100 ÉVE KELTEK FEL AZ ÍREK A BRIT URALOM ELLEN, V. UTOLSÓ RÉSZ

5     A Húsvéti Ír Felkelés, Dublin, 1916

Ír nyelven: Éirí Amach na Cásca

Részlet Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István készülő könyvéből: Szabadságharc és Államcsapás tervezése meg kivitelezése

5. rész

A Húsvéti Ír Felkelés 7 halálos hibája

1.1.1     Aszimmetrikus háború: a gerilla taktika

A Felkelés alapvető hibájának tekinthető, hogy nem a megfelelő taktikai rendszert alkalmazták. A Brit Birodalom fővárosa és állami intézményeinek központja nem Dublinban volt, hanem Londonban. Habár végül is a brit hatalmat képviselő Dublin-i Kastélyt nem foglalták el, de egyik fő célpontjuknak tartották. Itt a helytartót szerették volna letartóztatni és persze a hatalmat mindig is jelképező katonai őrséget. Londonból, ha netalán mégis sikerült volna a helytartót letartóztatni, a letartóztatott helytartó helyébe tucatjával nevezhettek volna ki helytartókat, sőt ezek, mivel veszélyessé vált közben a helyzet, nem is kellett volna elfoglalják a földrajzi helyüket jelentő Dublin-i Várat. Irányíthatták volna az ír gyarmatot bárhonnan, kevésbé veszélyes helyről is.

Felkelést megszervező és levezető példát csak rájuk, az ír szabadságharcosokra, nem jellemző helyekről tudtak venni:

Oroszország helyzetével behatóan foglalkozott Lenin, Trockij és Bakunyin is. Bakunyin, az anarchia atyja, a tömeg kollektív dühének felforrósításán keresztül látta a megoldást. Bombákat dobálni mindenre, ami, és aki mozog. A teljes káoszba fulladt retardált társadalom „termékeny rendetlenséget” teremt, a vérből megszüli a saját új és jobb társadalmi berendezkedését. Bakunyin meghirdette a szent lázadást minden elnyomás és kizsákmányolás ellen. Marxot elméleti despotizmussal vádolta, és intrikus jellemnek állítva be a német gondolkodót, szemére vette, hogy rá akarja erőltetni nézeteit a munkásmozgalomra, s olyan állami szocializmust készít elő, amely egy új tekintélyuralmat teremt majd. Nem értett egyet sem a szervezett munkáspártok, sem a mozgalom egységes ideológiájának szükségével, s mindkettőben a másként gondolkodók elnyomásának eszközét látta. Lenin és Trockij ezzel a kitétellel nem értettek ugyan egyet, de a társadalmi feszültségek végtelenségig fokozásával viszont egyet értettek Bakunyinnal.

Lenin és Trockij számtalan tanulmányt írtak. Ezekben kipellengérezték a társadalmi igazságtalanságot. A szegény munkásrétegek helyzetének javítását csak egy hivatásos forradalmi elit kialakításában és az örökösen megújuló forradalomban látták. Ezekhez hasonló elméletek a 20. század eleji Európában ismertek, sőt divatosak voltak. Lenin forradalmi elvét, a felkelők/forradalmárok folyamatos offenzíváját a forradalmakkal szimpatizáló rétegek ismerték. Lenin a felkelések, népi forradalmak természetéről rengeteget értekezett. Véleményét az orosz emigráns lapokban publikálta, de innen elkerültek a nyugat európai munkásmozgalmakon keresztül minden nép fiaihoz. A felkelések/forradalmak technikájához 5 ökölszabályt állapított meg, melyek be nem tartása, egyenként is, a felkelést padlóra küldheti.

