SOK HŰHA A SEMMIÉRT, avagy Trianon menni bulvár

Trianon tabu téma. Legalábbis a maga valójában, valóságában (igazságában?) még most sem lehet szabad beszélni róla. Ez abból is látszik, hogy a kormányrúd mellé odaengedett és ottan tartósan sertepertélők csapata nemzeti gyásznap helyett, ha vért izzadva is, de megpróbálta átkeresztelni a Nemzeti összetartozás napjává. Mán, hogy komilfó legyen az ünneplés. A hozzávaló csomagolást ideológiát is legyártották azonmód.

NÖN

Az ember bizonyos idő elteltével – ami az életkorát és -tapasztalatát illeti – már inkább az óvatos duhaj kategóriába kap besorolást. Ez azt jelenti, hogy mellőzött bulvárújságíróktól érkező bombasztikus beharangozókra nemhogy nem kapja fel elsőre a fejét, főként, ha egy ilyen témáról van szó, de minimum gyanakodni kezd.

A helyzet adva van, több mint beszédes, legalábbis elgondolkodtató.

Itt van Trianon ügye, amit már oda-vissza, ahogy mondani szokás, „ától cettig” átnyálazott mindenki, erre gyün az egyszeri bulvár-zsurnaliszta, majd ő beszél nekünk Trianonról. Eddig nem lehetett, pontosabban nem volt szabad, no, de majd neki, mostantól, hogy úgy mondjam gombnyomásra, ezt is lehet. Nagyságosék megengedték neki. A médialufi persze az első néhány perc után hangos durranással – ahogy az illik – ki is pukkadt. Vajúdtak a hegyek, tényleg vajúdtak, aztán, mint már oly sokszor, most is csak egeret szültek.

Csak éppen a lényegi momentumról – amivel talán lehetne kezdeni valamit –, na, arról aztán egy árva szó nem sok, annyi sem esik.

Most arra az apróságra ne is pazaroljuk a drága időt, hogy már nincs is érvényben a trianoni diktátum, lévén az 1947-es párizsi újra papírozással váltották fel, de hivatkozási alap tekintetében mégis nagy jelentőséggel bír, hogy volt-e jogalap, vagy esetleg mégis van mit keresnünk e téren!

Magyar az, akinek fáj Trianon! Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy bár tudjuk, sejtjük, érezzük, nagyobb a füstje, mint a lángja, de a remény hal meg utoljára, és valahol agyunk leghátsó zugában, amolyan „vak tyúk is talál szemet” alapon, mégis ad egy esélyt az ember, hogy hátha… Kicsit olyan ez, mint a bíróságon az ártatlanság vélelme, ami ugye mindenkinek jár. És leülünk a televízió elé. Végül is ez a lényeg, a legfontosabb, hogy odaülj a világító doboz elé.

Aztán jön a nagy pofára esés.

De még ha – a beharangozóhoz méltón – valamiféle jelentőségteljes, a dolgot alapjaiban megrengető újdonságról lenne szó! De nincs! Kétségtelen tény, sokunk – így az én számomra is – amolyan érdekes meglepetésként szolgált a hollywoodi eksönmúvikból ismerős saját, külön-bejáratú „kínai negyed” (internesönel trendi lengvidzs verzsön: litölcsájná) híre, sajnos az eredeti problémakört illetően nem oszt, nem szoroz.

Rövid részlet, egy 2010-es interjúból, mely Eva Maria Barki osztrák ügyvédnővel készült:

– Vagyis az európai jogrend szerint a trianoni békediktátum nem jogszerű.

– A Bécsi Szerződési Jogokról szóló Egyezmény, amely 1980-ban lépett hatályba, szintén rögzíti 53. cikkelyében: egy kötelező jogtól nem szabad eltérni („a norm from which no derogation is permitted”). Ez azt jelenti: a kötelező jogot a szerződéses felek közös megegyezéssel sem tudják megváltoztatni. (Az ENSZ rezolúciók ezt „inalienable right”–nak elidegeníthetetlen jognak nevezik). Ami következetesen azt is jelenti, hogy például az alapszerződéseknek is az a része semmis, amelyben a magyar fél területi követeléseiről lemond.

A Trianoni Békediktátum más kötelező jogot is megsért, melyre például Spanyolország Gibraltár kérdésében is hivatkozik. Mégpedig az erőszak tilalmára. Az Utrechti Békeszerződés alapján csatolták Gibraltárt Nagy Britanniához. Spanyolország álláspontja: az Utrechti Békeszerződés 1713-ban diktátum volt, mert nem tárgyalások alapján jött létre, az aláírás kényszerhelyzetben és politikai nyomás alatt történt. Ez megsérti az ENSZ Alapokmány 2/4 cikkelyét, mely megtilt minden erőszakot. Ilyennek számít a kényszerhelyzet teremtése is.

