Mate 10-16_sheep-before-wolves1

Minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

NIF: A következő szerződés modell azzal a céllal lett kigondolva Takács András és Síklaky István (ÖMP) által, hogy könnyebbé tegye a kommunikációt a megbízók (a választók egy nagyobb csoportja) és a megbízott a képviselő jelölt, esetleg később képviselő, között. Ugyanakkor a szerződés szabályoz és előállít egy kötelezettségi viszonyt és arra is alkalmas, hogy könnyebbé tegye a képviselő visszahívását!

Megbízói Becsületszerződés

BEVEZETÉS
Preambulum

A Magyar Köztársaság Alaptörvényének 2. § (2) bekezdése így rendelkezik:  „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”  Ezen cikkely megfelel a magyar alkotmányos jogfejlődésünknek, s így mint alkotmányos jog nem zárja ki azt a közjogi illetve polgárjogi megoldást, hogy a választópolgárok, mint megbízók biztosítékot kapjanak képviselőjelöltjeiktől arra vonatkozóan, hogy megválasztásuk esetén, a kampány során tett ígéreteiket be is tartsák. Mindez azt is jelenti, hogy a választópolgárok ezen alkotmányos jogát semmilyen alacsonyabb szintű törvény, vagy jogszabály nem korlátozhatja!

Az alábbi Megbízói Becsületszerződést aláíró magyartudatú választópolgárok, mint Megbízói Közösség a nemzeti érdek és a közjó önzetlen szolgálatának közéletben való érvényre juttatása céljából az alábbiakban megnevezett képviselőjelölt számára megbízást adnak. Ebben kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a Megbízott, mint országgyűlési képviselő-jelölt a választási kampányban, illetve megválasztása esetén, mint képviselő a Haza érdekeit, illetve az e szerződésben meghatározott értékrendet és célokat képviselje.

A Megbízói Közösség az általa támasztott és vállalt feladatokat, illetve a Megbízottal szembeni követelményeket a jelen szerződésben határozza meg, melyeket a Megbízott képviselővé választása esetén – függetlenül attól, hogy egyénileg, vagy listán jutott a törvényhozásba – magára nézve mindenkor kötelezőnek ismer el. Erre tekintettel a felek a következő megbízói szerződést kötik:

becsuletszerzodes

Mint Megbízó; Megbízói Közösség tagjainak képviseletében (megbízott), és mint a ……. számú választókerület választó polgára, e szerződés aláírója, másrészről a Képviselőjelölt, mint Megbízott az alábbiakban állapodnak meg:

1. E megbízói szerződés célja, hogy:

a./  maradéktalanul érvényesülhessen a népfelség elve, s a választópolgárok olyan képviselők által kapjanak nemzeti érdeket szolgáló, hazát építő és védő hathatós törvényhozói képviseletet, akik ismereteiket és kapcsolataikat soha nem állítják önös érdekeik szolgálatába.
b./  kiszámítható, hosszú távú és hiteles politizálás jöjjön létre olyan feddhetetlen képviselők által, akik tisztában vannak azzal, hogy mi a nemzet, melyek a nemzeti értékek és érdekek, ezek hogyan szolgálják a Haza megtartását és építését.
c./  a magyar nemzeti érdekek, a Szent Korona szellemiségének, értékrendjének és erkölcsének megalkuvást nem ismerő érvényre juttatása, ezáltal a jogok és kötelezettségek egyensúlyának visszaállítása, s a teljes magyarság jólétének és jövőjének képviselete, a határon túli nemzettársaink érdekeinek figyelembevételével.
d./  végül annak az elérése, hogy a képviselő ne kényszerüljön elvtelen kompromisszumok betartására a nemzeti és választópolgári érdekek rovására.

2.  A Megbízói Közösség támogatja és hitelesíti a nyilvánosság előtt a Megbízottat megválasztása érdekében.  A Megbízói Közösség a segítséget nyújt a Megbízottnak a képviselői munkája során felmerülő kérdésekre vonatkozó közvélekedés felderítésében.

3.  A Megbízott vállalja a képviselői jelöltséget, illetve a velejáró feladatokat. A Megbízott tudomásul veszi, hogy azért helyezi belé bizalmát a közösség, mert az előzetes megbeszélések alapján alkalmasnak tűnik a képviselet ellátására; e szerződéssel fejezi ki elkötelezettségét a közösen kialakított program végrehajtása mellett. Tudomásul veszi, hogy megválasztása esetén csak olyan kereső foglalkozást folytathat, amely nem akadályozza e szerződés teljesítésében. A Megbízott legfeljebb két országgyűlési bizottságban lehet tag, és megválasztása esetén nem lehet tagja állami, gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának, nem lehet tagja az állami költségvetési forrásból bevételre szert tevő gazdasági társaságnak.

4.  A Megbízott kötelezettségei

A/ A Megbízott köteles a tevékenységét annak érdekében kifejteni, hogy az a teljes (nem csak a határokon belül élő) nemzet hosszú távú működése szempontjából a nemzet túlélését és gyarapodását, valamint egységét segítse elő.