  1. A forradalom nem csíny, nem felelőtlen emberek játéka. Ha egyszer kirobbantottad, akkor azt kíméletlenül végig kell vinni, és mindenre elszántan a forradalom céljait el kell érni.
  2. A felkelők előre megfontolt és célul tűzött helyek elfoglalásához –csapatösszevonásokon keresztül- abszolút erőfölényt kell biztosítsanak. A kitűzött cél elérése sikeres kell legyen.
  3. Végig offenzívában kell lenni. Marx szerint is „A defenzíva a forradalom halála!”
  4. A forradalom/felkelés kirobbantása teljes meglepetés kell legyen az elnyomók számára. A kirobbantás időpontját akkorra kell helyezni, amikor az elnyomó hatalom ereje szét van forgácsolva.
  5. A forradalmárok olyan ideológiai nevelésben kell részesüljenek, hogy morálisan az elnyomókhoz képest, jóval magasabb szinten kell álljanak.
15. A Dublin-i Vár belső, zárt udvara; google-maps-foto
15. A Dublin-i Vár belső, zárt udvara; google-maps-foto

Összefoglalva a Húsvéti Felkelés úgy volt megszervezve, mint egy államcsapás. Ilyen összefogott akció megszervezésére pedig volt példa elég Európában. Vegyük csak az azelőtt nemrég
lefutott 1903-as Belgrád-i királyellenes puccsot. Tudjuk, hogy az írek a magyar 1848-as szabadságharc csodálói voltak. Várták, hogy közöttük is megszülessen egy Kossuth Lajos nagyságú államférfi, aki majd elvezeti őket a szabadság örök mezeire. Ezért a magyar szabadságharcot tanulmányozták és vették részben alapul. De nem maradtak figyelmükön kívül az oroszországi folytonosan kirobbanó felkelések sem, melyek a cári autokratikus, a széles néprétegek érdekeit figyelmen kívül hagyó, rendszer megdöntésére irányultak.

Államcsapást egy gyarmati vidéki városban tervezni óriási baklövésnek bizonyult, hisz az államot jelképező központi intézmények nem itt voltak. A Királynő, a gyarmati önkényt jelképező perszóna, a távoli messziségben trónolt. Tehát teljesen fölösleges volt a különböző vidéki (Dublin-i) intézmények gyengén őrzött épületeinek elfoglalása, mint a Főposta, vagy Egyetem, stb. Erőik fölösleges felmorzsolásához vezetett, s ezekben az épületekben a kutya se törődött velük. Az épületet elfoglaló hazafiak itt tartózkodásuk alatt tétlenségre lettek ítélve. A felkelő hazafiak a felkelés általános elterjedésében hittek. Bíztak abban, hogy az ír nép azonnal felismeri a nagy lehetőséget és teljes mellszélességgel kiáll a felkelők mellett, bevonul közéjük és részt vesznek a haza védelmében, a szabadság megszerzésében. Abban az esetben lett volna esélyük a győzelemre, amennyiben a németek tartják ígéreteiket. De a német önző és rövidlátó vezetés cserbenhagyta az íreket, sőt kijátszotta őket, mivel, mint tudjuk, az északíreknek 35’000 puskát juttattak. Azzal a céllal, hogy a briteknek legyen egy állandóan zavargó hátországuk, ami belülről gyengíti őket, s ők, mármint a németek, kívülről legyőzik majd őket. Ebben az esetben az általánossá váló, népfelkeléssé alakuló Húsvéti Felkelés győzedelmes forradalommá alakult volna, mely a győzelem után egy szabad és független Írországban a társadalmat minden ízében átszervezte volna. De nem így történt.