– Mondana még példát a méltánytalanságokra!

– Hasonló argumentumokkal Kína visszakövetelte mind az összességében 1.5 millió km2 nagyságú területeit, melyet az Ópium Háború után veszített el. Kína hivatkozott az „egyenlőtlen szerződésekre” melyeknek nincs jogi hatálya, ezért újratárgyalásokat kért, amely sikerült is neki.”

Forrás: http://kiralysag.network.hu/blog/kiralysag-hirei/eva-maria-barki-semmisnek-tekintheto-a-trianoni-bekeszerzodes

Trianon érdekessége, hogy a diktátum akkori aláírói közül jó néhány ország ma már nem létezik. Körülöttünk változtak a határok oda meg vissza. Csak mi állunk még itt évtizedek múltán is ugyanúgy összemenve nagy változatlanságunkban, mint lólány álma a hideg vízben, már ami a területünket meg a határainkat illeti, egyúttal kísértetiesen hajazva a mesebeli gyevi bíróra, aki minden alól kivételt képezett.

Ráadásul, ha nagyon tetézni akarjuk a bajt és ráteszünk még egy lapáttal, más gond is van! Még pedig jó nagy!

Ablonczy Bálint: Trianoni legendák című könyvéből idézünk. A szerző a kötetben a trianoni békeszerződés kapcsán keletkezett tévhiteket mutatja be.

„Békeszerződés vagy békediktátum?

A nemzetközi jog csak békeszerződést ismer. A feltételeket minden béke esetében a győztesek diktálják. (Ugyanígy nem mondunk munkaszerződés helyett munkadiktátumot, illetve hitelszerződés helyett hiteldiktátumot.)

Tény azonban, hogy a modernkori békék általában sokkal kevésbé törekszenek tartós békét eredményező kompromisszumra, mint a dinasztikus háborúk idején kötött békeszerződések. E sorban azonban nem Trianon volt az első.

(…)

Az Egyesült Államok azért nem írta alá a trianoni békeszerződést, mert azt igazságtalannak tartotta?

Nem egészen. Az Egyesült Államok valóban kivonult a békekonferenciáról, amikor észrevette, hogy az európai hatalmak nem méltányos békét akarnak hozni, hanem saját nagyhatalmi céljaikat tartják szem előtt. A békeszerződéseket ugyan az amerikai küldöttség aláírta, de a Kongresszus végül nem ratifikálta ezeket. A Kongresszus azért döntött így, mert addigra megnőtt azok száma, akik nem helyeselték, hogy Amerika túl sokat foglalkozik más országok ügyeivel. Ezért a Népszövetségbe se léptek be, noha annak megalapítását Wilson elnök kezdeményezte. Így végül az USA a vesztes államokkal külön békeszerződést kötött. A Magyarország és az Egyesül Államok közt kötött külön békeszerződés kimondottan csak a két ország közti kapcsolatokra terjedt ki, s kimondta, hogy az Egyesült Államok a trianoni béke számos pontjával – többek között az államhatárokkal – kapcsolatban „semminemű kötelezettséget sem vállal”.

Forrás: https://atankonyvontul.wordpress.com/2016/04/17/tevhitek-a-trianoni-bekerol/

Magam ugyan nem vagyok jogvégzett ember, de például az Európai Unió kapcsán is láthattuk, egy nemzetközi szerződés akkor lép érvénybe, ha azt az aláíró felek mindegyike ratifikálja. (Ratifikáció: Nemzetközi egyezmény vagy szerződés jóváhagyása, törvénybe iktatása – A Szerző.)

Márpedig az Amerikai Egyesült Államok soha nem ratifikálta a trianoni békediktátumot!

Kétségkívül egyedi láttatása a témának a bulvár irányából történő megközelítés, de az emberek e tárgykörrel kapcsolatos érzékenysége párosulva a műfajra jellemző szenzációhajhász körítéssel és tálalással, talán nem a legszerencsésebb kombináció. Ha nem is halálos, de könnyen előfordulhat, hogy sokak számára visszatetsző, vagy éppen kontra produktív. Főként akkor nem szerencsés, ha a várt hatás aztán nem következik be, mert a végeredmény nagyságrendekkel marad el a várakozástól.