B/ A Megbízott köteles előterjeszteni azokat a javaslatokat, jogszabály-módosításokat, amelyeket a Megbízói Közösség javasol a számára. E feladatok teljesítése során a következő ütemterv szerint kell az alábbi indítványokat előterjeszteni:
– Alkotmánymódosítás előterjesztése a képviselők visszahívhatóságának érdekében (3 hónapon belül előterjesztendő javaslat)
– Alaptörvény előterjesztése a kétkamarás parlament és az új választási rendszer létrehozása érdekében, (6 hónapon belül előterjesztendő javaslat)
– Alaptörvény előterjesztése a hatalommal való visszaélés megakadályozása érdekében (1 hónapon belül előterjesztendő javaslat)
– Alkotmányozó Nemzetgyűlés intézményének Alaptörvénybe foglalása, összehívásának indítványozása (6 hónapon belül előterjesztendő javaslat)
– minden olyan nemzetközi szerződés, vagy  Uniós jogi norma felülvizsgálata – különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre, a nemzetközi hitelszerződésekre, a termőföld áruként történő kezelésére, a más országok vállalkozói részére Magyarországon egyoldalú előnyt biztosító szerződésekre, a mezőgazdasági támogatások részrehajló elosztására,  a ránk nézve előnytelen kvótákra, a sajátosságokat figyelembe nem vevő bürokratikus előírásokra stb. – amely ellentétes a  nemzeti érdekekkel, vagy azt aránytalanul korlátozza, különös tekintettel a nemzettest fizikai létfeltételeire (víz, termőföld, energiahordozók, ásványkincsek) (3 hónapon belül előterjesztendő javaslat)

C/  A Megbízott köteles a Megbízói Közösség által e szerződésben, illetve a mellékletében meghatározott célok elérése (választási program) érdekében törvényhozói munkát folytatni, illetve a képviselet során a Megbízói Közösség által számára írásban tett javaslatokat érdemben megvizsgálni. Az írásbeli javaslat köti a Megbízottat, de ha a Megbízott nem ért egyet a képviselet ellátása során számára adott javaslattal, köteles ennek indokait részletesen, írásban és szóban kifejteni a Magbízó Közösség tagjainak, és a Megbízói Közösség szervezeti hátterét biztosító helyi, megyei és országos szerve részére megküldeni, amelyek együttesen döntenek a javaslat fenntartásáról, vagy annak visszavonásáról. Amennyiben a javaslattevők fenntartják törvényjavaslatra vonatkozó kezdeményezésüket, úgy a Megbízott, mint állampolgári kezdeményezést köteles az országgyűlésnek beterjeszteni az indítványt.

D/ A Megbízott köteles a Megbízói Közösség felhívására, de minimum évente egyszer beszámolni a tevékenységéről.

E/  A Megbízott köteles az országgyűlési munkában személyesen részt venni, hacsak betegsége vagy a Megbízói Közösség érdekében kifejtett egyéb tevékenysége azt nem teszi lehetővé.

F/  A Megbízott köteles kapcsolatot keresni és felvenni azokkal a képviselőkkel, csoportokkal, akik részben vagy egészben hasonló meggyőződéssel végzik munkájukat.

G/ A Megbízott köteles – a képviselői jogállásának idejére – más szervezettel, párttal kötött bármely politikai megállapodását, szerződését a Megbízói Közösségnek bemutatni. Köteles minden olyan, az előbbi szervezetek által meghatározott indítványtételi vagy döntéshozatali előterjesztést kellő időben írásban a Megbízói Közösség tudomására hozni, amelyek ellentételesek a jelen társadalmi szerződésben vállalt és elfogadott célokkal.

5.  Elvárások a Megbízói Közösség tagjaitól..

A/  A Megbízói Közösség tagjai a választási kampányban a Megbízottat díjazás nélkül támogatják.

B/ Megbízói Közösség tagjai vállalják, hogy fejenként legalább 20-50 db érvényes ajánlást gyűjtenek össze a Megbízott számára. A személyenkénti gyűjtést dokumentálni kell, amely alapját képezi a viszonossági követelések megítélésénél. A kampányfőnöki teendőket ellátó tag a legaktívabb és legeredményesebb taggal azonos mértékben kerül megítélésre.

C/  A Megbízói Közösség tagjai kötelesek a szórólapozásban és a plakátozásban részt venni.

D/ A Megbízói Közösség tagjai más országgyűlési képviselőjelölttel Megbízói Becsületszerződést nem köthetnek,  kampányát nem segíthetik.

E/ A kampánystratégia kialakítása a Megbízói Közösség tagjai, a Megbízott és az öt jelölő párt közös feladata. A kampány politikai és anyagi felelőse maga a jelölt, illetve a párt. A kampányfőnök a szervezést és a végrehajtást irányítja, felügyeli.

F/ A Megbízott (a jelölt) más csoportokat, vagy egyéneket is bevonhat a kampányába, velük hasonló megállapodást köthet, ami céljaiban és elvárásaiban nem lehet ellentétes jelen szerződéssel, de erről a többi településen megalakult Megbízói Közösséget előzetesen tájékoztatnia kell.

G/  A Megbízói Közösség e szerződést aláíró tagjainak száma nem bővíthető a Megbízott hivatalosan jelölté válását követően, ami a kampánystáb növelését nem korlátozza.

6. Visszahívás

A/  Megbízott tudomásul veszi, hogy ha az adott Megbízói Közösség megvonja tőle a bizalmat, akkor a  Megbízói Közösségnek joga van e szerződés alapján a megszerzett mandátumáról történő lemondásra felszólítani és az erre vonatkozó döntést nyilvánosságra hozni.
–    Amennyiben a Magbízott egyéni jelöltként jutott mandátumhoz, akkor az egyéni választói kerültben lévő Megbízói Közösségek tagjainak 50%+1 fő akarata szerint kell eljárnia.  Kijelenti továbbá, hogy e kötelezettségét e szerződésben biztosított megbízói támogatásra tekintettel önként vállalta a mandátumáról történő lemondást, és azt annak ellenére teljesíti, hogy a jogi szabályozás szabad mandátumról rendelkezik, mivel szabad akaratából a törvényben meghatározottnál magasabb erkölcsi követelményeknek kíván megfelelni. Amennyiben mégsem tenne eleget ezen vállalásának, úgy a Megbízói Közösség minden egyes tagjának az eddigi munkájának arányában 100 ezer, azaz százezer forintot megfizet, ami jogi úton is érvényesíthető.
–    Amennyiben a Magbízott országos listán jut mandátumhoz, akkor a párt közgyűlése, vagy küldöttgyűlése tekintendő a Megbízói Közösségnek.