ír felkelő nők
ír felkelő nők

Az egyedüli járható útja egy olyan helyzetben lévő országnak, mely fölött egy külső, távolabbi erő gyakorolja a hatalmat nem egyéb, mint a gerilla hadviselés. Az országot kizsákmányoló, abba a saját fajtáját tömegesen betelepítő, azokat pénzösszegekkel, munkahelyekkel folyamatosan támogató hatalom az elfoglalt országot gyarmatnak tekinti és gyarmatosítóként viselkedik a leigázott népekkel szemben. Ennek a hatalomnak a működését gerilla taktikai rendszer alkalmazásával folyamatosan bosszantani, hergelni, nyugtalanítani kell. Működését ott kell akadályozni, ahol csak lehet, ahol neki a legfájdalmasabb. Vagyis meg kell akadályozni gazdasági érdekeinek megvalósításában. A szállítási infrastruktúrát folyamatosan tönkre kell tenni, legyen ez az elektromos áramot szállító magasfeszültségi hálózat, legyen ez a földgázt szállító csőhálózat, közúti vagy vasúti hálózat. Ezeknek nem szabad folyamatosan működniük, s az állandó javításuk karbantartásuk súlyos gazdasági terheket kell jelentsenek a kizsákmányoló gyarmatosítónak. Egyszóval a gyarmatosító számára a gyarmat fenntartása gazdaságtalanná kell váljon. S akkor magától feladja a gyarmatot és sebeit nyalogatva elvonul, maga után káoszt próbál hagyni, ahogy tették ezt számtalan esetben pl. az angolok Indiában, ahol fellázították a muzulmán indiaiakat, akik később leváltak és megalapították maguknak Pakisztánt. Ugyancsak az angolok teremtették meg a mai napig is véres konfliktusokkal terhelt közel keleti háborús tűzfészket, amikor szépen-lassan átjátszották a brit mandátum alatt lévő Palesztinát a zsidóság kezére. Az eddig felsoroltakon kívül szükséges az állandó sztrájkok bevezetése ennek minden ismert formájával együtt a csökkentett munkaritmustól kezdve a munkamegszüntetésig, a munkahelyi szabotázsok bevezetéséig, amikor is a gyarmati hatalom direkt tulajdonában vagy valamelyik betelepített, a gyarmattartó érdekeit képviselő és annak támogatását élvező „implantált” személy tulajdonát képező berendezéseket maradandóan megrongálsz, homokot szórsz a kenőolajtartályaiba, cukrot dobsz a benzintartályaiba, pityókát jó mélyen beszúrsz (teher)-autója kipufogócsövébe. A lehetőségek végtelen sora ismert, csak bátorság és összefogás, és némely koordinálás szükséges hozza.

Ezen gazdasági szabotázsok kivitelezése közben a felszabadítási mozgalom földfeletti szervezetének, pártjának, erőteljes diplomáciai tevékenységet kell folytatnia. Ehhez pedig szintén sok pénz kell, amit a földalatti csoportok a gazdaságilag a gyarmattartóhoz kötődő bankok kirablásával biztosít magának. A szóvivő szervezet vagy párt a földalatti szervezetektől kapott információkat is felhasználva mindig feltárja a gyarmattartó galád, aljas, a nemzetközi egyezményeket két lábbal tipró cselekedeteit. A szóvivő szervezet koordinálja a civil engedetlenségi mozgalmat, mely mozgalom, vagy mozgalmak a törvényi keretek tágításában érdekelt(ek), míg a gyarmatosító hatalom rendőrsége ennek az ellentétjében, a törvényi keretek szűkítésében érdekelt. Ezen keresztül, insztrumentalizálva, akárcsak bármelyik fasiszta diktatúrában, a bíróságokat, a rendfenntartó szerveket, a törvényhozást a civil engedetlenségi mozgalmakat kriminalizálni próbálja. Amennyiben próbálkozásai sikerrel járnak akkor ennek az egyenes következményei az engedetlenségi mozgalmak aktivistáinak tömeges letartóztatása.

Mindezeket az intézkedéseket, mindkét részről nevezik a mai modern kor aszimmetrikus háborújának. Ez volt tehát az Ír Húsvéti Felkelés nagy tévedése: Egy világhatalommal szemben szimmetrikus háborút indítottak, frontálisan ütköztek velük. Egy rendkívül gyengén felszerelt felkelő sereg, akik számbelileg is szélsőségesen kicsik voltak az akkori idők kontinenseket bitorló Brit Birodalom hadseregének létszámához és felszereltségének csapásmérő erejéhez képest.