Úgy tűnik a figyelemfelkeltés terén már egész jól állunk, talán a fegyelem és a tenni akarás az, amely jelen korunk kicsire összement „nagyjainál”, a politikai osztály tagjainál némiképpen mintha még hibádzna.

Az óra ketyeg, a visszaszámlálás már javában tart! Arra azért figyeljünk oda, hogy a néhány esztendő múlva ránk köszöntő kerek jubileum ne úgy találjon bennünket, mint a legutóbbi. Lovasroham, szemkilövetés, valamint harckocsi elkötés a nyílt utcán nem kelt túl jó benyomást a potenciális befektetők előtt!

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Reklámok

10 gondolat “SOK HŰHA A SEMMIÉRT, avagy Trianon menni bulvár” bejegyzéshez

  1. Mi nem kérhetnénk a Trianoni szerződés újratárgyalást arra hivatkozva, hogy Magyarországot Ausztria gyarmataként vonta be a háborúba?
    Jogi képtelenség, hogy két ország monarchia formájában működjön együtt, mivel egyetlen ország sem rendelheti alá magát más uralkodónak a függetlensége elvesztése nélkül. Persze amíg zsidók irányítják ezt az országot, efféle jogi-politikai feszegetésre aligha kerül sor.

    Kedvelés

    1. fldlakblogroka
      2016/06/05 – 08:39 AZT HISZED, HOGY NEM VOLTAK MÁR AKKOR AZZAL TISZTÁBAN, DE HOGY IS NEM! ÉN EGY ERŐS HATÉRERŐ SZÖVETSÉGES MEGSZERZÉSE UTÁN LÁTOM A MINDENT VISSZA AKARAT ÉRVÉNYESÜLÉSÉT – MELYET HÍVHATUNK PEKINGI EGYEZMÉNYNEK , DELHI EGYEZMÉNYNEK DE LEHET MOSZKVAI EGYEZMÉNYNEK IS NEVEZNI, SOHA TÖBBET A CSINÁLT ÁLLAMOKKAL CSAK ŐS RÉGI NEMZETEKKEL LEHET CSAK VALÓRA VÁLTANI!

      ID. KISS LÁSZLÓ

      Kedvelés

    2. Ez is egy kitűnő érv lenne, de nem lehetne a kezdő érv csak akkor, ha ennek az érvnek a használatát az osztrák kormánnyal egyeztettük.

      Kedvelés

  2. egy kicsit az elottem szóló lépteit követve ;
    a magyarság is megemlékezik a 100 évvel ezelott történtekre, mint a világon sok más nép is akik résztvettek ezen borzalmas háborúban. Itt nem csak errol van szó, de magáról az új, épülo közös hazánkról, Európáról is !!!

    az EU, elsodleges ragasza, a német-francia kibékülés, egyezkedés. Amikor ezek magas-‘rangú’ képviselete kéz a kézben odaáll egy nagy Verdun-i koszorúzáshoz …, ezen évben maga az EU elso politikai
    személyisége is ezekkel volt ….
    nagy, nagyon nagy dolog az, hogy mi megemlékezzünk ezen tragikus eseményrol ….

    na mi mit is teszünk !? SEMMIT, ill. csak másokat követünk. Miért nincs nálunk megemlékezés arról, hogy a mi minisztertanácsunk micsoda erovel próbálta elkerülni a háború kitörését !!! Hogy (a tudomásom szerint) mi voltunk az egyedüli ország, nép akik elleneztük ezen háborút !!!

    miért nincs errol szó ?! Egyáltalán errol, ezekrol tanítanak a magyar történelemkönyvek !? A magyar média beszél-e errol ?!
    miért is NEM !???!

    “Trianon”, amit ez jelent nekünk ezen Versailles-i szerzodés számunkra egy alapvetoen igazságtalan, eroszakos … valamit jelent. Miért nem védjük meg legalább a becsületünket (hamár semmi mást nem is
    tudunk) ?! Miért nem beszélünk arról, hogy Tisza mennyit küzdött azért, hogy a készülodo háborút megakadályozza !? Ezt csak mi tudjuk,
    ismerjük. Tehát errol nekünk beszélni kellene !!!