B/ Az egyéni választókerületben mandátumhoz jutó Megbízott tevékenységét a Megbízói Közösségek tagjai közül megválasztott Megfigyelők (5 fő) ellenőrzik, amelyek felhívására a Megbízott a felmerült kérdésről köteles tájékoztatást adni. Ezt követően a bizalom megvonását írásban, részletes indoklással kezdeményezhetik a Megfigyelők. E kezdeményezésről a Megfigyelők egyszerű szótöbbséggel döntenek.  A visszahívásra vonatkozó megfigyelői indítványt első fokon a Megbízott jelenlétében az adott Megbízói Közösségek önállóan bírálják el. Döntését többségi határozattal hozza meg (a tagok 50%-a + 1 fő). A Megbízott szavazati joggal rendelkezik a Megbízói Közösség gyűlésein.

C/  Ha az egyéni választókerületben mandátumhoz jutó Megbízott nem ért egyet a Megbízói Közösség döntésével, köteles ennek indokait részletesen írásban és szóban kifejteni a Magbízó Közösség tagjainak, és a jelölő párt  helyi és országos szerve részére megküldeni, amely jószolgálati testületként jár el, de a Megbízói Közösség döntését nem írhatja felül.

D/  Megbízott a jelen szerződésben foglaltakért a saját jó hírnevével is felelősséget vállal. Kijelenti, hogy amennyiben a Megbízói Közösség tőle a bizalmat megvonja, úgy feljogosítja a Megbízói Közösséget, hogy ezt a magatartását és annak erkölcsi minősítését bárki előtt ismertté tegye.

E/  A Megbízott köteles az olyan képviselőtársával megszakítani a kapcsolatot, akit – hasonló társadalmi szerződés alapján – másik választókerület polgárai visszahívtak, de ennek ellenére mandátumáról nem mondott le.

F/  A Megbízott és a Megbízói Közösség tagja jelen szerződés aláírásával, a Megbízói Közösség által megbízott ügyvédnél vagy közjegyzőnél letétbe helyezi az aláírt Becsületszerződést és annak szerves részét képező Pártprogramot illetve annak alapján a Magbízói Közösségekkel egyeztetett helyi választókerületi programot.

G/  A Becsületszerződés egy hiteles példányát, a pártprogram kivételével, a mellékletekkel együtt

Budapest, …………………..    ………….

……………………………….                      ………………………….

megbízott                                                         Megbízói Közösség
képviseletében legalább három megfigyelő

 Mellékletek:
1.    A jelölő párt programja
2.    Egyéni választókerületi program
3.    A Becsületszerződést megkötő Megbízói Közösségek tagjainak listája
4.    A Megbízói Közösségek által megválasztott Megfigyelők listája

Közreadta Takács András az Összefogás Magyarországért Párt elnöke

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

21 gondolat “Minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” bejegyzéshez

  1. Takacs Andras, velemegyütt, idealistanak született!
    Nemzet-tudat es Nemzet-mentö igyekezete, dicserendö es feltetlen szükseges!!!
    De, a “hosszulere sikeredett” , sok SZDSZ-es, es egyeb “internácionalista= szocionista” gondolat, kitalacio helyett, irasaban, erthetöbb/magyarabb kifejezeseket hasznaljon!
    Javasolja, az 56-os Veteran es Koppanyivadek.

    Kedvelés

    1. T. Dr. SzL!
      Olvasóinktól, ha egy jobb változatot kapunk vissza, azt szívesen közzé tesszük. Kérjük írjon egy rövidebb, közérthetőbb és magyarabb Becsületszerződést!

      Kedvelés

  2. Hozzászólás Takács András ”MINDEN HATALOM A NÉPÉ, AMELY A NÉPSZUVERENITÁST VÁLASZTOTT KÉPVISELŐI ÚTJÁN, VALAMINT KÖZVETLENÜL GYAKOROLJA.” című írásához.

    Ez az írás szerintem nagy lépés előre a politikai rendszer átalakítása felé. Hogy a leírás szerinti rendszer mennyire működne a gyakorlatban, azt éppen annyira nem tudom, mint ahogyan az én elgondolásom szerinti sem lett a gyakorlatba kipróbálva. Jellemző, hogy amit itt írok, annak egy része éppen Takács András cikkét olvasva jutott az eszembe. Ennél fogva inkább azt teszem szóvá, ami az én szemszögemből nézve másképpen látszik.

    Mindenképpen a választó és a képviselő között kell hogy szerződés létrejöjjön a törvényhozásra és a kormányzásra. Ez utóbbiak úgy is csak a közvetve, a szerződés alapján valósulhatnak meg. Ha ebbe a közvetett hatalomgyakorlásba még egy tényező kerül a választó és a képviselő közé, a nép általi hatalomgyakorlás megfoghatatlanná és vitathatóvá válik. De nincs is szükség szerintem külön megbízói közösségre.

    Az én verziómban a működés valamivel egyszerűbb. Vannak pártok, akik valamilyen politikai, gazdasági irányvonalat képviselnek. Programjaikhoz képesek a társdalom különböző rétegeiből támogatókat gyűjteni támogatók és tagok révén. Ez a fontos, mert a programok megvalósításához több ember és sokféle tudás kell. Ezt csak a pártok tudják adni. A pártoknak a választók megnyerésével van lehetőségük a programjaik megvalósítására. De nem azok megkerülésével, ahogyan eddig történt. A párt képviselői tehát a párt programját hajtják végre, ha arra a választó igent mond. De a választó választhat független képviselőt is, ami viszont magával hozza azt is, hogy egy független képviselő magában van, lehetőségei korlátozottabbak, mint egy olyan képviselőé, aki
    mögött pártprogram áll.

