Egy külhoni magyar vallomása: őrizzük meg magyarságunkat

karpatalja-vereckei szoros

(egy külhoni magyar megítélése)

                                                      Vallom

                                   (őrizzük meg magyarságunkat)

       Közismert a MAGYAR nemzet asszimiláló képessége. Bizonyítéka ennek a sok Horváth, Rácz, Németh, Tóth, Oláh stb. nevű (igaz) magyar, akik idegen   származásáról a nevük árulkodik. Most fájó szívvel konstatáljuk, hogy elkezdődött és mind jobban felgyorsul az ellenkező folyamat… Külhonban gyarapodnak a magyar származású (gyakran magyar nevű) ukránok, tótok, szerbek, oláhok – janicsárok.

       Elfogulatlan meggyőződéssel vallom,  hogy tökéletesen  ismerve   és használva három idegen nyelvet (azok tájszólásait és szlengjeit is),  a legkifejezőbb,  leggazdagabb a magyar nyelv.  E nyelven  gondolkodva, írva vagyok a legötletgazdagabb, legokosabb.  Állítom, hogy magyar embernek csak magyarul gondolkodva, magyar környezetben bontakozhatnak ki teljes mértékben a tehetségei.

   … Külhonban a vegyes házasságban született gyerekek szüleinek, ha otthon inkább nem a magyar nyelvet használják, de szeretnék, hogy utódaik minél sikeresebbek legyenek, magyar nyelvű bölcsődébe, óvodába, iskolába célszerű adniuk gyermekeiket.  Az államnyelv akarata ellenére is “ráragad” a csemetére. De azokéra is, akik színmagyar családokban nevelkednek. És ha nem magyar iskolába jár, akkor minél többet olvasson magyarul (a kötelező olvasmányokat is lehetőleg   magyar fordításban).  Én kénytelen voltam ukránul érettségizni, mert abban az időben Ungváron a magyar iskolának csak 7 osztálya volt,  de Tolsztojt, Solohovot, I. Frankót, sőt Puskint, Sevcsenkót is eredeti nyelven és magyar fordításban is élveztem. Na és Arany János, Petőfi,  Jókai, Gárdonyi, Romhányi    megcsodáltatták, még jobban megszeretették anyanyelvemet.  A hosszadalmas orosz, illetve türk nyelvű közegben telt éveim alatt, ha nem kaptam volna  otthonról magyar nyelvű folyóiratokat, néha telefonokat,   nem bírtam volna ki – elsorvadtam volna …

karpatalja-terkep

         Nem fogadom el azt, hogy némely szülők nem magyar iskolába íratják gyermekeiket, azzal érvelve, hogy csak így tudja elsajátítani az állami nyelvet, s csak így tud majd tovább boldogulni. De hát a világon sokan felvételiznek más országok egyetemeire és sikeresen diplomáznak a részükre idegen (addig alig ismert) nyelven. Az az anyanyelvű iskolába járó diák, aki képtelen megfelelő szinten elsajátítani az állam hivatalos nyelvét – tehetségtelen, nincs benne elegendő szorgalom, ambíció, és aligha sikerül neki bármilyen nyelven is fényes karriert befutni. Sajnos, nem minden szülő hajlandó ezt beismerni. Vagy csak nem bízik a gyermeke tehetségében?!

         Tapasztalatom, hogy vezető pozíciókba való kinevezésemkor (egyetemi tanár mivoltomba is) elsősorban nem a   nyelvtudásom mértéke érdekelte a feletteseimet, hanem a képességeim – szakmai tudásom, az eszem, a tehetségem. Egy sikeres karrier indításához elegendő kezdetleges nyelvtudás is.        

munkacs_var-3

       Ugyancsak számos ismerősöm, barátom tapasztalata alapján   állítom, hogy a vegyes házasságokban született gyerekek életük végéig tudathasadásban szenvednek. Hisz nem tud egy ember kettéválni. Az egyik, szülő nemzetiségéhez tartozónak   érzi magát magát, de a másikét kénytelen vállalni. Nem tudja (gyakran nem is meri) eldönteni, ki is ő ?   Ritka az az eset, amikor az egyik fél lemond a nemzetiségéről (adott esetben magyarságáról), aláveti magát a másiknak,   de akkor sem lehet boldog. Ez is bizonyos feszültséget okoz a házasságban, ami végeredményben nem vezethet semmi jóhoz.   Hisz „a vér nem válik vízzé”…   Különösképp, ha a két nemzet közt feszültség (ellenségeskedés, elégedetlenség) van, ami sajnos nem ritka.

     Sokan éppen a másságukkal, különlegességükkel tűnnek ki, keltik fel környezetük érdeklődését maguk iránt, amiért bizonyos mértékben elnézőbbek velük szemben az elbírálóik.

     Summa summárum: minden szülőnek, de a fiataloknak is alaposan meg kell fontolni, mielőtt beleegyezését adná egy más nemzetiségűvel való házasságba, eldöntené, hogy milyen iskolában, milyen közegben nevelteti utódait.

v. Kövér György

 Ungvár-Záhony

Ui. A los alamosi atomkutató központban Teller Ede és Szilárd Leó irányítása  alatt szinte az összes tudományos munkatárs magyar származású volt. A laboratórium hivatalos nyelve a magyar volt. Így, a környezetükben bizonyos mértékben a titkosságot is könnyebb volt biztosítani. Magyarország a világnak a sok Nobel-díjas tudóst adott.

