Alkotmányos evidenciák

A nagyobb nyilvánosság előtt felolvasott 20 pont egy részletekbe menő vitaanyag kivonata. A részletes szöveg elolvasható: http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_apr_evid.htm

Minden egyezmény (szerződés), ami ezen alkotmányos elvek (evidenciák) figyelembevétele nélkül, vagy sérelmére köttetett, az eleve illegitim és semmis.

Az MTI is hírül adta, hogy 2003. április 10-én, az EU népszavazási kampányzáró gyűlésén Budapesten a Kossuth-téren, a Magyar Köztársaság parlamentje előtt rendezett tüntetésen, a Szabad Magyarországért Mozgalom és számos civil szervezet vezetői és állampolgárok közfelkiáltással elfogadták az úgynevezett Alkotmányos Evidenciákat, amit előzetesen a Magyar Jószolgálati Alkotmányossági Testület Balatonfüredi gyűlésén megvitatott és tartalmilag elfogadott.

 

  1. A magyar alkotmány a nemzet államalkotó, ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki.
  2. Az alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el nem választható.
  3. Az alkotmány nem szüntethető meg, nem függeszthető fel, legfeljebb agresszióval, amely ellen joga van a nemzet minden tagjának fellépni.
  4. A magyar föld nem tőke, hanem természeti erőforrás, amelynek végső tulajdonosa a Szentkorona és az általa megjelenített nemzet.
  5. Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat.
  6. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
  7. A magyar alkotmányossághoz a Szentkorona szuverenitása, szerepköre, intézményei tartoznak.
  8. Az alkotmányt elismerő alaptörvények, sarkalatos törvények, törvények, állami rendeletek stb. alakítják ki azt a konkrét intézményrendszert, amely az adott korban, adott körülmények között lehetővé teszik az alkotmányos közéletet, államot, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletét, meghivatkozását.
  9. A mindenkori magyar kormány az alkotmányos rendet, evidenciákat semmilyen okkal, vagy hivatkozással nem sértheti meg, mivel ez a Szentkorona (az alkotmányos alapértékek) sérelmét jelenti.
  10. Az állam feladata a nemzet közösségében az emberi szabadságot kiteljesítő életvitelhez szükséges feltételek garantálása. Az államon ez számon kérhető.
  11. Az államnak biztosítania kell a természeti erőforrásokhoz való monopolprofittól mentes, uzsora nélküli hozzáférhetőséget, a pénzrendszer és bármely más közintézmény vonatkozásában is, mind ma, mind az ezután következő nemzedékek számára.
  12. Az ember eredendően, lényegénél fogva szabadságra született, amelyet teljességében egy nemzet közösségében élhet meg, ami politikai közösség és szövetség is egyben.
  13. Az emberi szabadság érvényesítésének eszközrendszere a jog, a gazdaság, az államigazgatás, ami semmilyen módon nem fordulhat az ember ellen.
  14. Az emberi gondolkodás, alkotás minden elérhető és megvalósítható vívmányát, elemző képességét fel kell használni az alkotmányos értékek védelmére és hasznára.
  15. A népakaratból politikai hatalomhoz, cselekvési lehetőséghez jutott képviselőnek kötelessége az alkotmányos rend betartása és betartatása, amelynek megszegése esetén felelősségre is vonható.
  16. A szabályozási eszközökkel elkövetett genocídium, szisztematikus népirtás elfogadhatatlan és üldözendő.
  17. A hatalmi ágak feltétlenül megosztandók, nem monopolizálhatók, nem kapcsolhatók össze.
  18. Alkotmányunk jogfolytonosságát egy külön e célra választott nemzetgyűlésnek kell helyreállítania.
  19. MINDEZEKBŐL KÖVETKEZŐEN előbb az alkotmány, utána az uniós csatlakozás!

 

Magyar Jószolgálati Alkotmányossági Testület

Megalakulási névsor:

  1. dr Bakos Batu, gyógyszerész
  2. dr Botos Gábor, volt átvilágító bíró
  3. dr Drábik János, rádiós szerkesztő
  4. dr Eva Maria Barki ügyvéd
  5. Fáy Árpád közgazdász
  6. dr Győry Nagy Sándor egyetemi tanár
  7. dr Gyulay Endre katolikus püspök
  8. dr Halász József jogász (később kilépett)
  9. dr Hegedűs Lóránt református püspök
  10. Kocsis István író-történész
  11. dr Molnárfi Tibor közgazdász
  12. dr Nemes Árpád ügyvéd
  13. Pap Gábor művészettörténész
  14. Síklaky István, közgazdász
  15. Sinkovits V. András színész
  16. Székelyhidi Ágoston történész
  17. Takács András közíró
  18. dr Tarr György volt átvilágító bíró
  19. dr Tóth Tibor, történész
  20. Wittner Mária 1956-os halálraítélt
  21. dr Zétényi Zsolt ügyvéd