    Ahhoz, hogy a párt programját a képviselői révén megvalósítsa, nem szükséges, hogy a párt bekerüljön a parlamentbe. Viszont a pártok finanszírozása nem változhat, mivel a pártoknak működésükhöz forrásokra van szükség.
    A szavazólap tehát szerződés, méghozzá munkaszerződés, amely egyben a képviselő megbízása is a törvényhozásra. Vagy teljes egészében tartalmazza a szavazólap a szerződést – ami terjedelmes szavazólapokat igényel, vagy a szerződés utalást tartalmaz csak a párt programjára (amit ki lehet függeszteni az önkormányzatoknál és a szavazás idején a szavazó helységekben) amelynek társulnia kell a visszahívhatóság vagy szankcionálás jogának deklarálásával.

    A szerződést nevezzék simán szerződésnek, szerintem nincs szükség a becsület előtagra a szerződésnél. Már csak azért is, mert a becsület nem jogi fogalom, míg a szerződés az. A választókban azt az érzetet kelti, hogy a kormányzás becsszó alapon folyik, ami az eltelt 26 év ismeretében enyhén szólva is naivitás. De olyan vádak is érhetik az új rendszert, hogy az új pártok új módon próbálják az embereket átvágni. A bizalom nagyon fontos az új rendszernél, mert az ellenségei számára támadási pontokat jelent azt is, ami nm egyértelmű, vagy közhely.

    Hazafias érzelmekre hatni nem szerencsés dolog. A nyugatra kiment fiatalok a jövőjüket keresték, amit nem találtak meg itthon. Úgy gondolták, hogy ott az otthonuk, ahol a jövőjük. Egyetértek velük. A jövő választásait azok nyerik, akik kézzelfoghatóvá tudják tenni, hogy mit tudnak adni. Az eszmékre ma már senki sem szavaz. Egy párt többet nem tud adni, mint a lehetőséget az embereknek a boldogulásra, és ezt a választóknak meg kell mondani.

    Kedvelés

  3. Az 50 +1 fő akarati többsége tipikus kommunista megosztást szolgál. A TÖBBSÉG,az 80 % nál kezdődik,a valódi egybehangzó akarat pedig még ettől is odébb van egy kicsit ! Másik : senki ne szavazhasson a róla szóló semmilyen döntés esetében. Főleg nem 50% + 1 -es szavazati többség elégségessége mellet nem ! Mert így akár saját javára is fordíthatja az éppen róla szóló döntést ! Na,ezeket a dolgokat,ezt a régi,kommunista felfogást és módszereket kell megszüntetni ! Nem a megosztásra hanem az EGYSÉGRE kell törekedni !

    Kedvelés

  4. Hosszú lére eresztett marhaság.

    A képviselő visszahívható, ha a szavazók 1 %-a kezdeményezi és a szavazáson legalább 25 % támogatja.
    A %-okon lehet vitatkozni. A lényeg a visszahívás alacsony küszöbe.

    Kedvelés

  5. Először is köszönöm a hozzászólásokat.
    Egy-két dologra szeretném felhívni a figyelmet.
    1. A becsületszerződés a jelenlegi választási törvény és a képviselők jogállásáról szóló törvény kritikájaként született. Az, hogy képviselő szabad mandátummal rendelkezik, az azt is jelenti, hogy döntéseiért nem vonható felelősségre, még akkor sem, ha mondjuk, megszavazza a Szent Korona elárverezését.
    2. A szerződő felek a képviselőjelölt és az a kampányát támogató helyi választópolgárok. Nem a helyi választók összessége.
    3. Elvi és jogi kérdés: Ki hívhatja vissza a képviselőt? Azok, akik szerződésben állnak vele, vagy azok az ismeretlen szavazók, akik azt sem tudják, hogy kire is szavaztak. Vagy a rivális párt által befolyásolt választó polgárok döntsenek egy másik párt képviselőjéről? Csak gondoljunk bele, a jelenlegi médiaviszonyok között milyen aljas és alantas támadásokra számíthatunk a balliberális oldaltól.
    4. Egy szerződésnek illik minden olyan eshetőséggel számolnia, ami előfordulhat, ezért nem az a fontos, hogy hány oldalas, hanem az, hogy mi maradt ki belőle. Sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy a magyar társadalom többsége vakon aláír bármilyen szerződést. Lásd a bankok szerződéseit – devizahitel.
    5. A jelenlegi pártoknak konkrét programja alig van. Lásd a NIF ezzel kapcsolatos felmérését. De azt is vegyük figyelembe, hogy a magyar választók többsége el se megy szavazni, nemhogy elolvasna egy választási programot. Érdemes megnézni, mondjuk a balliberális pártok programját helyettesítő brosúráit, akkor azt tapasztaljuk, hogy a lózungok és a közhelyek gyűjteménye.
    6. A becsületszerződésben lévő (50%+1) döntési mechanizmus a visszahívás esetére vonatkozik, egy olyan zárt közösségben, ahol nem utcáról bejött valakik döntenek, hanem olyanok, akik tudják, hogy mit akarnak, hogy mire szerződtek és szövetkeztek, nem beszélve arról, hogy nem kevés munkájuk eredményeként jutott a jelöltjük mandátumhoz.
    7. Igaz, a demokráciának hazudott mostani eljárási metódusok a valódi felelős demokráciát ássák alá a többség akarata jogán, ami nem csak kommunista találmány, hanem az „elit” globális hatalmának a fenntartásának az eszköze. A magam részéről a választói jogot nem tekinteném feltételnélküli jognak, mert ahol jog van ott kötelezettségnek is kell lenni.
    8. fldlakblogroka anyagához:
    • „Ahhoz, hogy a párt programját a képviselői révén megvalósítsa, nem szükséges, hogy a párt bekerüljön a parlamentbe.” – Nem csakhogy bekerüljön, hanem kormányzati pozícióba is kell kerülnie. Lásd a civil szervezetek befolyásának eredményességét a törvényhozásra.
    • „Hazafias érzelmekre hatni nem szerencsés dolog.” – Nos, a magam részéről éppenséggel a hazafias érzelmű honfitársaim támogatására számítanék. Akit pénzel, ígéretekkel meglehet venni azzal nem szívesen szövetkeznék. Magyarországot éppenséggel ez a kupecszellem teszi tönkre.
    • Érdemes volna elgondolkodni azon mindenkinek, hogy mit jelent számára a Haza és Magyarország.
    • „Az eszmékre ma már senki sem szavaz.” Sajnos!!! Mert mi is az eszme, értékrend, egy olyan erkölcsi útjelző, amely eligazodást ad a nehéz helyzetekben. A pragmatikus pártok jutatták ebbe a válságos helyzetbe a világot. Kéthly Anna mondta: Erkölcs nélkül, jellemes emberek nélkül elpusztul a nemzet.
    • És szeretném figyelmébe ajánlani a pártunk másik szlogenjét: „Csak a szeretet épít otthont és Hazát.”
    • Kíváncsi vagyok arra, hogy szeretjük e hazánkat, Magyarországot annyira, hogy a jövő nemzedéknek, gyermekeinknek is legyen HAZÁJA, mert ha így haladunk tovább, akkor lehet, hogy lesz Magyarországnak nevezett állam, de nem biztos, hogy a magyaroknak lesz-e hazája.
    • Lehet, hogy idealista vagyok, de megpróbálok cselekvő idealista lenni, mert „a kimondott szónak teremtő ereje van.” És most esély van arra, hogy meg is hallják azok, akiknek van füle a hallásra.
    • Kedves „roka” lehet, hogy neked hosszú lére eresztett marhaság, de a mi marhaságunk. De mi a Te marhaságod?

