Keöpeczi Sebestyén József, Románia címerének magyar  alkotója (Ötven éve hunyt el)

Ez talán nagyon érdekes lehet az olvasóknak, s egy kicsit ismertebbé teszi a neves székely embereket. Mint ez a cikk is mutatja a történelem nem élesen fekete és fehér  hanem nagyon is sokféle árnyalatban létezik.
E Keöpeczi Sebestyén József fegyverrel harcolt a románok ellen, és mégis Őt kérték fel a román királyság címerének a, megalkotására, és a sepsiszentgyörgyi székely múzeum megvédését is reá bízta a román király a románok ellenében, amikor azok szét akarták hordani a múzeum kincseit.
A Háromszék független székely lap 2015-ös megemlékezését idézi fel a 2016.03.06-i szám.
Urthvas Bethad
++++++++++++++++++++++++++++
 NIF: Ennek a cikknek a szerkesztése rengeteg munkát adott, mivel a pdf file-bol kimásolni a cikket körülményes volt. A wordpress szerkesztőjében lévő formátumtörlő radírgumi szimbólum megnyomásával sem tudtam a furcsa formátumot törölni. A wordpress akkor szokott ilyen furcsaságokat művelni, mikor a pdf file-t a nyomdának a QuarkXPress szoftverrel generálják. A QuarkXPress szoftver a nyomdászok, szerkesztők CAD-je. A fentiek ellenére a cikk habár nem tökéletes, de mégis olvasható formátumba került. Remélem érdekesnek is fogják találni.