    Jézust igazságtalanul, hazug vádak alapján kivégezték. Errol minden igazságszereto, igaz-tisztelo tud. Senki ma nem tartja az O elítélését igazságosnak. Miért van az, hogy mi akik ismerjük azt, hogy Mo
    (mégha mint kisebbség is a Monarchiában) ellenezte a háborút … ezt nem tudatja a nagyvilággal !? Még ma is a történészek, nemzetközi
    jogászok, politikusok többsége dicsekednek ezen szerzodéssel.
    A nagyvilág ezt helyesnek, jónak, igazságosnak tartja. Na ennek
    az az oka, hogy nem ismerik pl-ul ezen történetet. De nem csak ezt,
    sok mást sem (pl-ul azt, hogy mi magyarok elleneztük Bosznia-
    Hercegovia annektálását) …

    “a hiba nem az Ön készülékében van” … olvashattuk sokszor a
    TV-nk képernyojén. Hát itt épp fordítva van !!!
    nem másokat kell blamálnunk, hanem magunkat védenünk, ugyanis a vádak ellenünk még mindíg élnek, hatnak ….

    nem a Trianon-i békeszerzodést kell kritizálnunk, hanem az ezt megalapozó vádakat cáfolnunk. Senki sem tudja a nagyvilágban (±), hogy a monarchia által adott ultilmátum Szerbiának nem tartalmazott semmi elvetendot. Sot amely pontot, cikkelyt épp ennek elvetésére használtak, ott ezt azért mert nem ismertek valamit, amit mi ismerünk.
    Azt, hogy ezt mi a reciprocitás elvére alapoztuk, amely egy törvényereju
    szabály a nemzetközi jogban (itt ez kötelezo, akkor). Mo adott elobb
    (± 1870-es évek elején) engedélyt a szerb rendorségnek, nyomozóknak arra, hogy Mo területén tevékenykedhessenek a
    régens hercegük meggyilkolása, a gyilkosok megtalálása céljából …

    ha senki sem mondaná azt meg, hogy Jézus soha sem akart egy
    földi hatalmat, nem akart király lenni … amely vád miatt elítéltetett,
    akkor … ott ez olyan, mint a mi kivégzésünk. Minden egyes személy,
    mint persze közösség is kötelezett arra, hogy az igaz, az igazság
    védelmére kiálljon. Ha tudva azt, hogy ez, vagy az egy hamis vád
    alapján történik és ez ellen nem tesz szót …, cinkos ebben !!!

    Kedvelés

    1. “Ha tudva azt, hogy ez, vagy az egy hamis vád
      alapján történik és ez ellen nem tesz szót …, cinkos ebben !!!”
      Ez bizony nagy igazság.
      H.B.

      Kedvelés

  3. Mivel a világ modernebb ,és modernebb lesz így a gyásznapnak is a nevét változtatni kellett –hogy még a nemtörődöm személyek is odafigyeljenek egy pár másodpercig . no mi is ez valójában ?,

    Kedvelés

    1. ” Ha tudva azt, hogy ez, vagy az egy hamis vád
      alapján történik és ez ellen nem tesz szót …, cinkos ebben !!!”
      Kedves Szekelyse50!
      Ez túlzott jóhiszeműség.
      A neveket,elnevezéseket a zsidók változtatják,mert nekik semmi sem jó ami nem hozzájuk kötődik.
      “ISTER-GAM volt akkor e városnak neve,
      A nagy Duna-kanyart kifejezve vele…”

      Tehát ISTER-GAM ma Esztergom.

      Kedvelés

  4. “Csak éppen a lényegi momentumról – amivel talán lehetne kezdeni valamit –, na, arról aztán egy árva szó nem sok, annyi sem esik.

    Ezért lett hatalmi ág a zsidóknál a média.
    H.B.
    “Ezt nagyon jól jegyezzük meg, mert már semmi sem hiteles, hiszen zsidók sajnálkoznak velünk a zsidók tettei miatt, tehát a lényeg így szóba sem kerülhet, ez a hézagmentesen szervezett zsidómédia valódi lényege!”

    Kedvelés

  5. Szekelyse50!
    ” Ha tudva azt, hogy ez, vagy az egy hamis vád
    alapján történik és ez ellen nem tesz szót …, cinkos ebben !!!”
    Bocsi ez rossz helyre ment.
    H.B.

    Kedvelés

  6. A Trianoni Diktátum ZÁRADÉKA utolsó pontja szerint a békeszerződés nem lép életbe addig, amíg ezt az utódállamok a saját parlamentjükben nem ratifikálják, törvénybe nem iktatják. Ez a záradékot senki nem írta alá, tehát nem érvényes a Trianoni béke diktátum. Ha nem érvénye, nem érvényes a Párizsi sem. Megnézhető Papp Gábor előadása, nagyon tanulságos a https://www.youtube.com/watch?

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.