Az insztrumentalizált bíróságok aránytalanul súlyos büntetéseket szabnak ki a világgá kergetendő írekre, akik milliós tömegekben vándoroltak ki Amerikába. Ezek ellen a bíróságok ellen szükséges a folyamatos zaklatás, a véres kezű galád bírák likvidálása, családtagjaik folyamatos zaklatása. Ez alól a rendfenntartó szervek tagállománya sem szabad kivétel legyen családtagjaikkal együtt. Nem szabad barátkozni velük, nem szabad még köszönni sem nekik. Akik ezt mégis megteszik, azokat ki kell közösíteni, le kell nézni, kollaboránsoknak kell nevezni. Az orrukra kell kötni, hogy amint a kollaborációjára fény derül, abban a pillanatban ki lesznek a nép nevében végezve.

ír felkelők a brit világhatalom ellen; 1916 húsvét hétfője
ír felkelők a brit világhatalom ellen; 1916 húsvét hétfője

Ezen gerillataktika összes eszközének folyamatos alkalmazása idegbeteggé teszi a gyarmattartó hatalmat és végül háborús, vagy legalábbis rendkívüli állapotot hirdet. Ez pedig nem egyéb, mint annak beismerése, hogy az adminisztratív eszközök csődöt mondtak.

A későbbiekben Michael Collins megpróbálja, elég sok sikerrel, a fenn felsoroltakat alkalmazni és emiatt az angolokat tárgyalóasztalhoz kényszeríti.

A felsoroltakból adódik minden felszabadító mozgalom számára a 1. ökölszabály:

  • Gyarmati sorban lévő népek ne tervezzenek az elnyomó gyarmattartó hatalom ellen szimmetrikus háborút, frontális ütközéseket, face-to-face csatákat és ütközeteket, mivel az ellenség számbelileg is, katonai erejében és tapasztalatában is messzemenően erősebb! Az egyedüli lehetőség egy hosszas gerillaháborúra berendezkedni és gazdaságilag tarthatatlanná tenni a gyarmattartó helyzetét!

1.1.2     A felkelés tervezése

A már említett alapvető hibán kívül, -amit a tervezésnél nem is vettek figyelembe, annyira természetesnek tartották, hogy a belgrádi illetve az orosz mintára el kell foglalni a középületeket- a tervezés maga inkább egy kívánság műsornak felelt meg, mint egy a valóságot alaposan elemző, és azokat tekintetbe vevő tervnek. A terv minden részleténél A és B és esetleg C tartalék terveket is kellett volna alkossanak. A tervezés során nem vették tekintetbe az ír nép általános szellemi hozzáállását a felszabadítási mozgalomhoz. Nem voltak tudatosan megtervezett propaganda akcióik. Ez a hiba abból is adódott, hogy az Ír Republikánus Testvériség titkos szervezet volt és így maga nem léphetett fel tömeggyűléseken. Tehát a felkelést szervező csoport eléggé ismeretlen volt. Tevékenységüket befolyásolásra használták beépülve más szervezetekbe és így, indirekt módon próbáltak a tömegre befolyással lenni. Mint láttuk nem eléggé. A tervezés folyamán nem vették tekintetbe azt az alapvető ökölszabályt, amit a későbbiekben a kommunisták tökélyre vittek: „Aki nincs velünk, az ellenünk!” Tehát a megbízhatatlan, mérsékelt, ultramérsékelt, gyáva, megalkuvó kollaborálással gyanúsított személyekről listát kellett volna összeállítani és ezeket lépésről-lépésre puhább vagy kemény eszközökkel kiszorítani a közéletből. Ehelyett az IRT juttatta az ultramérsékelteket mind nagyobb befolyáshoz, ami később halálosnak bizonyult a felkelés sikerét illetően.

Barikádok Dublinban
Barikádok Dublinban

A felsoroltakból adódik minden felszabadító mozgalom számára a 2. ökölszabály:

  • A tervezés során az összes részlettervet ütköztetni kell a valósággal
  • A részterv kivitelezhetőségének megállapítása kötelező: mik a nehézségek és a buktatók? Ezekre a válasz az A főterv mellett, a B és a C póttervek.
  • Mit fog erre az akciónkra cselekedni az ellenség?
  • Mit hoz a mozgalom számára, vagyis szükség van az eredmények és a megtorlások súlyozására és mérlegre tevésére.