Fél évszázada, 1964. december 27 -én hunyt el  Kolozsváron nyolcvanhat éves korában Keöpeczi  Sebestyén József erdélyi címerművész, heraldikus.  Az évfordulóra jelentette meg a Tortoma  Könyvkiadó Keöpeczi Sebestyén József, a  címerművész című, sokévi kutatáson alapuló,  gazdagon illusztrált kötetemet. Ebből közlünk  részleteket – az évforduló jegyében –, annál is  inkább, hogy a világhálón főleg legendákon  alapuló, ellenőrizetlen, téves információk  keringenek a heraldikusról.
Származása
A Sebestyén család háromszéki származású. Keöpeczi  Sebestyén Jánost és általa apját, Pétert 1608. június 29én Gyulafehérváron kiadott oklevelével emelte nemesi  rangra és adományozott címert számukra és  leszármazottaiknak Báthori Gábor, Erdély fejedelme. Keöpeczi Sebestyén József szülei: kőröspataki és  köpeczi Sebestyén József és nagykállói Kállay N. Berta.  Ifj. Sebestyén József 1878. november 12-én látta meg a  napvilágot az akkor még Szolnok-Doboka vármegyei  Széken. Apja épp vezértanító volt a faluban. 1881-ben már Magyarnemegyén, utóbb Nagysajón igazgató-tanító,  végül Besztercére került. Az ifjú Sebestyén ott folytatta  iskoláit, ahol apja éppen tanított. Beszterce után  Budapesten az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda  és Rajztanárképezdét az 1898–1899-es tanév első  felében vendégdiákként látogatta. A híresztelésekkel  ellentétben más egyetemek hallgatói nyilvántartásában  nem szerepel.
Indulása
Keöpeczi Sebestyén József első címertani jelentkezését  a Genealogiai Füzetek című, Kolozsváron kiadott  családtörténeti folyóiratból ismerjük. A lapot  csíkszentmihályi Sándor Imre indította, s az 1903-as év  eleji indulásakor kadicsfalvi Török Pál segítette, ám a  társszerkesztő megbetegedését követően, még elhunyta  előtt Keöpeczi Sebestyén József került e minőségbe,  minekutána előzőleg grafikusként bemutatkozott.  Sebestyénnek több mint száz rajza, főleg címerrajza  jelent meg, de nemcsak szerkesztője és grafikusa volt a  lapnak, hanem szerzője is, tizenhat tanulmánya látott  nyomdafestéket benne.
A Magyar Királyság címere A folyóirat az első világháború kitörése s egyben a tulajdonos, kiadó, főszerkesztő Sándor Imre bevonulása  miatt  megszűnt, és  Keöpeczi Sebestyén József Budapestre költözött. Kérelmet nyújtott be a Magyar Királyi  Országos Levéltárhoz, hogy őt az intézményben előforduló címerfestési és díszírói feladatokkal megbízzák. A  belügyminisztérium engedélyezte, hogy a kérelmező magát „az országos levéltár megbízott címerfestőjének”  nevezhesse. Jókor volt jó helyen – e minőségében őt érte a megtiszteltetés, hogy az Osztrák–Magyar Monarchián belüli  Magyar Királyság új középcímerét és állampecsétjét megrajzolja. Már dúlt a világháború, s a Monarchia még nem vette fel címerébe az 1908-ban annektált Bosznia és  Hercegovina címerét. Az idő szorításában salamoni döntés született: 1915-ben mind az Osztrák Császárság,  mind a Magyar Királyság középcímerébe berajzolták. A közös címereket a kor kiemelkedő címerművésze, Hugo Gerard Ströhl osztrák heraldikus rajzolta, a Magyar  Királyság önálló jelképeit – az önállóság jegyében – magyar heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József. Keze alól  került ki a magyar középcímer és kiscímer két-két változatban, azaz angyalokkal mint pajzstartókkal és – hivatalosan első ízben – cserefa- és olajággal övezve, valamint a királyság középcímeres pecsétjének rajza. A korábban használatos címert bővítették. A nagypajzs felosztása megmaradt, az első negyedben Dalmácia, a  másodikban Horvátország, a harmadikban Szlavónia, a negyedikben Erdély jelképe, a beékelést kettéosztották,  Fiume címere szűkebb helyre került, balra tolódott, s a beékelés jobb felébe került Bosznia és Hercegovina  címere. Köpecen Az első világháború során Sebestyén a 38. honvéd hadosztály 21. gyalogezredében teljesített szolgálatot. A  Monarchia bukása után a szentkereszthegyi Kratochvil Károly altábornagy vezette Székely Hadosztály tisztje  lett. Az alakulat 1919. április 26-ai demecseri fegyverletétele után Sebestyént mintegy hatszáz tiszttársával  együtt a brassói Fellegvárba internálták, majd kényszerlakhelyet határoztak meg: Brassó 50 kilométeres  körzetében választhatott települést. Köpecet – ahol addig még nem járt –  gyakorlati megfontolásból választotta.  Ott élt ismerőse: köpeczi Nagy Lajos nyugalmazott pénzügyminisztériumi számtanácsos, aki befogadta. Korábbi,  rövid életű házasságai után ekkor következett be a Sebestyén élete további fordulását igencsak meghatározó  egybekelés. Gazdája nevelt lányát, miklósvári Gyenge Ilonát vette feleségül 1919. augusztus 20-án a köpeci  református templomban. Nászukból két fiúgyermek született: András László József 1920. július 11-én és Albert  Lajos Viktor 1921. november 2-án. Sebestyén díszítette a köpeci református templomot, minekutána azt 1926-ban bővítették. Az eredeti  templomhajó kazettás mennyezetű, hasonlóan kazettás mennyezettel látták el a déli bővítést is, ám a díszítés különbözik. A középső 4 x 4 kazettát helyi armalista családok címereivel díszítette. A mennyezet érdekessége,  hogy a művész tükörben festette és tükörírással írta. A nyugati karzat mellvédjét szintén címerekkel díszítette.  Középen a „Nemes Székely Nemzet” címere, melyet kétoldalt három-három fejedelmi családi címer övez. Ezek  állapota igen gyatra, mivel a második világháború után, az 1950-es évek elején a helyi milicista el akarta  tüntettetni a rendszerellenesnek minősülő jelképeket, és szódás vízzel megsúroltatta a festményeket. A karzat  mögötti falon egy nagyméretű festmény: kék pajzsban tűzből újjáéledő fehér főnixmadár. Keöpeczi Sebestyén József rengeteg címert festett. Ezek közül némelyek ismertek, mások elpusztultak, s  számtalan magánlakások falát díszíti. A címerfestés mellett dalárdazászlókat is tervezett. Püspökök  címerfestőjének is nevezhetnénk. Ismertebb a tény, hogy Erdély mélyen tisztelt római katolikus püspökének,  Márton Áronnak Sebestyén tervezett címert, de címert festett még Majláth Gusztáv Károly és Vorbuchner Adolf  gyulafehérvári, Pacha Ágoston temesvári püspöknek, valamint Napholcz Pál kinevezett, de fel nem szentelt  szatmár-váradi püspöknek. 1927 és 1933 között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum foglalkoztatta külső munkatársként. Tagja  volt a múzeum Igazgatóválasztmányának.
Nagyrománia címere

