségiek, etnikai kisebbségek sajátosságainak, szokásainak a tiszteletben tartása. Más országokban élő magyar nemzetiség ezért harcol, és ha megvan a lehetősége, azt megbecsüli.)
  15. Minden magyar állampolgárnak joga van az élethez, a tanuláshoz, a munkához, nemzeti sajátosságainak megőrzéséhez, védelméhez.
  16. A magyar állam kötelessége állampolgárainak (alanyi jogon) az alapvető életfeltételeket biztosítani. (Megj.: Egyetlen magyar állampolgár sem válhat Magyarországon „jogcím nélküli” páriává, azaz nyugdíjra, egészségügyi ellátásra, stb. nem jogosult „polgárrá”. Az állami kézben tartott (visszaállamosított) stratégiai ágazatok bevétele biztosítja a fenti célok pénzügyi fedezetét. )
  17. Minden magyar állampolgár kötelessége: (az ember nembeli lényegéből adódó sajátossága, jellemzője, identitásának alapvető eleme)

-önmaga, családja és embertársai életét, egészségét, környezetét, vagyonát óvni,

-erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni közös szellemi és anyagi javainak gyarapításához,

-ismerni és betartani a magyar alkotmányt,

-eleget tenni a tankötelezettségi törvénynek,

-eleget tenni a személyes honvédelmi kötelezettségnek,

-részt venni a közügyek az intézésében,

-mindig, mindenhol, mindenben képviselni és védeni a magyar érdekeket.

  1. Magyar érdek: a nemzeti egység megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében.
  2. Közös nemzeti cél: A szabad Magyarország. A kárpátmedencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak, valamint önellátó- és önvédelmi képességének a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak megőrzése és védelme.
  3. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, feladata, kötelessége és küldetése. (Megj.: Ez a feladat hagyományozódott évezredeken keresztül a magyarság egymást követő generációira. Ennek a feladatnak a vállalása tehet igazán magyarrá, és teheti „magyarrá” akár a nem magyart is.)
  4. A magyar gazdaság a természet megújuló képességéhez és a helyi lakosság alapvető szükségleteihez igazodik. (Megj.: a luxusigények kielégítése nem feladata a nemzetgazdaságnak.)
  5. A gazdaság szereplői az össznemzeti érdek által behatárolt önállóssággal és személyes felelősséggel működnek. (Megj.: A szabadság azt jelenti, hogy lehetőséget adni, de határt szabni. A „szab-ad-ság” szót is mi adtuk a világnak.)
  6. A magyar állam, mint a nemzeti közakarat végrehajtója, a magyar gazdaság legfontosabb szereplője. Országos méretben összehangolja a gazdasági tevékenységet.
  7. A magyar állam köteles megvédeni a magyar közgazdaságot, annak szereplőit az imperialista, rabló-kapitalista gazdasági és pénztőke erőfölényével, gátlástalanságával, terrorjával szemben.
  8. A magyar gazdaság alapvetően önellátásra és közvetlen szomszédjaival való szoros együttműködésre törekszik. A magyar állam nemzetközi gazdasági kapcsolatait a kölcsönösen előnyös kétoldalú, közvetlen kapcsolatokra, lehetőség szerint árucsere-kereskedelemre építi. (Megj.: Ki kell és ki lehet küszöbölni felesleges „közvetítőket”. Lásd: az IMF-et.)
  9. A Kárpátmedence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke. (Megj.: Ennek a felismerése szomszédjainknál nagyon nehezen megy. A trianoni utódállamok népeinek ugyanaz az ellensége, lényegében azonosak a gondjaik. A közös ellenség és a közös érdek felismerése, felismertetése a túlélés és a békés egymás mellett élés feltétele.)
  10. A pénz nem érték, csak értékmérő csereeszköz, az áru és a munka elosztására szolgál, helyét a nemzetgazdaságban ennek megfelelően határozzuk meg.
  11. A magyar pénz alapja és fedezete az értékteremtő munka és a magyar nemzeti vagyon. (Elvetendő a papírpénz aranyfedezetésről szóló közgazdasági dogma. A papírpénzzel végső esetben be lehet gyújtani a kandallóba, de az arany még erre sem használható. Ennek megértésére a világ népei hamarosan rákényszerülnek.)
  12. A magyar pénz tulajdonosa a magyar nép, egyedüli kibocsátója a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegybank, a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzügyi függetlenségének letéteményese, a nemzeti vagyon és hitel kezelője.
  13. A magyar nemzeti vagyon csak magyar állampolgárnak szolgálhat hitelfedezetül.
  14. A magyar állam össznemzeti tulajdonban tartja, és mindannyiunk javára működteti a nemzeti vagyont, és a kulcsfontosságú, un. stratégiai ágazatokat. (Lásd: A föld méhének kincsei, az állami földterület, természeti erőforrások, jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, közművek, energiaipar, távközlés, rádió és televízió. A felsorolás nem teljes. Ezek hozadéka teremtheti meg az anyagi alapot egy személyiadó-mentes társadalom működéséhez. Az állam adóbevétele a fogyasztási adó, amelynek mértéke a luxuscikkek felé haladva hatványozottan növekszik.)
  15. A magyar állam a nemzeti érdekeknek megfelelően, gazdasági és politikai hatalmi szempontból kizárólagos jogokat és lehetőségeket biztosító monopolhelyzetét megerősíti. (A liberális „az állam rossz gazda” dogmával szemben erős nemzetvédő állam szükséges. Csak egy gondoskodó állam teremthet jóléti társadalmat.)
  16. A nemzeti vagyon hozadékából minden magyar állampolgár egyenlő mértékben osztalékot kap, életkorára, foglalkozására tekintet nélkül.
  17. A magyar állam kiemelten támogatja azokat a feltalálókat (találmányokat), akik az ország gazdasági és katonai függetlenségének a megteremtéséhez hozzájárulnak.
  18. A magyar állam – a jövő nemzedéke iránti felelősségének tudatában – gazdasága fejlesztését alárendeli a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek.
  19. A magyar állam, minden településen – különösen a 10 ezer alatti lélekszámú településeken – támogatja az önálló, alternatív energiaforrások alkalmazását.
  20. A környezetkímélő gazdálkodás- és az önellátás követelményeinek, valamint a piac nemzetérdekű szempontjainak a figyelembe vételével a magyar állam kiemelten támogatja:

-a tájhonos állat- és növényfajok, fajták helyreállítását, tenyésztésbe, termesztésbe állítását,

-a tájhonos állat és növényfajok, fajták szigorú védelmét,

-a fenti célokkal kapcsolatos kutatásokat állami monopóliummá teszi.

  1. A magyar állam különös tekintettel az ország általános, kiegyensúlyozott fejlődésére, támogatja a tájhoz és a hazai hagyományokhoz illeszkedő gazdálkodási módszerek felélesztését és a nemzeti ipar újjáteremtését.
  2. A magyar állam kiemelten támogatja a települések kert-liget jellegének, sajátos nemzeti arculatának megőrzését, rekonstrukcióját, kialakítását.
  3. A magyar állam kötelessége élelmiszer, vetőmag, energia, gyógyszer, stb. tartalékot képezni az ország legalább egy éves ellátására. (Megj.: A tartalékképzés nem csak természeti katasztrófák esetére fontos, de esetleges gazdasági embargó, politikai bojkott kivédésére is.)
  4. 75. A magyar állam a fenti célok megvalósítása érdekében elveti a jelenlegi pénzrendszert. Az ország működésének, életének, a közfeladatoknak a finanszírozására önálló nemzeti valutát vezet be.
  5. A magyar föld különleges nemzeti vagyon, mert a földben testesül meg a nemzeti függetlenség. Mint ilyen nem szolgálhat hitelfedezetül. (Megj.: Az ősiség, a magyar nemesi birtok családi birtoklásának elve lehetetlenné tette a nemesi földbirtok elidegenítését. A család teljes kihalta után a nemesi birtok visszaszállt a királyi kincstárra. Az ősiség elve nagyon megnehezítette a föld birtokosainak hitelszerzését. Pontosabban, nagyon megnehezítette a föld birtokosainak eladósítását, és a föld idegen kézre kerülését. Lényegében Árpádtól, 895-től 1848-ig érvényben volt. Az ősiség eltörlésével – 1848: XV. Tc., és az 1852. évi császári pátens – megszűnt a magyar társadalom 80-90 %-ának létbiztonsága, megkezdődött a magyar föld teljes elidegenítése, Magyarország elhódítása. Magyarország földje államterület, lakóinak élettér, gazdaságának erőforrása, olyan tőke, amely a nemzeti lét anyagi alapja, a nemzeti valuta fedezete. Visszaszerzése alapvető nemzeti érdek.)
  6. A föld – művelési ágtól függetlenül – csak magyar állampolgár(ok) vagy a magyar állam tulajdonában lehet. (Megj.: Abszolút, örökös tulajdonosa az ország földterületének a nemzet, azaz az össznemzetet képviselő állam.)
  7. Elsődleges munkatevékenység az értékteremtő (szellemi és fizikai) munka. Az érték elosztása másodlagos munkatevékenység.
  8. Magyarországon minden hatalom a magyar népé. (Megj.: A nép és a nemzet a magyarság két megnyilvánulási formája. A nép: minden egyes, anyagi valóságában megjelenő magyar ember közössége, politikai értelemben szervezetlenül. A nemzet: a magyarság elvont, eszmei, magasabb rendű, történeti-politikai, nemzeti-vallási értelmezése, a nép politikailag szervezett megjelenése. Korábbi alkotmányok első paragrafusainak szövege jól mutatja, miként veszítette el politikai hatalmát a magyar nép saját országában röpke 60 év alatt: 1946. I. tc. Magyarország államformájáról. 1. §. Az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép… A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 1949. XX. Törvény 2. §. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé… 1990. A Magyar Köztársaság Alkotmánya, Általános rendelkezések 2.§. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé…1994. XX. Tv. 2.§. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé… (Melyiké? Ma már nem a magyaré, és nem a dolgozóé.)
  9. A népfelségjog átruházhatatlan, kisajátíthatatlan. (Megj.:A választott képviselő nem rendelkezik szabad mandátummal, azaz a képviselő köteles választói utasításai szerint eljárni.)
  10. A magyar nép felségjogát közvetlenül

– népszavazáson

– a nemzetgyűlésben

– és a helyi népgyűléseken gyakorolja. 

