world

GEOPOLITIKA ÉS/VAGY GEOÖKONÓMIA, V., utolsó rész

A 21. század világgazdasági és világpolitikai folyamatainak összefüggései

5. rész

DR. BERNEK ÁGNES, a földrajztudomány kandidátusa

főiskolai tanár, a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője

bernek.agnes@zskf.hu

Magyarország geopolitikai /geoökonómiai helyzete

 

Magyarország mindig is tranzitállam volt, s jelenleg is az, a közép- és a kelet-eu- rópai térség stratégiai földrajzi helyzettel rendelkező országa. A történelem során és napjainkban is hazánkon ment és megy át a Nyugat-Európát a Balkán-félszigettel összekötő fő közlekedési útvonal, valamint a Kelet-Európát a Mediterrán-térséghez kapcsoló fő útvonal. További kiemelt jelentősége van a Dunának, mint az európai kontinens fő vízi szállítási útvonalának.

Igen magas a hazánkat határoló országok száma. A hét szomszédos ország közül jelenleg mindössze már csak három nem tagja az EU-nak, bár Horvátország EU-taggá válását már a közeljövőre prognosztizálják. 2008. január elsején hazánk is csatlakozott a schengeni övezethez, amely a határvédelem szempontjából azt is jelenti, hogy az ukrán, a román, a szerb és a horvát határoknak kiemelkedő jelentőségük és egyben geopolitikai, nemzetbiztonsági kockázatuk van.

Tranzitállam jellegünknek fontos szerepe van hazánk jelenlegi és jövőbeli gazdasági versenyképessége szempontjából is. A korszerű úthálózat kiépítésével és a Ferihegyi repülőtér jelentős bővítésével, sőt a regionális repülőterek fejlesztésével lehetőségünk nyílna arra, hogy stratégiai földrajzi helyzetünk jövőbeli versenyképességünk meghatározó elemévé váljon. De a tranzitállam jellegnek kiemelt veszélytényezői is vannak. Az illegális gazdaság, az illegális kereskedelem növekvő szerepe, a migránsok és a menekültek egyre nagyobb száma a gazdasági biztonság legfontosabb veszélyeztető tényezői.

A 19. századi klasszikus geopolitikai irányzat vezette be az ún. ütközőállam fogalmát, azon országok vonatkozásában, amelyek egyszerre több nagyhatalom érdeklődésének előterében állnak. Hazánk EU-tagsága révén geopolitikai értelemben nem tekinthető ütközőállamnak, ugyanis az EU erőteréhez való tartozás politikai és gazdasági értelemben is biztonságot, szigorú szabályozottságot, stabilitást és ki- számíthatóságot jelent.

Ugyanakkor napjaink néhány geopolitikai tényezője mégis abban az irányba hat, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy ütközőállammá válhatunk:

  • Az amerikai geopolitika korábban – és valószínűleg jelenleg is – hazánkat tekintette/tekinti a közép- és a kelet-európai térség stabilizáló erejű államának.
  • Egyre inkább fennáll a lehetősége és a veszélye is annak, hogy hazánk a jö- vőben még inkább Oroszország gazdasági érdekszférájához (is) fog tar- Ennek eleve determináló tényezője az energiafüggőség, ugyanis hazánk földgázellátásának 85%-a (!) kizárólag Oroszországból érkezik. Bár az orosz érdekszférához való közeledés tranzithelyzetünkből is adódik. Hazánk stratégiai földrajzi helyzete a „Déli áramlat” vezeték szempontjából kiemelkedő, ugyanis 2008. február 28-án írta alá a két állam a „Déli áramlat” gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló szerződést. 2010 januárjában alakult meg a Déli Áramlat projekttársaság, amelynek fele-fele arányban a Magyar Fejlesztési Bank és a Gazprom a tulajdonosai. A magyar szakasz mellett a Gazprom mintegy egy milliárd köbméter kapacitású földgáztároló építését is tervezi Magyarországon. Ezáltal hazánk központi elosztó szerepet kapna Európában, amely geopolitikai szempontból mindenképpen kedvező. Az orosz földgáztól való függőségünk megítélésénél egyébként is kiemelt szempont az, hogy a MOL földgázüzletágát eladta a német E.ON-nak. Az E.ON 2006 júniusában a Gazprommal olyan üzletet kötött, hogy a MOL-tól vett földgázüzletágért (pontosabban az E.ON Hungária Zrt, az E.ON Földgáz Storage Zrt. és az E.ON Földgáz Trade Zrt. bizonyos tulajdonosi arányáért cserébe) megkapja az orosz Juzsno Russzkoje kőolajmezőt. A fentiekből egyértelműen következik, hogy ki- emelt kormányzati célkitűzéssé kell válnia a stabil, lehetőség szerint kiszámítható magyar-orosz gazdasági és politikai kapcsolatok megteremtésének, amelynek keretében kiváló földrajzi helyzetünkből eredő előnyeinket érvényesíteni tudjuk.
  • A közép- és a kelet-európai térségben egyre erősebb az egyes országok és az egyes vállalatok közötti gazdasági (és politikai) Mivel a régió vállalatai előbb-utóbb „kinövik” a hazai piacukat, így a jövőben is várható olyan vállalati fúzióra irányuló kísérlet, mint az osztrák OMV korábbi folyamatos vállalati felvásárlási törekvései a MOL-lal szemben. Az orosz érdekszféra megerősödésére, és az OMV MOL-ra irányuló felvásárlási törekvéseinek egyértelmű végére utal, hogy 2009. év áprilisában az OMV a MOL-ban lévő 21,22 százalékos tulajdoni arányát eladta az orosz Szurgutnyeftyegaz-nak. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha- zánk legnagyobb vállalata több mint 20%-ban már orosz érdekeltség. De hang- súlyoznunk kell, hogy csak elvileg, ugyanis a mai napig a Szurgutnyeftyegas részvénykönyvi bejegyzése nem történt meg, s így a MOL 2010. április 29-én megtartott éves közgyűlésén az orosz cég nem is vehetett részt. Ezért a Szurgutnyeftyegas pert indított a MOL ellen, „a Szurgutnyeftyegas részvény- könyvi bejegyzésének megtagadására vonatkozó MOL igazgatósági határozat hatályon kívül helyezése érdekében.”. De lapinformációk szerint a magyar állam hajlandó lenne megvenni az orosz cég részvényplakettjét, de erről még a Kreml befolyása alatt lévő vállalat nem óhajt tárgyalásokat folytatni.

A Világbank 2008. évre vonatkozó adatállománya szerint a magyar nemzetgazdaság éves valutakulcsos GNI (Gross National Income – Bruttó Nemzeti Jövedelem) értéke 129 milliárd USD. E mutató szerint a 210 országból (pontosabban gazdasági egységből) hazánk a világ 51. legnagyobb nemzetgazdasága, a világ összes GNI értékének 0,2%-át állítja elő. A nemzetgazdaság mérete a globális világgazdaságban meghatározó tényező. Ugyanis a transznacionális vállalatok két legfontosabb befektetési tényezője a piac nagysága és a piac bővülésének perspektívája. Bár hazánk általános megítélés szerint a közepes méretű országokhoz tartozik, de a globális világpiac értékítélete alapján egyértelműen kis piacnak számít. Ennek a gaz- dasági biztonságra nézve veszélytényezője az, hogy a potenciális külföldi befektetők az esetek többségében eleve exportorientált célzattal választják Magyarországot, to- vábbá a magyarországi befektetésükkel már eleve a közép- és a kelet-európai régió piacát kívánják elérni. Így geopolitikai szempontjából elsőrendű feladat a régió – s kiemelten a szomszédos – országokkal folytatott, átgondolt és következetes külpolitikai és gazdasági kapcsolatok kiépítése.