1921-ben őt érte a megtiszteltetés, hogy a megnagyobbodott Románia címerét megalkossa. A címer alapját a  korábban használt, a Szathmári Pap Károly által rajzolt jelkép képezte, s az I. Ferdinánd király által kinevezett,  majd módosított címerbizottság több javaslata is hatással volt rá. A testület tagjai nem tudtak dűlőre jutni, s az uralkodó kapott Alexandru Tzigara-Samurcaş művészettörténész ajánlatán, felfogadta Sebestyént. A külföldiútjáról hazatérő Samurcaşt a király kinevezte a címerbizottságba. A tudós memoárjában leírja, a megbízott  rajzoló a bukaresti természetrajzi múzeumban kitömött sasokat igyekezett lemásolni, a testületben oly nagy volt  az egyet nem értés és tájékozatlanság, hogy erre felhívta a király figyelmét. Constantin Argetoianu belügyminiszter beleegyezésével a király engedélyezte, hogy megfogadja az „erdélyi Köpecen élő Sebestyén  József címertani szakértőt”. Samurcaş még leírja, Sebestyén több vázlatot készített, s azok közül választott a  király. Sebestyén Köpecen rajzolta meg a Román Királyság címerét három változatban: nagy-, közép- és kiscímer. Ezt  1921. július 18-án fogadta el a szenátus, 20-án a képviselőház, az uralkodó az erről szóló törvényt 23-án  kihirdette és 29-én hivatalossá vált. Apró módosításokkal a királyi korona nélküli egykori kiscímert fogadta el Románia parlamentje 1992-ben új  államcímerül. Kolozsváron A II. bécsi döntést, Észak-Erdély Magyarországhoz csatolását követően, Sebestyén már 1940 októberében  felment Kolozsvárra, ahol Kelemen Lajos az Egyetemi Könyvtárban biztosított számára állást. 1942-ben miniszteri jóváhagyással megkapta a könyvtártiszti besorolást. A román hatalomátvétel után bizonytalanná vált  sorsa, míg 1946 végén nyugdíjazták, ám huzamosabb munkaviszony híján igen alacsony nyugdíjat kapott. 1945. január 20-án felsége elhunyt. Nemsokára mindkét fiát elvesztette. András 1946. június 16-án  öngyilkosságot követett el. Albert világgá ment, apjának írt utolsó ismert levelét Nyírbátorból 1946. november  16-án keltezte. Azt írta: „arra semmi szín alatt ne számítsanak, hogy én haza menjek”, míg a világ nem változik. A megözvegyült címerművész újból házasságot kötött, utolsó felesége borbátvizi Balázs Hortenzia. Alkalmi  munkákból és segélyekből tartotta fenn magát, a római katolikus és a református egyház foglalkoztatta. Kolozsvárra költözése után Sebestyén emléktáblákat tervezett és kivitelezett templomok számára. Ezek  díszítőelemei főleg címerek. Utolsó emléktábláját a bikfalvi református gyülekezet megrendelésére halála előtt egy évvel, 1963-ban, 85 éves korában készítette. Sebestyén leszármazási táblákat is rajzolt. Azokat gazdagon illusztrálta az ősök családi címerével. Meghívókat,  emléklapokat tervezett, tablók díszítését végezte, lásd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a  sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium néhány végzős évfolyamáét. Halála esztendejében  tervezte meg az Erdélyi Református Egyházkerület falinaptárát.  Alkotásai ismeretében Keöpeczi Sebestyén József heraldikust méltán tekintjük a legnagyobb magyar  címerművésznek.