  1. Magyarország államalkotó nemzete a magyar. (Megj.: Minden nép, ha nemzetté tud szerveződni, létrehozza a maga államát, a magyar nép a maga államát, közösségi életének, önvédelmének megszervezésére, érdekeinek érvényesítése érdekében. Mint minden más nép, a magyarság is sajátos lelki alkatának, szokásainak, erkölcsének megfelelő alaptörvényeket fogalmaz meg, aszerint él. Ez az Alkotmány, s mint ilyen megváltoztathatatlan. A magyar nemzetállam nem azt jelenti, hogy csak magyarok élhetnek benne, hanem azt, hogy a Magyarországon élő mások kötelesek alkalmazkodni a magyar törvényekhez, szokásokhoz. Ezt könnyűszívvel tehetnék. A magyarság ősi és igazságos jogrendjében rejlő birodalomalkotó képesség páratlan a történelemben. Lásd példának a magyarországi oláhok, tótok, rácok helyzetét, és a romániai, valamint szlovákiai magyarok helyzetét. Romániát és Szlovákiát alapjában véve nem az igazságos jogrend és államalkotó képesség, hanem a magyargyűlölet és az irigység élteti, mint ahogyan Izraelt a palesztingyűlölet és az amerikai kongresszus pénze. A közelmúlt és a ma ismert birodalmait a terror különböző formái tartották, illetve tartják fenn. Mindebből egyértelműen következik, hogy egy lehetséges Közép-Európai, vagy Duna-menti Konföderáció, vagy bármilyen unió, csak a magyar jogrend szerint lehet egészséges, igazságos és működőképes. )
  2. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra. (Megj.: Magyarországon a kisebbség nem lehet államalkotó, hiszen a magyar állam megalakulásakor, Ópusztaszeren, Árpád idejében nem voltak jelen. Nem voltak tagjai a magyar törzsszövetségnek, a mai nemzetiség többsége, – mint ilyen – még nem is létezett.(A magyar középkorban a „kisebbség” fogalom is ismeretlen volt). A magyar állam, a politikai rendszerektől függetlenül folytonos, így nem lehetséges minden parlamenti ciklusban új magyar államot alapítani. Bármely itt élő nemzetiség államalkotó saját anyaállamában, ahol viszont mi magyarok, messzemenően tiszteletben tartva a más országok népének törvényekben megfogalmazott szokásait, nem kívánunk politikai pozíciót. Nem kívánunk államalkotó kisebbség lenni sehol, különösen nem az elcsatolt területeinken kialakított államalakulatokban, mert mi a magyar államon kívül sehol sem alkottunk államot, sem Szlovákiában, sem Romániában, sem Izraelben. Itthon viszont ügyeinkben dönteni csak magunk vagyunk illetékesek. A magyar ügy (Trianon revíziója) szempontjából kifejezetten káros, ha Szerbiában magyar miniszterelnök-helyettes van, ha Romániában magyar a turisztikai miniszter, vagy ha Szlovákiában magyar szervezetek kormánykoalícióban vannak. Ezek a pozíciók nem jelentenek valódi befolyást, viszont azt a látszatot keltik, mintha az elcsatolt részeken élő magyarság kollektív (mint közösség) elnyomása megszűnt volna, és Trianonban tökéletes megoldás született volna. Ez félrevezetés, politikai diverzió.)
  3. A nemzetiség és az etnikai kisebbség népfelségjogát saját helyi közgyűlésein és országos gyűlésén gyakorolja. A kisebbséget csak a magyar alkotmány korlátozza. (Megj.: A ma hatályos kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény bukásának alapvető oka, hogy a származás kérdését kikerüli, így visszaélésekre ad lehetőséget. A zsidóságot teljesen félrevezető módon nem tekinti sem nemzeti-, sem etnikai kisebbségnek, azaz kivonja a törvény hatálya alól. Miközben minden más kisebbség „fajta-tiszta” létezését elismeri, a „magyar”-t nem-létezőként kezeli. Sőt a politikai propaganda áltudományosan tényként hangoztatja, hogy magyar az nincs is, mert a magyar az „keverék nép”. (Lásd Dr. Czeizel Endre és Nemeskürty István munkásságát. )