1.1.3     Külföldön alapított szervezetek indították a felkelés szervezését

Megismertük az eddig leírtakból, hogy úgy a Clan na Gael, mint az IRT Amerikában alapított szervezetek voltak. Ezekből nőtte ki magát az ír felszabadító mozgalom. Mindez nem is lett volna baj, mivel a történelem folyamán többször is bebizonyosodott, hogy a leigázott nép igajármát vontató fiai képtelenek egy felkelés megszervezésére. Ehhez a gyarmattól távolra került hazafiak képesek. Első fokozatban. Még pedig addig a szintig, amíg lehetővé teszik, illetve létrehozásában segédkeznek egy olyan mindenre elszánt hazafias réteg megteremtésében, amely egy felkelés tervezésére és kivitelezésére képessé vált. Ettől a perctől kezdve a külföldi szervezetek nem folyhatnak bele a helyi viszonyok alapos ismeretét feltételező tervek összeállításába. Szerepük a tervek kivitelezése során rájuk osztott feladatok pontos, és időbeni kivitelezése. Michael Collins ezt a tévedést is felismerte és az amerikai ír szervezetektől a pénz mellett mindig legalább 1’000 aktív harcost kért. Amit sose kapott meg.

ír felkelés: az angol reguláris hadsereg hordok mögül tüzel a felkelökre.
ír felkelés: az angol reguláris hadsereg hordok mögül tüzel a felkelökre.

Ebből adódik minden felszabadító mozgalom számára a 3. ökölszabály:

  • A tervek kidolgozásába csak azoknak van beleszólásuk, akik a tervekben szereplő akciók kivitelezésében hajlandóak életüket kockára tenni!

1.1.4     A telekommunikációs szivárgások, és a feltétlen bizalom a német szövetségesben

A súlyos hibák egyike, amely végül Sir Casement kivégzéséhez vezetett az a galád és aljas módja a német vezetésnek, miként az ír republikánusokat a betelepített északi unionistáknak kijátszották. Ugyanakkor engedték kiszivárogni azt a fontos információt, hogy Sir Casement-t hol teszik partra, ahol aztán a brit titkosszolgálat embereinek ölébe került. Természetesen el lehet fogadni, akinek ez nem esik nehezére, hogy a britek feltörték a német háborús kommunikációs kódot és így jutottak a pontos információhoz. Ez azonban valószerűtlen, hisz azt pontosan tudjuk, hogy 35’000 puskát jutattak az unionistáknak. Akik végül ezzel a felszereléssel bevonultak a brit hadseregbe és a németek ellen fordították a Mauser puskákat. A németek túlsunyiskodták magukat! Abban az időben a telekommunikáció a tengeren keresztül könnyen lehallgatható volt. A hajóút meg költséges és hosszadalmas. Mivel a felszabadítási mozgalom fő szervező ereje Amerikában volt így kénytelenek voltak telefonon keresztül kommunikálni egymással. Ezek a beszélgetések pedig nincs kizárva, hogy mind a britek fülébe jutottak.

A felsoroltakból adódik minden felszabadító mozgalom számára a 4. ökölszabály:

  • Egy államcsapás, és/vagy felkelés szervezése földrajzilag egymáshoz minél közelebb eső csoportokat igényel, melyek
  • A kapcsolatot klasszikus módon, dupla futárokon (a lánc megszakító elemek) tartják egymás között
  • Titkos postaládákat használnak
  • Mobil telefonjaikat gyakran cserélgetik, nemcsak kikapcsolják, hanem az akkuját is eltávolítják, titkos találkozókra nem viszik magukkal, mert a tartózkodási helyük ezeknek alapján beazonosítható
  • Egy elküldött üzenet célba jutásának ellenőrzése a küldő kötelező feladata
  • Amennyiben más államok szövetségére, támogatására szorulnak, ami általában bekövetkezik, így nem engedik magukat a vak bizalom csapdájába esni és nem szolgáltatják ki népüket egy idegen hatalom pillanatnyi érdekei kényének.