Háromszék – független napilap  Sepsiszentgyörgy

Román királyság címere

A Román Királyság jóváhagyott nagycímere – 1921

nemes székely nemzet címere
A Nemes Székely Nemzet ősi címere – 1943 – a Székely Nemzeti Múzeumban
magyar királyság állampecsétje
A Magyar Királyság állampecsétje

Szerző: Szekeres Attila István

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

3 című bejegyzés “Keöpeczi Sebestyén József, Románia címerének magyar  alkotója (Ötven éve hunyt el)” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Örülök, hogy ilyen érdekes írásokat is közölnek mostanában. Éngem nagyon érdekel a magyar nyelv és a híres magyarok élete. Mint múltkor írtam, Nemes Mihály magyar viselerörténeti munkája is lenyűgöző, sajnos nem találtam egy könyvesboltban sem..
    Azt hiszem, nagyon hasznos ez a misszió, amit a szerkesztőség felvállal ezekkel a kultúrális érdekességekkel, a jó bel- és külpolitikai írások mellett.

    Köszönet érte.

    Kedvelés

    1. Mi is köszönjük az elismerést. Urthvas nevű olvasónkat és önkéntes fordítónkat illeti a dicséret, aki beküldte nekünk a cikket. Sajnos rettenetesen nehezen szerkeszthető volt, ahogy írtam!
      Amennyiben interneten megtalálja, ha kivonatosan is az Ön által említett könyveket, akkor kérjük küldje be közlés végett!
      Nekünk szerkesztőnknek arra is kell figyelni, hogy mit olvasnak leginkább a NIF-en.A geopolitikai tanulmányok nem tartoznak a legolvasottabbak közé, hiába emeljük ki. Az olvasottság attól is függ a mai nap, hogy a facebook gomb megnyomásaval hányan osztanak meg egy-egy cikket, és aztán miként kezd el terjedni. A facebook az olvasottságunk kb. 1/3-ért felel. Vannak olyan cikkeink melyek nem szűnnek meg terjedni, mint pl.

      Top Posts (the past week)

      ÉBRESZTŐ! ITT NAGY BAJ LESZ!
      71,757 views

      Nagyobb a veszély, mint gondolnád!!!
      12,647 views

      Mert Allah megvet minden gyávát…
      6,917 views

      Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?
      4,351 views

      Luxus kórház nyílt a felső tízezernek – No comment ….
      3,136 views

      A magyar cionista gyarmatról jelentjük: Az OTP megdöbbentő levelet küldött
      2,441 views

      Titkos repülőgépek méreggel permetezik az embereket – megdöbbentő képek és videók
      1,299 views

      otp+megdöbbentö-levele
      687 views
      stb.

      Tehát az utolsó 7 napban is több mint 100’000 látogató!

      Meg-megjelennek régi cikkek is, amelyek aztán hetekig vezetik a top-listát. Nehezen értékelhető néha, hogy melyik cikkünket veszik évek múlva elő az olvasók és kezdik tömegesen olvasni. Ez a politikai helyzet függvénye is.
      Ettől függetlenül továbbra is központi helyet foglal el nálunk a geopolitikai tanulmányok, mert ezt a jelenlegi kényes helyzetben rendkívül fontosnak tartjuk!!!

      Kedvelik 1 személy

Hozzászólások lezárva.