  4. A népszavazás: a legmagasabb szintű döntéshozás eszköze. Döntése a nemzetgyűlésre kötelező. Államfőt választ és dönt a népszavazásra utalt kérdésekben. A feltett kérdéstől függően, lehet össznépi. (A népszavazásra nem tehetők fel olyan kérdések, melyek eldöntésére az adott kor szavazópolgárai történetileg nincsenek felhatalmazva!)
  5. A nemzetgyűlés: Magyarország államformája, legfőbb államhatalmi, képviseleti törvényhozó szerve. Tagjai: minden település választott vezetője, valamint településenként egy-egy választott nemzetgyűlési képviselő. Feladata: Meghatározza az össznemzet érdekeinek megfelelő (politikai, gazdasági célok megvalósítását szolgáló) alapelveket, alapirányokat, és intézmények rendszerét. A tulajdonviszonyokat és az elosztás-újraelosztás rendszerét a nemzeti közösség érdekében történelmi távlatokban gondolkodva szabályozza. Meghatározza az össznemzet sorsát alapvetően befolyásoló kulcsállásokat (gazdapozíciót). Dönt hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli állapot elrendeléséről, a vészhelyzetnek megfelelően az intézkedő csúcsszerv felállításáról, kinevezi, felhatalmazza annak tagjait. Közkegyelmet gyakorol. Végrehajtásra megválasztja a legmagasabb rangú tisztségviselőket. Saját soraiból megválasztja a folyamatosan működő országgyűlés tagjait, akik a nemzetgyűlés által meghatározott elvek, és célok megvalósítására szolgáló törvényeket megalkotják. A nemzetgyűlés évente kétszer), tavasszal és ősszel, szűkség szerint sürgősséggel bármikor ülésezik. A nemzetgyűlési képviselőket csak költségtérítés illeti meg.(Megj.: A Nemzetgyűlés tagjainak, az ország tényleges vezetőinek a megválasztására több megoldás kínálkozik. A választási rendszer kulcskérdés. A mai társadalmi viszonyok reális értékelése, és a legfejlettebb technikai lehetőségek kihasználása alapfeltétel.)
  6. A népgyűlés: a helyi lakosság népképviseleti és döntéshozó szerve. Döntéseinek a végrehajtására, a helyi közügyek intézésére, a helyi közakarat kifejezésére elöljáróságot választ.
  7. A magyar állam jogrendjében világosan elkülönül, de szerves egységben működik a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom.
  8. A végrehajtó hatalom feje, az ország első embere a kormányzó, akit népszavazás választ meg. Megbízatása a bizalomvesztésig, vagy haláláig tart.
  9. Minden választott tisztségviselő és a köztisztviselők ugyanúgy, mint minden közpénzből fenntartott intézmény, hivatal alkalmazottai eskükötelesek. Az eskü szövege hitvallás. Esküszegésük nemzetárulás. Ajánlott szöveg: Választóim megtisztelő felkérése kötelez, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt feddhetetlenségi esküt tegyek. Sem a magánéletemben, sem a közéletben folytatott tevékenységem során soha, semmit nem követtem el, ami miatt zsarolható lennék, vagy szégyellnem kellene magamat, vagy szégyenkezniük kellene azoknak, akik a bizalmukkal megtisztelnek. Nem voltam, nem vagyok, és nem leszek tagja, vagy megbízottja, ügynöke bármely nyílt, vagy titkos társaságnak, szervezetnek, amely akadályozná, hogy minden erőmmel és tehetségemmel csak, és csakis a magyar nemzetet, a magyar népet, magyar hazámat szolgáljam. A Vérszerződés vonatkozó pontját idézve: Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy esküt tevő utódja, ha ezt az esküt megszegné. Én (…) a magam nevében kijelentem: Minden időkre átkozott legyek, ha hamisan esküdtem, vagy ha ezt az esküt megszegném.