    Kedvelés

    1. Tisztelt Takács András!

      ,,Akit pénzel, ígéretekkel meglehet venni azzal nem szívesen szövetkeznék”

      Éppen azokkal kell. Mit érhet el azokkal, akik a Jobbiknál a gárdistaruhában masíroztak? Milyen realitásérzékük volt nekik, amikor úgy gondolták, hogy a gárdának lehet egy jogállamban funkciója? Csak két fegyveres szervezetre lenne szükség elvileg, hadseregre és a rendőrségre. A többi minek? A gárdisták mentek vért adni és gátra homokzsákolni egy zsidó vezér utasítására. Utána mehettek haza, mikor már színjátékra sem volt szükség rájuk.

      A jövő társadalma az öntudatos, a nyerni akaró embereké, mert egyedül ők gondolkoznak érdek alapján. Az ilyen ember tervez és dolgozik, hogy legyen jövője. Az érdek az egyetlen reális mozgatórugója az emberi cselekedetnek. Az öntudatos ember nem engedi, hogy háborúba rántsák, nem engedi, hogy a hazafiság címszó alatt vágóhídra vigyék. Fent akar maradni és tenni a jövőért. És fent is fog maradni. Ő viszi tovább a stafétabotot, nem a hazafi, aki valamiféle hamis erkölcsre hivatkozva kész lenne feláldozni magát. Az érdek tud célokat megfogalmaztatni az emberrel és rávenni, hogy munka révén járja végig ezt az utat. Ezt az embert kell megnyerni, mert gondolkozik. Közös utat kell kijelölni vele és a társadalommal. Az értelmes ember a jövőjét és örömét keresi a Földön. Az ad neki motivációt. Más nem adhat.

      Nyerni kell hívni az embereket.

      Kedvelés

  6. “A jövő társadalma az öntudatos,a nyerni akaró embereké,mert egyedül ők gondolkoznak érdek alapján.
    Ez van a világon ma! Vetélytársaknak,ellenfeleknek tekintik a másikat. Mindenki nyerni akar,és a többség csak veszt. Az utakon, a bevásárló központokban, munkahelyen, még a családon belül is. Legyőzni mindent,mindenkit,embert, természetet. Ez a beteg ideológia vezetett oda,ahol tart ma a világ. Nem a sikerben van a lényeg ! Mindenkinek tennie kellene a dolgát,a legjobb képességei, és lehetőségei szerint,és ha ez sikerre visz,az egy jó dolog. De ha valaki csak sikeres akar lenni,az elbukott. Ha majd a másikban társat lát, akivel összefogva,egymást segítve dolgoznak,küzdenek, nem vetélytársat, ellenfelet, lehetőség nyílik egy jobb világ felé,de addig a fenti eszmék(?) ,csak tovább rontják az amúgy is romokban lévő életfeltételeket.
    T.Romek Úr,a mostani írása,már elnézést,de kritikán aluli.

    Kedvelés

    1. Aki csak egymásnak, egymás ellenében feszülő érdekeket tud elképzelni, az ír úgy, mint maga. A társadalmakat nem eszmék hozták létre, hanem a közös érdekek, a közös nevezők. Az érdek nem csak legyőzést jelent, hanem együttműködést is. Nem az érdek a hibás, hanem a korlátoltság (elnézést, nem magára gondolok), amely nem veszi észre a közös nevezők kínálta előnyöket.

