Két népszavazási kezdeményezés mai nappal benyújtva, iktatva

NIF: A JOBBIK-nak többször is lett javasolva, hogy a svájci típusú népszavazás bevezetése mellett kardoskodjon. Ez mindenképp a nemzeti pártok malmára hajtja a vizet, mert minden népszavazás  általában a népből jövő bajokra próbál gyógyírt találni és a kormányt kényszeríteni a megoldás kivitelezésére. Svájcban is a Svájci Néppárt névváltoztatás után, Kisgazda Pártból , elkezdte az új népszavazási stratégiát és egy haldokló kis pártból 3 év alatt a legerősebb párttá váltak és azóta is azok maradtak. De a JOBBIK ifjú titánjai ezt a javaslatot is letörölték  az asztalról.

Szeretettel tájékoztatlak arról, hogy ma benyújtottam az NVI-hez két népszavazás-kezdeményezést az alábbi kérdésekkel:

Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből (NATO-ból)?

 

Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését a Nemzetközi Valuta Alapból (IMF-ből)?

Köszönöm Josovits Editnek, Jakab Károlynak és Molnár Pának, hogy a szükségesnél lényegesen nagyobb számú támogatást kapott a beadvány.

Tájékoztatlak arról is, hogy 31-én, csütörtökön dönt az NVB az EU-ból kilépésünkre vonatkozó népszavazás-kezdeményezés hitelesítéséről vagy a hitelesítés megtagadásáról. A tárgyaláson nem veszek részt, mivel hozzászólási jogom nincs, és videofelvételt ugyan készíthetek, de azt nyilvánosságra nem hozhatom. Viszont még aznap megkapom a határozatot, amit közzéteszek és az alábbiakban leírt alternatívák közül a határozattal aktuálissá váltat továbbgondolhatom.

Az NVI-ben megtudtam, hogy a Kúria még nem döntött arról, hogy a Kormány kvóta-ügyben benyújtott népszavazás-kezdeményezésének hitelesítését jóváhagyja-e.Véleményem szerint a Kúria várhatóan kihasználja a rendelkezésre álló törvényi határidőt (három hónapot).

Ezt azért említem, mert

–   kényes helyzetben van az NVB, hiszen a kvóta-ügyben hitelesítette a kérdést, ezért

=  akkor következetes, ha az EU-ból kilépést indítványozó kérdést is hitelesíti,

=  akkor viszont döntése önkényes és a jogállamiság megtagadását jelenti, ha elutasítja a hitelesítést;

–   az EU-ból kilépést indítványozó beadványról hozott bármilyen NVB-döntést valaki megtámadja (elutasítás esetén én, hitelesítés esetén más), így a Kúria sincs könnyű helyzetben, mert

=  ha megerősíti a kvóta-üggyel kapcsolatos hitelesítést, akkor az EU-ból kilépést kezdeményező kérdést is hitelesítenie kell,

=  ha nem akarja hitelesíteni az EU-ból kilépésre vonatkozó népszavazás-kezdeményezést, akkor a Kormány kérdésének hitelesítését is meg kell tagadnia.

Azt hiszem egyértelmű, miért „kotlott” az NVB az utolsó törvényes döntési lehetőség napjáig, és miért kell ugyanígy tennie a Kúriának is, hiszen a Kúria döntéséig eltelő idő (a benyújtást követő négy hónap) alatt egy rendkívüli helyzet is előállhat, így a népszavazás – törvény által biztosítva – ellehetetlenül.

Annak megelőzésére, hogy bárki összeesküvéselmélet-gyártással vádoljon, emlékeztetőül mindenki figyelmébe ajánlok egy analóg esetet:

2007-ben népszavazást kezdeményeztem a Lisszaboni Szerződés megerősítésével kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésre vonatkozó alkotmányos tiltás erre nem alkalmazható, hiszen a LSz nemzetközi szerződéssé csak akkor válik, ha hatályba helyezték (ratifikálták), a megerősítés viszont egy javaslatra vonatkozó, ratifikálást megelőző jogi aktus.

Az OVB (akkor így hívták az NVB-t) az alkotmányos tilalomra hivatkozva megtagadta a hitelesítést, viszont az Alkotmánybíróság az én érvelésemet fogadta el, és hitelesítésre kötelezte az OVB-t – csakhogy 2008. januárban hozta meg ezt a határozatot, viszont az Országgyűlés 2007. december 22-én a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel (jogellenesen, hiszen egy arra vonatkozó kérdésben eljárás folyamatban volt) megerősítette a LSz-t, így az Alkotmánybíróság határozata okafogyottá vált.  

 

A NATO-ból és az IMF-ből kilépésünket kezdeményező népszavazás-kezdeményezés jogi alapja annak az alkotmánybírósági határozatnak az analóg-alkalmazása, amely az európai jogot a magyar autonóm jogrendszer részének minősíti.

Az analógia általánosan alkalmazott jogértelmezési módszer, de nem kötelező. A fentiek szerinti, az összeesküvés-elmélet kivédésére alkalmazható ez az érvelés, de a beadványokra vonatkoztatva ki kell harcolni az érvényesítést.

Így a ma beadott két kérdéssel kapcsolatban nagyon kemény jogi vita várható.

___________________________________

Többen feltették a kérdést: „Ezeket a népszavazásokat miért nem a Jobbik indította el, hiszen ez a párt hirdette meg a Szabad Magyarország és a Nemzetek Európája jelmondatokat, amelyekhez „illenek” ezek a kérdések?

A kérdést nem nekem, hanem a Jobbiknak címezve kell feltenni.

Az kétségtelen, hogy komoly aggályokat vet fel az, ha a kommunikáció és a tartalom eltér egymástól (legalább is a látszat szerint).

Ugyanakkor: a fentieket el lehet hallgatni (és a fősodratú média vélhetően el is fogja hallgatni), hiszen én politikailag súlytalan vagyok, de ha a politikai súllyal rendelkező Jobbik mondaná mindezeket, akkor nyilvánosságra kerülnének, ezzel az eszmei tőke társadalmi tőkévé válna, ami politikai tőkeként hatalom-meghatározóvá válna.

Erre úgy látszik, nincs szüksége a Jobbiknak.

Kelt Szegeden, 2016. Kikelet havának 29. napján.

Szeretettel, Halász József

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

2 gondolat “Két népszavazási kezdeményezés mai nappal benyújtva, iktatva” bejegyzéshez

  1. mind a két kérdésre IGEN -nel válaszoljúnk.!
    Ami az EU tagságát illeti : ha az az EU nem hajlandó reformálódni, ill. a mi szájunk izéhez alkalmaszkodni, (sajátosságainkat, mentalitásunkat figyelembe venni) akkor persze, hogy rothadjanak nélkülűnk…
    A jobbik,bár mennyire is szimpatizálok nekik, mint minden párt, ill. a pártvezetés célja a hatalomhoz jútás, vagy legalább mind nagyobb karéjt lehasitani belőle, azaz közvetlen közelébe kerülni nagy merő kanállal a kondérhoz…
    v. Kövér György, ny. ing., egyetemi tanár

    Kedvelés

  2. Van egyáltalán az “ifjú titánok” között olyan személy, aki érdemben tudna lépni ilyen nagy horderejű ügyekben, vagy még mindig ragaszkodnak az “öregek” mellőzéséhez?
    A másik, apró, de lényeges észrevétel. Akik tagadják az összeesküvés elméletét, azok nyakik benne vannak, azért nem ismerik el.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.