 (Az eskü, az eskühöz való hűség szorosan összefügg a vallással, ezért a közhiedelemmel ellentétben, a vallás nem magánügy. Vannak vallások (szekták), amelyek az eskütagadást megengedik, sőt adott esetben kötelezővé teszik, vagy amelynek követői választottsági mítoszt teremtve vallásukat politikai céljaik érdekében, más népek fölötti rendelkezés jogosságának igazolására használják. Az esküt tevő köztisztviselők és közalkalmazott hitvallása közügy.)

  1. Minden jogképes magyar állampolgárnak törvénykezdeményezési joga van. (Megj.: Természetesen a hazai kisebbség tagjainak is.)
  2. A bizalomvesztett képviselők (helyi népképviselő és nemzetgyűlési képviselő) visszahívását kezdeményezheti bármely szavazópolgár, aki őt nyílt szavazáson bizalmával megtisztelte. Megszűnik az összeférhetetlenségi szabály, a mentelmi jog, a szabad mandátum, mert értelmét veszti. (Megj.: Az általános választójog és titkos szavazás nem vívmány, hanem lehetőség választási csalásokra, manipulációra, visszaélésekre. A magyar történelemben ismeretlen, a magyar jellemtől idegen.)
  3. Minden magyar állampolgárt megillet a közügyekben való tájékozottsághoz szükséges közérdekű adatok ismerete. Közérdekű adatok kizárólagos birtoklására senki sem jogosult.
  4. A félretájékoztatás nemzetárulás
  5. Titkosság csak a közrend, közbiztonság, nemzetbiztonság és a honvédelem körében megengedett. Ezekben az esetekben a megsértése a legsúlyosabb büntető következményekkel jár.
  6. A magántitok a közélet tisztasága érdekében korlátozandó.
  7. Az államigazgatási-hatósági feladatok elosztását meghatározó alapelvek:

– az állampolgárok a lehető legrövidebb időn belül a lehető legkisebb fáradsággal és költséggel intézhessék ügyes-bajos dolgaikat.

– az állam törvényi szabályozással feleslegesen ne zavarja, ne zaklassa állampolgárait.