1.1.5     Ellenkémkedés teljes hiánya: középületek elfoglalása, a telefon palotán kívül

Az előbbi fejezetek során megtudtuk, hogy a sok többé-kevésbé kis fontosságú épületek mellett egyet, a legfontosabbat nem foglalták el: a telefon palotát. Ezen hatalmas tévedés miatt a más népek elnyomásában profi britek a felkelők mozgásairól begyűjtött információkat akadálymentesen tudták továbbadni a katonai és politikai központoknak. Így nem csoda, hogy a britek lassan reagáltak a felkelés kitörésére, mert első sorban információkat gyűjtöttek, és adtak tovább. Az említett katonai és politikai központokban pedig elkezdődtek a tervek a felkelés leverésére. A felkelők teljességgel elfelejtkeztek egy belső és egy külső elhárítási egység felállításáról. Így nem tudták kik lehetnek közöttük a kollaboránsok, illetve nem figyelték meg alaposan az ellenség mozdulatait. Ez vezetett ahhoz a nagy hibához is, hogy a felkelők nem tudták a Dublin-i Vár megtámadásakor annak helyőrsége minimális létszámú volt, mert nem figyeltették a felkelés kirobbantása előtt a helyőrség katonáinak mozgását. Ugyanis a húsvéti ünnepek miatt a helyőrség tisztjei és katonái el voltak távozva. Tehát a felkelők nyugodtan elfoglalhatták volna az egész várat, aminek inkább szimbolikus jelentősége volt, de elfoglalása esetén a siker élménye a népre nagy hatással lehetett volna.

A felsoroltakból adódik minden felszabadító mozgalom számára az 5. ökölszabály:

  • Sose fogj neki felkelést tervezni, amíg nem ismered a belső és külső ellenséget!
  • Ellenlehallgatás, ellenfényképezése az ellenség fényképészeinek, ellen filmezése az ellenség filmezőinek, ellen foglyul ejtés, ellenvallatás, ellenbörtönök működtetése a külső és belső elhárítási egységeid feladatai.

1.1.6     A felkelés defenzív jellege

Az előbbi fejezetből is látható, hogy az Ír Húsvéti felkelésre a belső és külső elhárítás hiánya egy defenzív, vagyis menekülő, visszavonuló taktikai rendszer alkalmazásához vezetett. Defenzív felkelések mindig halálra ítéltek. Amennyiben egyszer, mint felkelő, kezedbe vetted a kezdeményezést, akkor ennek a kezdeményezésnek az előnyét nem szabad kiengedned a kezedből. Folyamatosan agresszíven további kezdeményezések sorozatát indítod, melyek az ellenség szemét rémülettel töltik el és nem tudják, mik lehetnek a közvetlen céljaid, mit fogsz a következő pillanatban cselekedni.

A kiszemelt, tervbe vett épületfoglalások után a felkelők, akik az épületeket birtokukba vették tétlenségre voltak ítélve. Nem volt további feladatuk. Az épületek túlságosan távol estek egymástól. Nem volt a csapatok között kommunikáció. Futárok küldése ilyen nagy távolságokra azzal a veszéllyel járt volna, hogy ezeket elkapják és kivallatják. Mindazok mellett, hogy ezek a csapatok tétlenségre lettek ítélve nem voltak tartalékcsapatok, hogy a bizonyos helyeken kialakult csetepatékra küldjék őket. Vagy nem volt tartalékcsapat arra sem, hogy a Várat elfoglalják, és ne csak kívülről őrizzék. Tehát ez a csapat is semmittevésre lett ítélve.

Az offenzív felkelésnél szükség van orvlövészek seregére is, akik az utcán való közlekedést életveszélyessé teszik. Ez is hiányzott a felkelés tervezéséből. Addig, amíg a felkelők fegyveresei a különböző épületekben malmoztak, addig az angol tisztek és katonák szabadon jöttek-mentek a városban. Ezt meg lehetett volna egy csapat orvlövésszel akadályozni.