      Kedvelés

      1. A közös érdekre a legeklatánsabb példa újra csak a svájciak: a Habsburgok ellen szövetkeztek és esküdtek össze. Még a mai napig is egy mást “Esküdttársnak”n nevezik (Eidgenosse). A Habsburgok megértették a svájci paraszti társadalom kérését és egy hihetetlenül nagy összeget mondtak be, aminek fejében elhagyjak a vidéket. Ehhez kezdtek mind több vidék csatlakozni, nehogy Habsburg falván lévő várukból esetleg odaköltözzön a Habsburg família. A 3 ős kanton Uri, Nid- és Obwalden, Schwyz és a Rüetli mezőn gyűltek össze letenni az esküt a Habsburgoktól való megszabadulástól és a pénz összegyűjtésének módozatáról.
        Svájc az egyedüli ország, amelyhez minden szomszédja csatlakozni akar: legalábbis a szomszédos tartományok. Ausztriából Voralberg, Olaszo-bol egész észak Padània néven, Franciao-bol a 2 szomszédos nagy tartomány, Korzika, mint maritime kanton (most 2-3 hete is voltak tárgyalások), és a 2 szomszédos német tartomány Baden-Würtemberg Stuttgart fővárossal, és Bajorország München fővárossal. Igy átalakulna Svájc Európa legnagyobb országává. De a svájciak elvetik az expanziós politikát, mert az túl nagy veszélyeket hordoz. Maximum gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételét engedik meg. Jelenleg a svajci nép egy nagyon öntudatos nemzetként viselkedik. Magukat paraszt államnak nevezik: Buurestaat. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy nemesebb érzelmek mentén nem keletkezhet nemzet. Ezt a Gyűrűk Ura nagyon jól visszaadja; nagy családok, törzsek, nemzetségek, és nemzetségek összefogásán keresztül nemzetek és országok.

        Kedvelés

  7. Tisztelt „fldlakblogroka”!
    Azt hiszem merőben más a kettőnk világnézete.
    Mint keresztény ember, úgy gondolom, hogy győzelem és győzelem között óriási különbség van.
    Vegyük Jézus esetét. Jézus veszített, mert keresztre feszítették, a zsidók nyertek, mert az ő akaratuk győzedelmeskedett.
    Jézust megváltóként tiszteljük, míg a zsidókat … Ki győzött valójában? Kit tekintünk példaképnek, még akkor is, ha világunk nem a krisztusi értékek szerint működik.
    Persze mint egy materialistának érthető az Ön álláspontja. Az anyagi világ elvárásainak a mindenek felettisége atomizálja az emberiséget, a pénz diktatúrájának eszközévé válik és elveszti azt, ami emberré tette. Mint keresztények szoktuk volt mondani: Nem test és vérellen van tusakodásunk, hanem szellemi hatalmasságok ellen. Mi magyarok leginkább nem anyagi természetű dolgoké szoktunk hadakozni, hanem sokkal nemesebb célokért.
    Mi most – mi ketten – szellemi harcot folytatunk. Ön a mammon szolgálatában, míg én magam idealizmusával, olyan értékekért, amit a Szent Korona képvisel.
    Hogy mit? Azt itt elolvashatja: http://xn--mp-eka.hu/alkotmanyos-evidenciak/

    Kedvelés

    1. Olvasva az alkotmányos evidenciákat, több pontjával is egyetértek. De nem mindegyikkel. Nem vitát akarok gerjeszteni, de a különbségekről érdeme itt írni, ha már vitázunk.

      A programban írtam a rovás ”gy” betűjéről. Amit írtam, azt nem úgy szedtem össze, hanem a véleményre magam jutottam bizonyos információk segítségével. A félanalfabéta zsidó ,,nyelvész” Sándor Klára volt az egyik legmeggyőzőbb érv arra, amit a e rovás írásjellel kapcsolatban írtam, amikor célzottan ezt a betűt támadta a rovásírásról írt ,,tanulmányában”. A ”gy” betűt ugyanis egy programnak lehet felfogni, amit szépen bele is vettem a ,,programomba”. A program lényegét az ősi magyar imádság is tartalmazza: ,,mint a mennyben, úgy a földön is”. Ez az ősi vallás lényege.

      A ”gy” betű fokosa a szövetséget szimbolizálja a Magyar Biblia szerint, amely szövetség összeköti a mennyt a földdel, az ,,ég lakóit” a föld lakóival, egyetlen közös célt megnevezve, amely abból áll, amit az ősi magyar imádság megőrzött az évezredek alatt. Ezt a pápai hatalomnak félre kellett állítania, hogy ő lépjen a fokos és a szövetség helyére, hogy kinyilatkoztassa, ő és élén a pápa lehessen a közvetítő az ég és a föld között. Vagyis az emberek azt ismerjék el Isten akaratának, amit a pápa kinyilatkoztatott. Valószínűleg így lett a ”gy” betűből a kettős kereszt, megváltoztatva a szimbólum jelentését, függetlenül attól, hogy a vallástörténet erről mit állít. Ilyen sokat számít az, hogy a kereszt felső vízszintes szára kicsit rövidebb lett, mint az alsó. És ez lett a Jobbik címerének a keresztje is. Ennyit itt a keresztény ,,értékekről”, amit ezután már nem hozok szóba.

      Az alkotmányos evidenciák első pontjával értek egyet a legkevésbé:

      ,,1.A magyar alkotmány a nemzet államalkotó, ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki.”
      Egyes külföldi kutatók a magyarság jelenlétét a Kárpát-medencében korábbra teszik István ,,államalapításánál”. Mario Alinei az etruszkok őseit a Kárpát-medencéből eredeztetik és úgy gondolta, hogy az etruszkok az ősi magyar nyelvet beszélték. Michelangelo Naddeo szerint a Kárpát-medencét a magyarok tízezer éve lakják. De ha nem is tízezer, hanem későbbi idők óta laknák, akkor sem Istvánnal kezdődött az államalapítás. Ugyanis kizárható, hogy százezernyi magyar Robinson magányosan szántogatott volna a medencében és nem ismerte volna az államiság fogalmát. Tehát minimum több ezer éves István előtti magyar államról beszélhetünk csak. Akkor mi volt az ,,államalapítás”?