  1. A magyar nemzet alkotmánya alaptörvény, mely hagyományában, nemzeti kultúrájában gyökerezik. A magyar közjog alapigazságai a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének a manifesztációi, sajátos magyar kinyilatkoztatások. (Megj.: A magyarság politikai kultúrájának lényege, legfőbb jellemzője a magabízó, öntudatos egyének erős közszelleme. A magyar nemzetet és a magyar államot a közkötelék, a nemzeti kötelék tartja össze. A mai társadalomtudósok, pszichológusok, politikusok számára azért megfejthetetlen a magyarság természetének e kivételes kettőssége, – azaz, hogy erősen individualista ugyanakkor erősen kollektivista -, mert nem ismerik fel a történelmi, nemzeti örökséget.)
  2. A magyar társadalom szerves társadalom, a családtól az államig egymással analóg felépítésű szervezetek, kölcsönös alá-, fölé, mellérendeltségben. A szerves magyar társadalom csak hivatás szerint „rétegeződik”. (Megj.: Gróf Teleki Pál szavait idézve: „Mindenkinek a maga helyén vannak kötelességei és bármily kicsinyek is legyenek azok, fontos, hogy jól végezzék azokat.”)
  3. A nemzet önvédelmét és fennmaradását, a szerves magyar társadalom működését szolgáló alaptörvény, azaz a történeti magyar alkotmány sérthetetlen.(Megj.: A többpárti parlamenti demokrácia mai gyakorlata is alkotmányellenes, azaz, hogy minden kormányváltáskor vagy még gyakrabban módosítják az alkotmányt, és folyamatosan csorbítják a magyarság közösségi jogait saját hazájában.)

Azonnali rendelkezések:

  1. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982/6 törvényerejű rendelet (a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának a kihirdetéséről)hatályon kívül helyezése, valamint az EU és a NATO tagság felmondása. (Meg.: Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet felülírja a magyar alkotmányt. Bármely párt, vagy politikai szervezet, amelyik új alkotmányt ígér, alkotmányozó nemzetgyűlést emleget, csak akkor lehet hiteles, ha a fenti törvény hatályon kívül helyezésével kezdi a magyar alkotmány helyreállítását.)
  2. Általános nemzeti vagyonleltár.
  3. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.

(Megj.: Az államadósság összetevői: a politikusok, főhivatalnokok, médiaguruk kenőpénze, a választópolgárok alkalmi megvesztegetésére szánt juttatások, indokolatlan, igazságtalan állami kifizetések (pl: végkielégítések, főhivatalnokok – köztársasági elnökök! – életfogytig tartó luxus-ellátása, tanácsadói pénzek, felesleges nagyberuházások, zsidó kárpótlás, érdemtelen, élősködő tömegek segélyezése… stb.), az exportbevételek haza nem hozatala, átutalások nem létező importért, alacsonyabb import, vagy magasabb exportárak megadása. Egyre szélesebb körben ismert adat, hogy a világban forgalomban lévő pénz mennyiségének mindössze 3%-a működteti a világgazdaságot, a többi 97% spekulatív pénz. Nem igaz az a dogma, – amit Antall József mindig hangsúlyozott és egyetlen közgazdász se cáfolta legalább a mundér becsületének a védelmében, – hogy, ha nem fizetünk, akkor a szegény német, japán „kisbetétesek” spórolt pénze veszne el! Szóval: Jó lenne megakadályozni, hogy a pénzcsinálók – akik tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a piramisjátéknak egyszer vége lesz – megkaparinthassák a nemzetek valódi vagyonát! Mert nem a pénz, a ház, a bútor, kocsi, drága ékszer a vagyon! Mindez egy katasztrófa, vagy egy banki csőd miatt egy pillanat alatt megsemmisülhet, és nem feltételei az életnek. A valódi vagyon, a valódi érték: azok a természeti kincsek – a nemzet szellemi kapacitását is beleértve -, amelyeknekhozadéka, haszonértéke az egész népnek folyamatosan, évezredeken keresztül megélhetést, szabadságot, az országnak függetlenséget biztosít. Erre a történelmi Magyarország a legmagasabb szinten volt képes.

   Az államadósság fenntartásában, növelésében érdekelteknek az a lényeg, hogy ne legyen kiegyensúlyozott kereslet-kínálat a piacon. Ha ez jó a politikusoknak, főhivatalnokoknak, bankároknak, – a formális logika törvénye szerint is – nem is lehet jó senki másnak.

  Az eladósodás, eladósítás módszere, technikái, és az hazaáruló kormányok felelőssége ebben az óriási, világméretű itt a piros, hol a piros játékban egyre ismertebbek, de a megoldást nehéz megtalálni. A médiumok gondoskodnak arról, hogy minél tovább kómában tartsák a népeket, és lehetőleg senki se tudjon arról, hogy hol, melyik országok, milyen úton-módon szabadultak meg az adósságcsapdából. Az adósságcsapda egy keszonbetegség, melynek egyetlen orvossága az adósságfizetés megtagadása. 