ír felkelők Thompson géppisztollyal
ír felkelők Thompson géppisztollyal

A felsoroltakból adódik minden felszabadító mozgalom számára a 6. ökölszabály:

  • Tervezz offenzív felkelést, mert a defenzív felkelések eleve bukásra vannak ítélve.
  • A felkelés kirobbantása a kezdeti nagy kezdeményezés!
  • A kezdeményezések sorozata legyen megtervezve!
  • Ne engedd ki sose a kezdeményezéseket a kezedből!

1.1.7     A vak düh

Óriási volt a szellemi-harci állapot a felkelő fegyveresek és a lakosság között. Amíg a letartóztatott és bilincsbe vert felkelőket az angolok átvitték a városon ezeket szitkok és köpdösések kísérték. Az angol titkosszolgálatok által kitalált és terjesztett pletykák, rémhírek ellen a lakosság nem volt kiképezve. Ezeken keresztül az angol szolgálatok és a betelepítettek rémhírhadjáratokkal győzedelmeskedtek Írországban, s az alapvetően pletykákra készséges alacsonyabb néprétegek haraptak ezekre és továbbvivő médiumként tulajdonképpen az elnyomók szolgálatába álltak.

Ugyanekkor a fegyveres felkelők angol gyűlölete olyan magasra hágott, hogy a parancsokat is figyelmen kívül hagyva egyszerűen fékeveszett angol gyilkolászásba akartak minduntalan kezdeni.

A felsoroltakból adódik minden felszabadító mozgalom számára a 7. ökölszabály:

  • A vak düh és a féktelen gyűlölet rossz tanácsadók. Ne engedd egy tervezés során ezek által vezérelni magad.

Epilógus

Miközben a börtöntemetőkben koporsó nélkül arccal lefelé elhantolt, mésszel belapátolt holttestei a felkelők vezéreinek, köztük a legelszántabb Thomas Clarke-nak, oszladoztak elérték holtukban azt, amit életükben nem érhettek el: az ír nép lelkében a végtelenségig nőtt az elszántság a szabadságért, a függetlenségért.

A közhangulat gyökeresen megváltozott. Erre a lelkiekben megújult ír népre lehetett már építeni, az elkövetett stratégiai és taktikai hibák alapos elemzése után, egy megújult felszabadítási mozgalmat, amit hamarosan egy új ember fog vezetni: Michael Collins.

Michael Collins ráérzett már arra, hogy a fennebb felsorolt 7 ökölszabály bármelyikét is, ha nem tartod be, akkor padlóra kerülsz. S a padlóra került nép a mellén, arcán érzi majd az ellenség büdös csizmáinak patkós talpát.

S ne feledjünk 2 további bölcsességet:

  1. A felkelés nem választás, ahol az 51% szavazatot megszerzett párt a győztes. A felkeléseket mindig militáns kisebbségek robbantják ki! –Sztálin.
  2. Fellázadni, felkelni csak azon elnyomott népek tudnak, akik azelőtt, maguk is elnyomók voltak! –Emil Cioran.

Fellázadni, forradalmat előkészíteni és kirobbantani genetikai adottság kell! Erre pedig érdemes a tudást megszerezni és építeni!

Vége a sorozatnak!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

Egy gondolat “100 ÉVE KELTEK FEL AZ ÍREK A BRIT URALOM ELLEN, V. UTOLSÓ RÉSZ” bejegyzéshez

  1. Ma a protestáns többsége úgy véli, maguk brit. Anglia volt gyarmatosították Róma és a hadsereg megsemmisült a brit. Róma bukása után a gyarmatok és a római hadsereg életben maradt. Róma nevű azt a részét, a birodalom, britannia es a nemet orszagot neveztek germania romai birodalom.Rome buktatas utan a tobbi birodalom meg maradt. gaul is túlélte

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.