 

A MVSZ alakuló gyűlésének szünetében sikerült szót váltani a tolószékben ülő Teller Edével:

…- de hisz Ön nem is magyar …

– én zsidó származású MAGYAR vagyok. Magyar környezetben nőttem fel, magyar nyelven tanultam, magyar barátaim vannak, magyar levegővel lélegeztem. A magyar nyelv, a magyar szellem hatása egyedülálló, semmivel nem összehasonlítható.

Ugyanígy vélekednek a magyar Nobel-díjasok is.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

8 gondolat “Egy külhoni magyar vallomása: őrizzük meg magyarságunkat” bejegyzéshez

  1. Annak ellenére, hogy nagyon komoly, bonyolult ( sokszor megoldhatatlannak tűnő érzelmi) problémákat vet fel az írás, valóban őszinte, igaz vallomás. Megfogadása akár megoldás is lehet széttépett országrészeinken élőknek.

    Kedvelés

  2. Kenyerem javát már megettem e Hazában, ért öröm,bánat, keserűség,csalódás és fájdalom. De “Itt láttam meg az Isten adta napot, s Őt, aki először megetetett. Édesanyámnak hívtam . Lehet,hogy máshol fényesebb az élet, de Hazát,sorsot,senkivel nem cserélnék ! MAGYAR vagyok,s remélem, ekként is halok !

    Kedvelés

  3. Tisztelt Tóth Ferenc ! Igy kéne hogy érezzen, gondolkodjon mindenki aki magyarnak születet. Ki néhány többlet garas reményében hajlandó megtagadni/lemondani gyökereiröl. De ez egy komolybb külön téma…

    Kedvelés

  4. Tisztelt v.Kövér György Úr!
    Köszönöm szépen megtisztelő szavait.
    Aki Magyarnak “született, Neki a Haza, Édesanya egyet jelent. Aki csak annak mondja magát,annak a Haza ott van, ahol jól érzi magát. Elválasztani, e kettőt nem lehet. “Aki Hazát cserél, szívet is. Lehet érvelni,hogy miért mennek el,miért jobb máshol, vagy mert ott esetleg nagyobb a “kenyér,de “Valaki jobban tudja nálam, miért Ide születtem,és mi a dolgom itt. Nekem ez a sorsom,itt van feladatom,és ezt akarom élni,és nem az életemet máshol.
    Lehet,hogy sokan megmosolyognak, (okoskodik,álomvilágban él) de én ebben Hiszek !

    Kedvelés

    1. Ebből a sablonos dologból nő ki a határon túliak elleni gyűlölködés a lerománozás, letótozás, leukránozás, leszerbezés.
      “Aki hazát cserél, szívet is cserél” mondás, mint megannyi “magyarokat oszd meg és uralkodj rajtuk” mondás, a magyarországi zsidó PT érdeke és nem az összefogást erőltető magyar hazafiaké. Jo lenne, ha a sablonokat, amelyek mindenki fejében vannak, átvizsgálná és amelyek nem magyar fejbe valók kivetné, de azokra, akik azt kitalálták!

      Kedvelés

  5. Szép gondolatok a magyarságról,magyar érzelmekről – mindenkor jóleső érzés ilyeneket olvasni.
    Egy dolog biztos ezzel kapcsolatban:akiben létezik a magyar szellem annak az érzelmeire hatnak az ilyen írások,viszont aki nem rendelkezik magyar tudattal annak a fejébe légkalapáccsal sem lehet beleverni.
    H.B.
    Ébredj, magyar!
    Kelj fel magyar!

    Ébredj magyar
    Mert elpusztul hazád
    Országod széttépték
    Javait elhordják
    Dicső múltadat
    Meghamisították.

    Ébredj magyar
    Mert elpusztul hazád
    Tespedt patópálok
    Nézik az új rablást
    Közöny és irigység
    Ássa a hon sírját

    Ébredj magyar
    Mert elpusztul hazád
    Ha hagyod, hogy agyadat
    A Multik kimossák
    Nagybeteg testedet
    A szemétre dobják

    Ébredj magyar
    Mert elpusztul hazád
    Széthúzást szítanak
    S röhögnek rajtad
    Tudják, hogy barom vagy
    Melyet igába hajthat

    Ébredj magyar
    Mert elpusztul hazád
    Választott vezetőink
    A koncot pakolják
    Most a lelkedet kérik
    Hogy azt is ellopják

    Kelj fel magyar
    Mert elpusztul hazád
    De kapával, kaszával
    Védd a földed magyar
    Mert az lesz tiéd
    Amely majd eltakar

    Kelj fel magyar
    Mert elpusztul hazád
    De ha testünk sorfalán
    Megtörik az átok
    A magyarok Istene
    Vigyáz majd reátok

    Tárnok. 2010. február 24.
    Rompos Károly
    Blog at WordPress.com. Theme: Digg 3 Column by WP Designer.

    Kedvelés

  6. Isten végtelen kegyelméből Magyarországon magyarnak születtem! Van bennem idegen vér is (horvát és német) de génjeimbe csak a magyar örökítődött át! Sorsom volt jó, kevésbé jó, rossz, nagyon rossz, aztán jó és még jobb. Legyen akárhogyan is én magyarként élek, s úgy is halok meg! Vattay Szabolcs

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.