Versenyképességünk terén a jövőben igen fontos szempont lehetne az is, ha minél több transznacionális vállalat azért választaná hazánkat, mert itt kívánják létrehozni közép- és kelet-európai regionális vállalati és regionális szolgáltatási köz- pontjukat. Ekkor a fő befektetési szempont nem a piac mérete, hanem a megfelelő infrastruktúra, a képzett munkaerő, s legfőképpen a belpolitikai stabilitás.

Szintén ehhez kapcsolódó sürgető feladat Budapestnek, mint nemzetközi üzleti központnak a fejlesztése. 2000-ben még a közép- és a kelet-európai régió leg- jobb üzleti központja Budapest volt. 2001-ben Prága már megelőzte Budapestet, s az European Cities Monitor 2007. évi kutatása szerint napjaikra már Prága mellett Varsó is Budapest előtt helyezkedik el az európai városok versenyképességi sorában. Sőt az európai városok rangsorában Budapest már csak a 23. legkedvezőbb üzleti célpont a vállalatok számára.

geoeconomy-földgömb-elhasadva

A kis piacnak számító nemzetgazdaságunk különösen nyitott a világgazdaságra. EU-tagságunk révén a nemzetközi környezet jövőbeli hatásai jobban előrejelezhetőek, mint korábban, de hazánk még messze nem képes az egységes európai piacból származó lehetőségekkel élni. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az egységes európai piac is a jövőben még jelentős fejlesztésekre szorul. A nemzetgazdasági nyitottság hagyományos mutatója az exportkoefficiens értéke. Hazánkban 2008-ban az áruk és szolgáltatások exportjának értéke 78%-a volt a GDP mutatójának. Vagyis hazánk GDP-jének közel 80%-a az exporton, a külgazdasági kapcsolatokon keresztül realizálódik.

A nemzetgazdasági nyitottság másik mutatója, hogy a hazánkban lévő összes külföldi működőtőke-állomány hány százaléka az ország GDP-jének. 2008-ban a Magyarországon lévő összes külföldi működőtőke-állomány értéke már közel 252 milliárd USD-nek felelt meg, s ez több mint 160%-a hazánk összes GDP értékének. A KSH felmérése szerint a magyar vállalati vagyon mintegy 45%-a külföldi befekte- tők tulajdonában van, s hazánk GDP-jének már közel 2/3-át az itt lévő mintegy

25 ezer külföldi tulajdonú vállalat állítja elő. Sőt a külföldi tulajdonú társaságoknak még nagyobb súlya van hazánk külkereskedelmi folyamataiban. Mind a magyar export, mind a magyar import közel 80%-át a külföldi tulajdonú vállalatok bonyolítják le.

Hazánk geopolitikai törekvéseinek szempontjából igen kedvező tendencia, hogy míg korábban hazánk kizárólag működőtőke-importáló ország volt, addig napjainkra már működőtőke-exportáló állammá is vált. A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott tíz ország összes külföldön lévő működőtőke-érdekeltségének értéke közel 30 milliárd USD volt, s ennek ¼-e a többségi magyar tulajdonú vállalatok ér- dekeltségébe tartozott! Hazánk 1997-től számítható külföldi működőtőke-exportáló országnak. Működőtőke-kivitelünk értéke 2003-ban már 1,6 milliárd USD értékű volt, ugyanis hazánk két legnagyobb vállalata, a MOL és az OTP ekkor kezdte meg határainkon túli terjeszkedését. 2008-ra az összesített magyar működötőke- kivitel értéke meghaladta a 180 milliárd USD értéket! 2008-ra egyébként a magyar működődőtőke-export összesített értéke már több mint a 70%-a volt a magyar működőtőke-import összes értékének! Hazánk legnagyobb vállalata, a MOL 2007- re már a világ több mint 40 országában rendelkezik kutatási, termelési és értékesítési érdekeltségekkel. Az OTP hazánkon kívül a régió további nyolc országában folytat pénzügyi tevékenységet. A legnagyobb magyar vállalatok számára kényszer a határokon túli terjeszkedés a szűkös magyar piac miatt. Most még a magyar vállalatok versenyelőnyben vannak e téren a régió országainak többi vállalatához képest, de a jövőbeli helyzet szempontjából a többségi magyar tulajdonú vállalatok regionális aktivitását kormányzati szinten is támogatni kell. Azért is, mert így a magyar nem- zetgazdaság a földrajzi határokon keresztül bővíthető, amely létérdeke a globális szinten kicsinek számító nemzetgazdaságunknak.