 

forrás: ömp.hu

 Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Reklámok

4 gondolat “Alkotmányos evidenciák” bejegyzéshez

  1. Az, hogy az un. PLUTOKRACIA dirigalta “brüsszeli al-pahollyal”; a hagyomanyaikhoz/kulturajukhoz es genetikajukhoz ragaszkodo auropai nemzetallamokat, teljesen meg akarjak szüntetetni!!!
    Ennek az egyik elsö lepcsöje azonban ott kezdödik, hogy “az erösebb kutya elve ertelmeben”, mindenki, akinek a szoban forgo PLUTOKRACIA penzt biztosit (Pl. Peres es tarsai!) ott, es annyi földet vasarolnak, amennyit akarnak!!!
    Tudvan, hogy “akie, a termö-föld, aze az orszag”!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Ezert elsösorban, azokat az össze-vissza hazdozo , haracsolo politikusokat es egyeb ertelmisegi prostitualtakat kell LEVALTANI/ELZAVARNI, akik ezt tamogatjak, ill. az un. ” EUROPAI –ANTANT– UNIO parancsait, maradektalanul vegrehajtjak!!!!
    Velelmezi az 56-os Veteran es Koppanyivadek, Somogyorszagbol.

    Kedvelés

  2. A szellemiség tetszik, de a fogalmazással több helyen nem értek egyet.

    ,,1. A magyar alkotmány a nemzet államalkotó, ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki.”

    A magyarság történetének legfeljebb egy tizedét jelenti az elmúlt ezer év. Létezni nem állami formában nem is tudott volna. István államalapítása tehát megkérdőjelezhető. Akárhol volt is magyar nép éppen, az állami formában élt. A kereszténység bevezetése a magyar állam megszűnése volt. Mert mit keresett volna itt egy idegen (pápai) hatalom a maga térítőivel és külön törvényeivel, amelyeknek még a király törvényei is alá voltak rendelve?

    ,,2. Az alkotmány a Szentkorona intézményéről semmilyen módon el nem választható.”

    Dehogynem. Ha most szét van választva, az azt jelenti, hogy szétválasztható. Ezt csak egy erős ország akadályozhatja meg a külső hatástól. De egy erős ország kizárólag a polgárai által lehet erős.
    Az ember a leglényegesebb kérdés.

    ,,3. Az alkotmány nem szüntethető meg, nem függeszthető fel, legfeljebb agresszióval, amely ellen joga van a nemzet minden tagjának fellépni.”

    A demokrácia alapelve, hogy a választóknak tényleges beleszólási lehetősége van a hatalom gyakorlásába. Ha szükséges az alkotmányon módosítani, akkor módosítani kell. Ha nem, akkor meg minek? Nem az ember van a törvényért, hanem a törvény az emberért. Az agressziót nem kellene külön említeni, mert azt hinné valaki, hogy egy agresszornak meg van engedve az alkotmány félreállítása.

    ,,4. A magyar föld nem tőke, hanem természeti erőforrás, amelynek végső tulajdonosa a Szentkorona és az általa megjelenített nemzet.”

    Ez erős pont, még világviszonylatban is. Nem lesz könnyű érvényt szerezni neki. De muszáj lesz.

    ,,5. Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat.”

    Csak a hatalmi fölény képes csak igazán törvényt és benne alkotmányt írni, más nem. Ezért kell a választókat a hatalom birtokosává tenni, hogy ők írják a törvényeket.

    ,,6. Törvénysértés jogot nem alapíthat.”

    Ugyanazt írhatom, mint az 5. pontnál.

    ,,7. A magyar alkotmányossághoz a Szentkorona szuverenitása, szerepköre, intézményei tartoznak.”

    A választók jelentik az első számú szempontot. Ha ők nem rendelkeznek hatalommal, akkor a többi ponttal nem érdemes foglalkozni.

    ,,8. Az alkotmányt elismerő alaptörvények, sarkalatos törvények, törvények, állami rendeletek stb. alakítják ki azt a konkrét intézményrendszert, amely az adott korban, adott körülmények között lehetővé teszik az alkotmányos közéletet, államot, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletét, meghivatkozását.”

    Nekem túlbonyolítottnak tűnik. A Szent Korona intézményét egyedül az azt elfogadó nép (választók) tudja fenntartani és érvényre juttatni. Nélküle a Szent Korona csak tárgy marad. Ha lehet így fogalmazni, a Szent Korona lehetőségeit a nép jelenti. Ez a kérdés szerintem a jövő nagy kérdése is, mert a Szent Korona jogrendszere a nép nélkül csak malaszt.

