Reformok Kellenek: Egy Minta Parlament válaszolna a közérdekű kérdésekre

NIF: A magyarországi demokrácia a holló-hollónak nem vájja ki a szemét alapon működik. Miniszterelnökök mennek-s-jönnek, de akármennyit is lopott az előd és bandája egymást nem vonják felelősségre!
parlament-tele-majmokkal

Két közérdekű kérdésem van az Országgyűlés számára.

1. kérdés

Mire jutott a Fidesz az elmúlt 5 évben az előző MSZP-kormányok kivizsgálását követően? Konkrétan milyen cselekményekkel ,,kúrta el” a 2002-2006 -os kormányzása alatt az MSZP-kormány a gazdaságot, hogy az ország belerokkanása árán sem lehet az államadósságot csökkenteni?

Előfordulhat egy demokráciában, hogy választott vezetők elszámolás nélkül dobják a nép nyakában a már vállalhatatlan terheket? Amennyiben Orbán Viktor és önhatalmú kormánya ezzel kérdésre nem tud válaszolni, az annyit jelent, hogy az ösződi beszéd által említett ,,elkúrás” csak fikció, azt csak azért találták ki, hogy megmagyarázzák, miért növelik az ország hiteltörlesztés címén történő kifosztását a ,,hitelezők” javára. Orbán szóhasználatával fogalmazva: az még sem járja, hogy mindenünk rámegy az adósság törlesztésére, de nem láttunk egy fillért sem abból, amit már évtizedek óta ,,visszaadunk”.