A világgazdaságra történő extrém módú nyitottságunk, a világpiaci hatá- soknak kitett gyenge nemzeti valutánk, általános világpiaci függőségi helyzetünk geoökonómiai szempontból igen veszélyes. Erre a 2008. évi globális pénzügyi válság magyarországi hatásai is egyértelműen utalnak. 2008. év novemberében Magyarország 25,1 milliárd USD értékű hitelfelvételére (ebből 15,7 milliárd USD értékű hitelt adott a Nemzetközi Valutaalap) kényszerült, hogy elke- rülje az államcsődöt, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást. Mindez egyértelművé tette, hogy alapjaiban kell újragondolni a magyar gazdasági növekedési pályát. A Magyar Nemzeti Bank 2010. évi májusi jelentése megállapította, hogy a pénzügyi válság azért érintette különösen súlyosan Magyarországot, mert a válság előtti idő- szakban igen gyors volt a külső (a GDP arányos külső adósság és tartozás 2008-ban

50% volt) és a belső államadósság növekedése (a GDP arányos bruttó államadósság 2008-ban 80% volt), miközben fokozatosan lassult a gazdasági növekedés üteme. Mindez alapvetően új állami modell megteremtését teszi szükségessé.

Véleményem szerint a biztonságunkat veszélyeztető egyik kiemelt tényező, hogy a magyar gazdaság fejlődése, kiemelkedő világpiaci nyitottsága nem járt és jelenleg sem jár együtt a belső nemzetgazdaság fejlődésével, sőt az ún. duális gazdaság

megléte – vagyis a túlnyomórészt világpiacra termelő külföldi tulajdonú vállala- tok és az elsődlegesen hazai piacra orientálódó, egyre nehezebb helyzetbe kerülő kis- és középvállalatok egymásmellettisége, nem szerves egysége – egyértelműen igazolható.

A jövőben gazdasági biztonságunk már nem elválasztható az átgondolt kis- és középvállalkozásokat fejlesztő gazdaságpolitikától és a szociális biz- tonságtól. Ugyanis ezek hiánya esetén olyan súlyos belpolitikai problémák ala- kulhatnak ki, amelyek már rövidebb távon is veszélyeztetik Magyarország külföldi befektetők általi megítélését, s fennáll a veszélye annak is, hogy hosszabb távon gazdasági globalizáltságunk mértéke jelentősen romlani fog. Ugyanis, ha a ma- gyar társadalomban minél inkább nő azok száma, akik a globalizációnak ki- zárólag csak a negatív hatásait érzékelik, saját maguk nem rendelkeznek azokkal a képességekkel és készségekkel, amelyek révén maguk is be tudnának kapcsolódni a globális világgazdaságba, sőt saját személyes életük terén csak szociális helyze- tük bizonytalanságát érzik napról-napra, akkor ez az egész magyar társadalomra, hazánk biztonságára nagyon súlyos következményekkel járhat. Hazánkban 3 millió főre becsülik (ez hazánk lakosságának közel 1/3-a (!) a létminimum alatt élők számát, s ezen belül is 25-30 ezer főre a hajléktalanok számát.

A globális versenyképességünk javítása és a társadalom szociális biztonságának egyidejű megteremtése ugyanakkor nagyon nehéz feladat napjainkban, hiszen az egyik legfontosabb maastrichti konvergencia-kritérium teljesítése, a költségveté- si deficit csökkentése megszorításokkal, a társadalmi ellátórendszerek reformjával jár együtt, amely rövidtávon pontosan a globális sikerességből kimaradt társadalmi rétegekre jár a legsúlyosabb hatásokkal. Mindez – ellenkező irányú kormányzati szociális politika hiányában – az ország további politikai megosztottságát növelheti, sőt a szélsőjobb oldali irányzat megerősödését is maga után vonhatja (vonja).