      Ezer éve létezik VII. Gergely pápa I. Salamonhoz írt levele, amely az Internet óta bárki számára hozzáférhető:

      http://www.ehumana.hu/arpad/szoveg/to05.htm

      A levélből egy rész:

      ,,Országod véneitől tudhatnád, hogy Magyarország, melyet hajdan István király minden joggal és hatalommal Szent Péternek ajánlott fel és adott át, a római szentegyházé.”

      A felajánlás fontos jogi procedúra lehetett, (ha nem történt meg, akkor ki kellett találni) mert által vált meg Magyarországtól István király és lett birtokosa az országnak a kereszténység mögött rejtőzködő, világuralomra törő pápai hatalom. És mivel ezek után István király a hatalmát többé nem a magyar néptől eredeztethette (nem is tette), többé nem lehetett a Szent Korona által legitimált király sem, ő már csak a pápa megbízásából uralkodhatott, amolyan helytartó királyként. De nem is ez a lényeg. Ha nem az, hogy a felajánlással ,,hivatalosan” is idegen fennhatóság alá került az ország. És ezt ünnepeljük államalapításként.

      Aztán mi volt az a ,,joggal” és ,hatalommal”, amire a levél utal? A német katonaság igénybevétele István hatalmának és vele a pápai uralom magyarországi jelenlétének biztosítása. A vallás a maga virágnyelvén írta le Magyarország katonai úton történő besorolását a pápai birodalomba.
      Még egy részlet ide kínálkozik a levélből:

      ,,Mindazonáltal, ha jóvátetted hibáidat, és Isten segítségével királyhoz méltó életet fogsz folytatni, a római egyház szeretetét, mint fiú az anyáét, és Krisztusban való barátságunkat teljes mértékben élvezheted.”

      Már idejében kezdődött a bűntudatkeltés, amiatt, hogy a római anyukától bocsánatot kér a magyar fiú, mert vissza beszélt neki. Írhat-e bárki ilyen nyelven egy független államot képviselő királynak?
      Az, hogy Orbán és hordája a magyarságot Ázsiából idevándorolt népségnek nevezi a külföldi fülek hallatára, az még elmegy valahogyan akkor is, ha Orbán magyar miniszterelnöknek nevezteti magát. Az ő értelmi szintje mellett ez szinte természetes. De a nemzeti hangot megütő, 2018-ban inden bizonnyal győzni akaró párt elnökétől ez és az a cionizmus által István köré épített legenda elfogadása nagy hiba lenne.

      Kedvelés

      1. Helyesbítés:

        mert általa vált meg Magyarországtól István király és lett birtokosa az ország a kereszténység mögött rejtőzködő, világuralomra törő pápai hatalomé.

        Elnézést kérek az olvasóktól!

        Kedvelés

      2. Tisztelt „fldlakblogroka”!
        Nem vagyok őstörténész, vagy magyarológus. Ha átnézte, hogy kik hagyták jóvá az alkotmányos evidenciákat 2003-ban, akkor láthatja, hogy nem csak az én véleményemről van szó. Természetesen lehet őstörténeti fejtegetésekbe kezdeni, de minden esetre azt kellett tapasztalnom a magyarságkutatók részéről, hogy csak a saját teóriájukat fogadják el, és vérre menő vitákban élik ki maguk tudományos tevékenységét..
        Ha jól értettem, akkor az Alkotmányos Evidenciák 1. pontjában az „ezer éves” kijelentéssel nem ért egyet. Nem tudom, hogy ez mennyire torzítja el a lényeget, mert a lényeg ez: ,,1.A magyar alkotmány a nemzet államalkotó, (ezer éve fennálló államára vonatkozó) akaratát fejezi ki.”
        Szent István megítélése megint csak megosztja a nemzeti oldal történészeit, amit Koppány vagy István igazságának a szembenállásaként élünk meg. A magyarság igaz történetének feltárása nagyon fontos lenne társadalmi és nemzettudati szempontból, de ha a nemzeti összefogás szempontjából kulcskérdéssé tesszük, akkor megint csak a megosztást gerjesztenénk.

        Kedvelés

      3. Sajnálom Takács úr, de amit írtam, abból nem értette meg a lényeget.

        István nem alapított semmilyen államot, hanem közreműködött az addig létező magyar állam behódoltatásában.

        VII. Gergely pápa levele nem meglátás kérdése, hanem ezer éves tény. Még csak meg sem semmisítették, hogy eltitkolják az utókor előtt, minek tekintette Róma Magyarországot. Lehet, hogy tudták, hogy ezer év múlva sem fognak egyesek eljutni addig, hogy a levél üzenetéből a lényeget kiolvassák.

        Ne akarjon Orbán 2 lenni, aki Alinei és Naddeo után azt mondta ,,magyar miniszterelnökként”, hogy Ázsiából jöttünk és hogy szakítanunk kell azzal, hogy bennünket nyugat tartson el. Ha nem veszi észre, hogy az ország ennél már jóval előrébb tart, egyszerűen nem fog a pártja szavazatot kapni.

        Nem egyszerűen le kell a jelenlegi rendszert váltani, hanem a jövő világrendjét kell bevezetni. A vallás politika meséje, és semmi más. Sem a papok, sem cionista tudósok meséjéből nem kérek. A világ reális és hiteles leírására van szükség és benne az ember helyét és célját ebben a világban meghatározni.