2. Kérdés

Kitől és milyen kézzelfogható módon kapott felhatalmazást a Széll Kálmán-terv végrehajtásához a Fidesz, ami a párt programja volt ugyan, de kivitelezéséhez már a választók kézzel fogható felhatalmazására lett volna szükség. Ehhez kapcsolódik a Btk. 195. paragrafusának megsértése a második és a harmadik Fidesz-kormány, illetve a mögöttük húzódó országgyűlés programot támogató része által. Bővebben:
.
2011. évi CXCI. törvény végrehajtásának tanulságai
.
A 2011. évi CXCI. törvény úgy lett Magyarország legérdekesebb törvénye, hogy az általánosság oldaláról nézve nincs benne semmi extra. Még az érintettek részéről sem. A törvény valójában a Széll Kálmán-terv részeként született nyugdíjreform egyik eleme. Míg a törvényt minden oldaláról megtárgyalták, addig egy másik oldaláról kevesebb kritika érte.
A 2011. évi CXCI. törvényt a Fidesz két képviselője (Balsai István és Lázár János) indította el egyéni kezdeményezés formájában. Már önmagában megkérdőjelezi a jogállamiságot, hogy a két képviselő magánban is kezdeményezhet törvényt, mert hát hogyan. Az egyéni kezdeményezés még sem a választók képviselőn keresztül történő kezdeményezése, tehát a választók és a nép megkerülése: hatalom bitorlás. Persze nem egyéni kezdeményezésről volt szó valójában, mert az Alaptörvényt és Polgári Törvénykönyvet is módosítani kellett, ezek ugyanis kizárták a 2011. évi CXCI. törvény végrehajthatóságát.
A 2011. évi CXCI. törvény értelmében a volt III. csoportba tartozó rokkantnyugdíjasoknak egy ,,NYILATKOZAT”-ot küldtek ki, amely azonban tartalma alapján nem nyilatkozat volt, hanem jelentkezési lap. Egy nem tartalmaz kérést. Ez a bizonyos „NYILATKOZAT” azonban még csak nem is kérés volt, hanem csak a kérés látszata. Nyilván senki se lehetett olyan bolond, hogy ő maga kérje saját komplex felülvizsgálatát, amely az ellátása elvesztését is eredményezte volna. Ráadásul az érintettek százezreinek támadt olyan gondolata, hogy felül kellene vizsgáltatnia magát, és közül is csak azok, akikre a Kormány is gondolt. Valóságban az Orbán-kormány sem merte vállalni, hogy az érintett rokkantnyugdíjasokat kormánya kötelezze felülvizsgálatra való jelentkezésre, ám akkor már eldöntött dolog volt (vajon kik részéről?) a felülvizsgálatok keresztülvitele, így nem maradt más, mint hogy úgy kényszerítsék a rokkantakat felülvizsgálaton való részvételre, hogy az önkéntesnek látsszon. Nekik kellett tehát jelentkezniük és nem kaptak választási lehetőséget. nem is adata választási lehetőséget. A ,,NYILATKOZAT” csak egy választást engedett, amely így volt megadva: ,,komplex felülvizsgálatomat kérem”. Aki pedig nem találta jó ötletnek, annak mellékelték az alábbi rendelkezést a szóban forgó törvényből:
2011/CXCI./33. § (4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni.”
.
Ha valakit olyan cselekedetre kényszerítenek, amit egyébként nem tenne meg, azt az értelemező szótár szerint nem önkéntesnek tekinteni, hanem vagy kötelességből fakadó, látszólag önkéntes tevékenységnek, vagy kényszernek.
A Kényszerítés fogalmát így határozza meg a Btk:
,, Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
.
Amit a Kormány megvalósított a 2011/CXCI./33. § (4) rendelkezéssel, azért civilt börtönbe csúkták volna. De más a helyzet, ha a Kormány teszi. De ő miért teheti? Csak is azért, mert ő felhatalmazást állítólag arra, hogy ő ezt megteheti
Ez a meghatalmasdi nem az én mániám. Az országgyűlés és benne a Kormány is érzékelte, hogy a felülvizsgálatok simán nem fognak menni. Valahonna szerezni kellett meghatalmazást.Az alaptörvény szerint csak is a választóitól kellett volna beszereznie az ,,engedélyeket”, de hát ilyen nincs és nem is volt soha. Valamit azért mondani kellett. Ezért a 2011/CXCI. egész 28. §-át a mentegetőzésnek rendelték alá (teljes rész idézem):
.
28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat,
b) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, az együttműködésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,
d) a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,
e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat,
f) a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés e törvényben nem szabályozott eseteit és részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket vezető szervet rendeletben jelölje ki.
(3) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.”
(6) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.”
A nagy mosakodás végén lehet kérdezni, hogy a kitől kapta a Orbán kormánya a törvény végrehajtásához a felhatalmazást? Mivel a 2011/CXCI. törvényt az országgyűlés fogadta el, és az országgyűlés többségi elven a Fidesz kezében van, ugyanakkor a Fidesz pedig mint elnökének, Orbán Viktornak kezében, a Kormánynak egyedül Orbán Viktor, a Kormány elnöke adhatott csak felhatalmazást, senki más (az alaptörvény szerint ez a hatalom kizárólagos gyakorlása). Neki viszont külföldről dirigálnak, az átlagember tudja. Törvényes felhatalmazó (ez lenne a nép) híján a nevezett törvény születése és végrehajtása elejétől fogva ellentétes volt az Alaptörvénnyel.
.
A kényszer természetéből következik, hogy célja eleve az önkéntesség, a választási lehetőség kizárása. A kényszert alkalmazó személy azért alkalamaz kényszert, mert neki egyoldalúan előnyös cselekményt a kényszerített személy önként nem követné el. Pontosan így tett a Kormány. De hogy még így sem minősüljön a kényszer kényszernek, az Alaptörvényben végeztek olyan módosítást, amely segítségével ezt a képtelenséget meg lehet magyarázni. Az ezzel való szembesítésre sajátos választ adtak egyes jogászok. Pl. az V-XIII. Kerüle tügyészség egyik ügyésze, dr. Pfitzner Mária így magyarázta el az állam által alkalmazott kényszer értelmezését egy vádra adott válaszában:
.
,,Megállapítottam, hogy a rehabilitációs hatóság illetékes ügyintézője a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról 2011. évi CXCI. törvényben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban a jogszabály rájuk rótt feladatot szabályszerűen végrehajtva járt el, amikor a feljelentőt írásban tájékoztatta a fenti jogszabállyal bevezetett változásokról, és az azokból következően esetleges rá háruló teendőkről, ilymódon a cselekmény nem bűncselekmény.
A feljelentő álláspontja szerint törvénytelen az az eljárás, hogy a volt III. csoportos rokkantnyugdíjasokat felülvizsgálatokra való ,,önkéntes” jelentkezésre kényszerítik, mivel ezzel kapcsolatos törvényi rendelkezés nincs.
A feljelentésben megfogalmazott azon kérdés kapcsán, amely szerint törvény kötelezhet valakit ,,önkéntes” cselekményre, tájékoztatom a feljelentőt arról, hogy Magyarország Alaptörvénye /Alkotmány/ T) cikkének /1/ bekezdése szerint általános kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt. jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg, az R) cikk /2/ bekezdése pedig kimondja azt, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek, vagyis az állampolgárok az azokban foglalt előírásokat be kell tartaniuk, úgy mond önkéntes jogkövető magatartást kell tanúsítaniuk, amelyet nem lehet attól függővé tenni, hogy adott állampolgárt éppen kedvezőbb, vagy hátrányosabb helyzetbe hozza.”
.
Az indoklás – mert arról van szó – eleve arra épít, hogy amit a Kormány tesz, az csak is törvényes lehet, tehát ez alap. Ha Orbán Viktor személyesen de (állítólagos” miniszterelnökként arra kényszerítene valakit, hogy raboljon ki egy bankot, az nem lesz kényszerítés, csak mert ő kényszerített valakit a törvény megszegésére? Dehogynem, a kényszert alkalmazó személy kiléte nem változtat a kényszer fogalmán. Az értelmező szótár felette áll minden törvénynek. A társadalom azonos, írott vagy íratlan értelmező szótár alapján nevezi meg a dolgokat. Ez a törvényhozók érdeke is. A meghozott törvények egyértelműsége alapvető dolog a legkeményebb diktatúrákban is. Milyen alapon várja törvényeinek betartását a törvényhozó hatalom, ha neki egészen más fogalmai vannak a világról?
.
Dr. Pfitzner Mária elmagyarázta azt, hogy a törvény az más. Ő úgy gondolja, hogy a törvény arra is kényszeríthet bárkit, hogy önként kútba ugorjon akkor is, ha az illetőnek a legkevésbé lenne ilyen szándéka. Éppen ez volt az egyik fő oka annak, hogy ezt a bejegyzést megírtam. a másik fő ok, hogy köztörvényes bűnözőknek nevezzek mindenkit, akinek köze volt a 2011. évi CXCI. törvény életbeléptetéséhez és alkalmazásához. Köztörvényes bűnözőnek tartom első sorban Polt Pétert, Orbán Viktort, a Fidsz vezékarát, a törvényt megszavazókat, a törvényt aláíró köztársasági elnököt, a törvényt elfogadó AB-t, a törvényt alkalmazó kormányhivatalok illetékes alkalmazottait.