JEGYZETEK

1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszékén a politikai földrajz kutatása és oktatása Sárfalvi Béla Tanár Úr munkássága révén több évtizedes múltra tekint vissza. A „Po- litikai földrajz” mint önálló egyetemi tantárgy az 1970-es években indult el az ELTE-én, először speciális kollégium, majd kötelező tantárgy formájában.

2 A Mackindertől vett idézetek az irodalomjegyzékben szereplő magyar nyelvű fordításból származnak.

3 1990-ben a geoökonómia szót eredetileg Edward Luttwak kötőjellel, mint geo-ökonómiát írta le. De azóta a nemzetközi szakirodalom e szót rendszerint már kötőjel nélkül írja le, de a szó írásmódjában a nemzetközi szakirodalom még közel sem egységes.

4 A Trilaterális Bizottság, a Külkapcsolatok Tanácsa és a Bilderberg Csoport rövid bemutatása Jim Marrs „A titkos uralom” című, magyarul 2003-ban megjelent könyve és a megfelelő honlapokon található információk alapján került összeállításra.

5 Mint geográfus viszont fontosnak tartom kiemelni, hogy alapvetően mindez a földrajztudomány része, hiszen a politikai földrajz fogalmát definiálhatjuk a politika és a tér kapcsolatának is. Sőt a gazdasági folyamatok térbelisége egyértelműen gazdaságföldrajz, és amennyiben a térelmélet szemlélete kerül előtérbe, akkor regionális tudomány.

IRODALOM

Agnew, J., Corbridge, S. (1989) The New Geopolitics: the Dynamic of Global Dis- order. In: Johnston, R. J., Taylor, P.J. (eds): A World in Crisis? Geographical Prespec- tives. Blackwell, Oxford.

Allen, J. – Hamnett, C. (eds.) (1995) A Shrinking World? Global Unevenness and In- equality. London, Oxford University Press/The Open University, London.

Anderson J., Brook C., Cochrane A. (eds.) (1995) A Global World? Re-ordering Political Space. Oxford University Press, Oxford.

Bernek Á. (2000) A globális világ „új gazdaságföldrajza”. Tér és társadalom, XIV. évf.

  1. 87–107. o.

Bernek Á. (szerk) (2002) A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Bernek Á. (2002) Globális világ – átalakuló politikai földrajz. In: Bernek Á. (szerk):

A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 11-22. o.

Bernek Á. (2009) A gazdasági biztonság átértékelődése a globális világban. Készült a MEH-MTA VI. 13. számú, „Az új világrend és az emberi jogok- a globalizáció komplex hatásai” c. kutatási program keretében. Kutatási programvezető: Dr. Ber- nek Ágnes. Kézirat, Budapest.

Bush, G. (1991) Toward s New World Order. Public Papers of the President of the United States. United States Government Printig Office, Washington, DC.

Csizmadia, S. – Molnár G. – Pataki G. Zs. (szerk.) (2002) Geopolitikai szöveggyűjte- mény. Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal, Budapest.

Dugin A. (2004) A geopolitika alapjai – Oroszország geopolitikai jövője In. Siselina

  1. – Gazdag F. (szerk.): Oroszország és Európa. Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Zrínyi Kiadó, Budapest. 333–376. o.

Fortune (2009) Global 500, July 20.

Fortune (2010) Global 500, July 26.

Fukuyama, F. (1989) The End of History. The National Interest, 16 (1989).

Izsák É. (2002) A klasszikus politikai földrajz és a geopolitika történeti áttekintése. In: Bernek Á. (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bu- dapest. 40–67. o.

Lorot, P (1999) Introduction á la géoéconomie, Economica, Páris.