        Mit készülnek tenni pl. a jövő energetikájának megalapozásában? Ez fontos kérdés, mert ez a gazdaság alapja. A cionizmust szolgáló tudósokhoz fordulnak majd jó tanácsért? Ha így lenne – mert hogyan másképpen – akkor tegye fel kérdést, hogy miért tartanak igényt a jelenlegi világrend megoldásaira úgy, hogy közben azt le akarják váltani?

        Kedvelés

  8. Nem bantani de ez mar az ujra indulo komonizmusra tereli a gondolataimat, es neharagudjon a t almodozo, de ebbol nekem es bisztosra veszem sokounknak, mar akkor is elege volt mikor mi a nep voltunk hatalmon. Csak at adtuk azt a vezetoinknek, a kuldotjeinken keresztul, es ok gyakoroltak a nevunkben, 1948- 1989ig ennyi ido kellet nekik ahoz hogy mindenunkbol kifosztsanak, most inditsuk ujra hozzunk ujra egy modernebben mukodo, nagystilusu, rablobandat, akik mindent meg tudnak magyarazni, es ujra szetlopjak, az orszagot, e nepnek nem erre lenne szuksege, egy teljes agymosasra, torolni az evszazadok alatt, osszegyujtott, elmeletett, hozza allast, egy korekt es minden osztaly szamara tokeletessen mukodo elmeletett es gyakorlati, tarsadalmi rend felepiteset, ha van a magyarsag szamara barmilyen tarsadalmi rend, ami mukodo keppes, lenne, mert eddig ilyet meg senki sem tudot nalunk teremteni, olyan szintu az onzo csak magunkal foglalkozo tarsadalom , hogy ez a nep elmaradotsaga miat sosem fog tudni kilepni az ordogi korbol, megyunk korbe korbe mint a mokusok.es vezetoinktol rankruhazot, nyomor megalazotsag kulombozo politikai gazdasagi csoda gyogymodokbol mar elegvolt, ajaljanak valami ujjat, ami nekunk is dolgozik es megyunk csinaljuk, a nyomorbol a tarsadalmi kigolyozotsagbol, jogfosztotsagbol, nadragszij politikabol elegvolt.

    Kedvelés

    1. Értem a pesszimizmusát, ami megítélésem az apátiát erősíti.
      Nekünk Magyaroknak nem kell valami újat kitalálni, ahhoz hogy élhető társadalmat alakítsunk, csak a Szentkorona értékrendhez kell visszanyúlnunk. Nos, éppenséggel a Szent Korona államfilozófia idegesíti ellenségeinket, mert alternatívát jelent a mai globális világrenddel szemben.

      Kedvelés

  9. T.Takács András Úr!
    Romek Úrnak írt válaszával teljes mértékben egyetértek!
    A Materiális gondolkodás soha nem fogja megérteni az élet lényegét,mert az anyagban keresi,de nem az anyagban van. A gondolat erejét,ahonnan minden elindul, s ennek milyensége folytán magával hordozza a következményeit, melyekből új tettek, és új következmények lesznek a világ végezetéig. Hogy az élet nem egyéni szerep,hanem társas “játék. Minden,mindenkivel összefügg. Emberek,életek,sorsok. Hogy nem a szerzés (anyagi) a lényeg,mert az marad, hanem az a plusz,amit ha hozzá tud tenni ahhoz képest, ahogy érkezett. (szellemi) Amit az ember(?) innen tovább visz,az a tudás és a szeretet,és ezek alapján folytatja tovább. Hogy SZOLGÁLNI érkezett erre a világra,mert egy királynak is szolgálnia kell a népét. De mára mindent áthat,a siker,a karrier,a hatalom utáni vágy,s ennek rendelnek alá mindent. Uralkodni, leküzdeni mindent,mindenkit,természetet,öreget,gyereket,sántát,nyomorékot, csak hirdetni az egyén ,a csoport,hatalmasságát,felsőbbrendűségét,kivagyiságát. Szerezni,tárgyat,földet,vagyont,hírnevet. S még többet? Új párt, új eszmék, ötletek,tervek,érdekek. De az ember(?) marad a régi!
    Mitől változna bármi is?! Fogadalmak ,ígéretek !? “soha ne fogadj a holnapra,mert az nem a tiéd. A holnap,vagy egy következő élet jön el ,nem tudhatod.

    Kedvelés

  10. A bevezető képben a birka szónokol, a farkasok meg ……..Önök valóban elhiszik ezt a baromságot ?? Ha ez igaz, nemsokára a férfiak szülni fognak, a nők meg…… A természetnek meg van a maga rendje. Én nem mondom hogy nem lehet így, de ez természet ellenes. Ez maga a káosz. Ezt óhajtani, ezért küzdeni, közben szidni a liberálisokat, meg a kommunistákat, néha úgy tűnik csak azért mozgatjuk a szánkat, hogy ne legyen csukva. E közül a rengeteg elkötelezett magyar közül mondja már meg nekem valaki, hogy a magyar népmesékben a hetedhét ország, és az üveghegy mit jelent. Mert ha valakinek, nekik tudni kell. Mert a magyar itt kezdődik. A nevében is benne van. MAGYAR NÉPMESE.

    Kedvelés

    1. Több hitet Vincze Ur! Több hitet!!!
      Jézus egy darab hallal lakatta jól a tömeget!!!
      Az egész cikkhez semmi hsz-a nincs, mert nem olvasta el.
      Egyébként már irtunk róla a Transhumanism cikkünkben, hogy 20150-ig már a nők nem kell szüljenek többet. Minden lombikban történik. Csak így válik lehetségessé a Föld lakosságának szabályozása! Olvassa, és ne csak nézze a NIF-et!
      barátsággal
      Transyadmin

      Kedvelés

Hozzászólások lezárva.