   A „humanitárius bombák” annyiban függenek össze a külföldi államadóssággal, hogy azoknak, akiknek az érdekeit sérti a fizetés felmondása, humanitárius bombák bevetésére is megvannak az eszközeik. Ennek a kivédésére szolgálnak a tartalékok, a kölcsönösen előnyös kétoldalú gazdasági kapcsolatok, az árucsere-kereskedelem, az önellátó-képesség helyreállítása, és a hasonló sorsra jutott országok szoros összefogása. Az IMF és a Valutaalap röpke fél évszázad alatt az egész világgazdaságot a tönk szélére sodorta. Ahová ügynökei betették a lábukat kő kövön nem maradt. Ők határozzák meg a bekebelezett ország népének minden létfeltételét, csak épp a spekuláción kívül semmihez sem értenek. Ha a pusztításon kívül értenének valamihez, akkor tanácsaik, útmutatásaik nyomán virágzó életnek kellene lennie a földön. Ha valóban a jólét, emberségesség, az igazságosság globalizálódna, senki sem bánná. Ám nem így van. Egyre több országban ismerik fel ennek a pénz- és gazdasági rendszernek az aljasságát, és az ehhez szorosan kapcsolódó képviseleti demokráciának nevezett politikai rendszer tarthatatlanságát. Ha minden erőszakkal és csellel eladósított ország megtagadná a további fizetést, fogná magát és egyszerűen kisétálna az adósságcsapdából, nagy meglepetés érne mindenkit: Nagyszerűen működne a világ. (A luxusigények kielégítése nem feladata sem a világgazdaságnak, sem a nemzetgazdaságnak.)

  1. A gazdaság és hírközlés stratégiai ágazatainak, intézményeinek nemzeti köztulajdonba vétele, államosítása.
  2. Helyreállítani a “törvénysértés jogot nem alapíthat” jogelvet, a magyar jogrendet.
  3. Az idegen bevándorlás és betelepülés leállítása: határzár. A nem magyarok részére 1990-től kiadott magyar állampolgárság felülvizsgálata.
  4. A közvagyon eltűnésének, elherdálásának, rosszhiszemű megszerzésének, valamint az ország és az egyes magyar állampolgár tudatos eladósításának vizsgálata. Elszámoltatás. Büntetés.
  5. Az élet, a család és a nemzet ellen uszító, az állampolgári kötelességek megtagadását hirdető politikai, vallási, kulturális és civil szervezetek betiltása.

Kapcsolat: Király B. Izabella 20-9-618-644. E-mail: k.b.izabella@gmail.com

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

4 gondolat “Visegrád-Mogyoróhegyi 108 pont” bejegyzéshez

  1. Mi van a tőke, a rövid és hosszú távú kezdve a 5000 euró 1.000.000 euro bármely személy súlyos akar ez hitel hitelek különösen használt. attól függően, hogy a kész összege évente 3 %-os kamat mert hogy külön én akarat nem megsért a törvény uzsora. Fizethet a 3-25 év múlva kész mennyiségétől függően. Feladata, hogy a havi kifizetések. Kérem egy kézírásos igazolt tartozás elismerésének és néhány alkatrész is nyújt.
    Email:Maria.bertoni01@gmail.com

    Kedvelés

  2. Fantasztikus munka, kis túlzásokkal. Lásd az eskü szövege. Szerintem ma Magyarországon nincs egyetlen ember sem aki tiszta szívvel elmondhatná, de ez részletkérdés. Gyarló, esendő emberek vagyunk.
    A legnagyobb probléma a megvalósítás.
    Első lépésként ismertetni kell minden magyar érzelmű oldallal. Hiszen annyi van, mint égen a csillag. Kell egy passzus az egyéni ambíciók kordában tartására. Mind féltékenyen őrzi elért ” vezetői ” helyét.
    Sajnálom, hogy nem vehettem rész, a hiányos információ miatt. / Még a google sem tudja hol van mogyoróhegy. / Többet nem tudtam.
    Várom a fejleményeket és terjesztem a cikket.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.