Luttwak, E. (1990) From Geopolitics to Geo-Economics: Logic of Conflict, Grammar of Commerce The National Interest, V. 17, Summer, 1990.

Luttwak, E. (1990) Turbo-capitalism: Winners and Losers in the global economy. Harp- ersCollinPublishers, New York.

Kissinger, H. (2002) Korszakváltás az amerikai külpolitikában. A 21. századi Amerika diplomáciai kérdései. Panem – Grafo, Budapest.

Mackinder, H. (1904) The Geographical Pivot of History. Geographical Journal 23.

421–37. o.

Mackinder, H. (1904) A földrajz mint a történelem kulcsa. In: Csizmadia, S. – Molnár

  1. – Pataki G. Zs. (szerk) (2002): Geopolitikai szöveggyűjtemény. Stratégiai és Vé- delmi Kutató Hivatal, Budapest. Fordította: Pásztor Andrea.

Mackinder, H. (1919) Democratic Ideals and Reality. Halt, New York.

Magyar Nemzeti Bank (2010) Elemzés a konvergencia-folyamatokról a pénzügyi válság szemszögéből. MNB, Budapest. 2010. május

Marrs, J. (2003) Titkos uralom. A Trilaterális Bizottságot, a szabadkőműveseket és a nagy piramisokat összekötő rejtett történelmi szálak. Magyar a magyarért Alapítvány, Bu- dapest.

Mező F. (2007) Térértelmezések a geopolitikában. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007/2.

1–22.o.

Moscow, A (1977) The Rockefeller Inheritance. Doubleday and Company Inc., New York. Ratzel, F. (1903) Politische Geographie. Leipzig.

Sárfalvi, B. (1985) Politikai ldrajzi kurzus előadásanyagai. Kézirat, Budapest (a szerző egyetemi jegyzetei alapján).

Tálas P. (szerk.) (2006) Geopolitika és biztonság. Biztonság a XXI. században c. sorozat.

Zrínyi Kiadó, Budapest.

Taylor, P. J. (1989) Political Geography. Longman, London.

Tuathail, G. Ó. – Dalby, S. – Routledge, P. (eds) (2003) The Geopolitics Reader. Rout- ledge, London and New York.

Zbigniew Brzezinski (1999) A nagy sakktábla. Amerika világelsősége és geostratégiai fel- adatai. Európa Könyvkiadó, Budapest.

INTERNETES FORRÁSOK

Aligica, P. (2002) Geo-economics As a Geo-strategic Paradigm. As Assessement. http://www.hudson.org/index.cfm?fuseaction=publication_details&id=1917

Forbes (2010) A világ 100 (102) leggazdagabb emberének vagyona.

http://www.forbes.com/lists/2010/10/billionaires-2010_The-Worlds-Billionaires_ Rank.html

Stockholm International Peace Research Institute, Military Expenditure Database.

http://www.sipri.org/research/armaments/milex

The Heritage Foundation Dataset (2010) China’s Outward Investment. http://www.heritage.org

The New York Times, Times Topics, Maurice R. Greenberg.

http://topics.nytimes.com/top/reference/timestopics/people/g/maurice_r_ greenberg/index.html

The New York Times, Times Topics, Edward N. Luttwak.

http://topics.nytimes.com/topics/reference/timestopics/people/l/edward_n_ luttwak/index.html

U.N. UNCTAD (2006, 2007, 2008, 2009) World Investment Report 2006, World Investment Report 2007, World Investment Report 2008,

World Investment Report 2009.

http://www.unctad.org

U.S. Department of Commerce – Bureau of Economic Analysis.

http://www.bea.gov

White House (1995) National Security Strategy of Engagement and Enlargement.

February, 1995. Washington

http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate/nss/nss-95.pdf

White House (2002) The National Security Strategy of the United States of America.

September, 2002.Washington.

http://www.globalsecurity.org/military/library/policy/national/nss-020920.pdf World Bank (2008, 2009) World Development Indicators 2008,

World Development Indicators 2009.

http://www.worldbank.org

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)