Romek Károly
2016. április 28. csütörtök

 

2 gondolat “Reformok Kellenek: Egy Minta Parlament válaszolna a közérdekű kérdésekre” bejegyzéshez

  1. Köszönöm!

    Üdvözlettel: Romek Károly

    2016.04.30. 8:39 keltezéssel, “Nemzeti InternetFigyelő (NIF)” írta: > WordPress.com > transyadmin posted: ” NIF: A magyarországi demokrácia a holló-hollónak > nem vájja ki a szemét alapon működik. Miniszterelnökök > mennek-s-jönnek, de akármennyit is lopott az előd és bandája egymást > nem vonják felelősségre! Két közérdekű kérdésem van” >

    Kedvelés

  2. “A magyarországi demokrácia a holló-hollónak nem vájja ki a szemét alapon működik.”
    A mondat helyesen így hangzik: A magyarországi demokrácia a zsidó-zsidónak nem vájja ki a szemét alapon működik.
    H.B.
    “Végül pedig mindazon magyar vagy emellett közel-keleti állampolgársággal is bíró egyedek és hazai szekértolóik, akik a magyar közélet állandó és aktív szereplőiként élvezve a státuszukkal együtt járó előjogokat, melyekkel rendre vissza is élnek, és akik minden erejük és képességük latba vetésével országunk és nemzetünk legyengítésén, népünk létszámának a lappangó népirtás alattomos módszereivel történő rohamos csökkentésén mesterkednek, előkészítve egy idegen faj tömeges térnyerését és betelepedését hazánkba, nemhogy magyaroknak nem számítanak, de esküdt ellenségeink, akik ellen minden -, ha kell erőszakos – eszköz is bevetendő, mert a jogos önvédelem nemcsak az egyes egyén, hanem minden nemzet alapjoga és kötelessége!!!”

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.