“Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal!”

Még mindig tabu, mi történt 1944–45-ben: a románok tudtával és segítségével hurcoltak el több ezer németet és magyart szovjet lágerekbe.
Moszkva a múlt héten a második világháború történetének meghamisítási kísérletével vádolta meg Romániát.

Az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova Erdély elrománosítását is szóvá tette. Oroszország álláspontját egy, az erdélyi szászok 1945-ös deportálásáról szóló bukaresti kiállítás kapcsán fejtette ki Zaharova, aki emlékeztette Romániát, hogy a Szovjetunióba elhurcolt erdélyi szászok és magyarok listáját román köztisztviselők állították össze, és ezt arra használták fel, hogy a németek és a magyarok létszámát csökkentsék a románság javára. Bukarest sajnálatosnak és nehezen összeegyeztethető összemosásnak nevezte az orosz külügyi szóvivő szavait.

“Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal!” Tovább olvasása

A magyar miért nem dönthet a saját sorsáról?

trianon_mint_a_kozep_europai_viszaly_okozoja

Ha a határokat 1920-ban etnikai alapon, igazságosan húzták volna meg, akkor ma Magyarország legalább húszmilliós ország lenne.
Az antant célja az volt, hogy a közép-európai népek soha ne tudjanak erős kulturális, katonai, gazdasági együttműködést kialakítani.
A közép soha ne állhasson a saját lábára a két véglet, a nyugat és a kelet között; a szabadkőműves antant és a pánszlávizmus között.

A magyar miért nem dönthet a saját sorsáról? Tovább olvasása

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A 21. SZÁZAD GEOPOLITIKAI KIHÍVÁSAI, II. rész

Tartalom

Bevezető. 1

A globalizáció kihívása és a geopolitikai gondolkodás. 4

A jövő baljós körvonalai 8

Környezet- és energiapolitika, mint a geopolitikai átrendeződés motorja. 9

Quo vadis Europa?. 10

JEGYZETEK. 12

IRODALOM… 12

 A globalizáció kihívása és a geopolitikai gondolkodás

A globalizáció felgyorsulása mindenesetre komoly kihívást intéz a hagyományos geopolitikai gondolkodás ellen. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy e folyamat fő jellemzője éppen az ún. „de-territorializálódás”, azaz a területi-földrajzi korlátok lebontása, a határok légiesítése. Ezáltal a területi államok kizárólagossági igénye a politikai főszerepre nemzetközi szinten meggyengül, viszonylagossá válik, és fokról fokra átadja a helyét egy jóval összetettebb, többszereplős nemzetközi társadalomnak. Politológusok ezt úgy fejezik ki, hogy a külpolitika és a belpolitika határai elmosódnak a globális térben.

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A 21. SZÁZAD GEOPOLITIKAI KIHÍVÁSAI, II. rész Tovább olvasása

Erőszakmentes ellenállás, II. rész

Beszélgetés Dr. Drábik Jánossal

Érintett témák:

-Erőszakmentes ellenállás

-Igazhitűek, a muzulmánok

-Dekadens, korrupt a kereszténység -> ezért ellenállásra képtelen -> ->ezért nem jönnek az “igazhitűek” fegyverrel !

Erőszakmentes ellenállás, II. rész Tovább olvasása