    ,,9. A mindenkori magyar kormány az alkotmányos rendet, evidenciákat semmilyen okkal, vagy hivatkozással nem sértheti meg, mivel ez a Szentkorona (az alkotmányos alapértékek) sérelmét jelenti.”

    Önmagában nincs jelentősége, mert most is ki van mondva, hogy a törvények mindenki számára kötelezőek. A valóságban a hatalom birtokosai kibújnak e kötelezettség alól. Előbb a törvények betartatásának képességét kell elérni, utána lehet törvényt hozni.

    ,,11. Az államnak biztosítania kell a természeti erőforrásokhoz való monopolprofittól mentes, uzsora nélküli hozzáférhetőséget, a pénzrendszer és bármely más közintézmény vonatkozásában is, mind ma, mind az ezután következő nemzedékek számára.”

    Szerintem nagyon fontos dolog. Én a programban tartós használatról írtam, amely abból áll, hogy hasznosításra időhatár nélkül biztosítsanak eszközöket (tehát végül is a Szent Korona tulajdonát) az Országgyűlés vagy az önkormányzatok engedélyével.

    ,,12. Az ember eredendően, lényegénél fogva szabadságra született, amelyet teljességében egy nemzet közösségében élhet meg, ami politikai közösség és szövetség is egyben.”

    A liberálisoknak itt van egy igazságuk, ami mellett nem ajánlatos elmenni. Ők úgy fogalmaztak, hogy a kötelességek a jogokból következnek, nem fordítva. Előbb a jogokat kell megállapítani és azok biztosításához a kötelességeket kiosztogatni, egyenlő mértékben. Ha a kötelességeket vesszük először, az egész rendszer kötelességek halmaza marad. A többség ezt elutasítaná, és igazuk is lenne. Mert ha a kötelességekhez viszonyítunk mindent, kötelességgé válik minden, amit kell és nem értelemszerű csinálni. De ha jog az első, akkor minden az emberre épül.

    ,,13. Az emberi gondolkodás, alkotás minden elérhető és megvalósítható vívmányát, elemző képességét fel kell használni az alkotmányos értékek védelmére és hasznára.”

    Szerencsésebb lenne úgy fogalmazni, hogy a társadalom érdekében, ami egyszerre jelenti a közösséget és az egyént. Az egyén említése nagyon fontos, mert ő hozza létre a társadalmat, nem fordítva.

    ,,17. A hatalmi ágak feltétlenül megosztandók, nem monopolizálhatók, nem kapcsolhatók össze.”

    Erre szerintem nincs szükség. Kik lennének egy demokráciában a hatalmi ágak, ahol egyetlen hatalom van, a választóké, és amelyet a képviselők képviselnek illetve jelenítenek meg az Országgyűlésben?

    ,,19. Alkotmányunk jogfolytonosságát egy külön e célra választott nemzetgyűlésnek kell helyreállítania.”

    Ez naiv kijelentés, kik és hogyan fogják ezt a bizonyos nemzetgyűlést megválasztani? Az Országgyűlés miért ne lehetne erre jó? Pontosabban, mi dönthet ilyen kérdésben az Országgyűlés helyett? Viszont a választóknak be kell jutniuk az Országgyűlésbe a képviselőiken keresztül, tehát az egész kérdés a választási törvény módosításánál kezdődik. És nem csak ez a kérdés, de a rendszerváltást érintő összes kérdés is.

    ,,20. MINDEZEKBŐL KÖVETKEZŐEN előbb az alkotmány, utána az uniós csatlakozás!”

    Mivel az EU tagjai vagyunk pillanatnyilag, ehhez előbb ki kell az EU-ból lépni, vagy a 2004-es népszavazás eredményét semmisnek nyilvánítani.

    Kedvelés

    1. Javítás.

      A szabaddemokraták szerint a nem a jogok következnek a kötelességekből, hanem fordítva: kötelességek a jogokból! Számomra ez így logikus, és így is passzol azzal, mit írtam a továbbiakban.

      Kedvelés

  3. Tisztelt szerkestőség! a mellékeltet hozzászolásnak szántam. De mivel szélesebb kört érint, talán hátha célszerű lenne akár lektorálva is külön megjelentetni.

    2016. június 18. 9:32 “Nemzeti InternetFigyelő (NIF)” írta, :

    > transyadmin posted: “A nagyobb nyilvánosság előtt felolvasott 20 pont egy > részletekbe menő vitaanyag kivonata. A részletes szöveg elolvasható: > http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_apr_evid.htm Minden egyezmény > (szerződés), ami ezen alkotmányos elvek (evidenciák) figyelembevétele” >

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.