A „geci” szó etimológiája

Észrevételek a nyelvtudományi szófejtéshez

A napokban megjelent Simicska-nyilatkozatok kapcsán reflektorfénybe került ezen kifejezés, amelyet eddig a nyomdafestéket nem tűrő szavaink közé soroltunk. A külföldi sajtó is képtelen ezt a kifejezést lefordítani, nyelvészeink pedig ugorván, kifejtették, hogy a „geci” szó nem más, mint a Gergely név becézése. (Lásd itt)

Természetesen, mint alapra a 60-s, 70-es években kiadott TESz-re (Történeti Etimológiai Szótár) támaszkodnak, a következők szerint: „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) egyértelműnek tartja a geci eredetét: „a Gergely személynév Geci becéző változatából vált közszóvá”. (Ha valaki most azt kommentelné, hogy még sosem hallotta, hogy egy Gergelyt Gecinek becéznének, mielőtt a billentyűzethez nyúlna, gondolja át még egyszer!) A szótár párhuzamként említi a jancsi’hímvessző’ és a palkó ’fing’ jelentésfejlődést, illetve utal az oroszМалафей [malafej] személynévből keletkezett малафейка [malafejka] ’geci’ szóra.”

Hogyan (nem) őrzik Magyarország államhatárát és az EU schengeni határát?

Ásotthalom, szerb-magyar határ, s egyben az EU külső határa, azaz belépési pont az Európai Unióba. Az a híres, nevezetes schengeni határ. Toroczkai László polgármester bemutatja Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőnek hogyan vonulnak át csapatostul Szerbiából Magyarországra, s egyben az EU-n kívülről az Európai Unióba az illegális bevándorlók (határsértők) a hivatalos határállomástól kb. 50 méterre a zöldhatáron.

NIF

Már megint…..

Volt egy nap, ahol egy kicsit és kis körben megadták a tiszteletet Horthynak. Nem volt egy országos banzáj, de még ez is csípte néhány agyhalott szemét. És tüntettek. Igaz kicsinyt és kis körben, de azt hitték – mint mindig-, hogy országos nagy banzájt csinálnak.  Én örülök ezeknek a megszólalásoknak, megmozdulásoknak, mert ez mindig növeli a szimpatizálók táborát ….. a jobboldalon.

A háború után sokan foglalkoztak Horthyval és a zsidókkal történtekkel. Nagyon sok újságcikk és könyv született akkoriban hirtelen. Azt gondolná az ember, hogy a gyűlölet – na, jó az „igazságérzet”- még frissen vezérli az üldözést átélt írástudókat. Érdekes módon nem látom ennek nyomát. Egyértelműen.

Igyekeznek tárgyilagosak maradni, talán mert átélték a történteket.

1946-ban jelent meg Szirmai Rezső (túlélő) könyve „Fasiszta lelkek” címmel a Faust (Imre keresztnevű túlélő) Könyvkiadónál. Ebben gyakorlatilag minden általuk és a közvélemény által fasisztának tartott politikus kór és szellemi képe szerepel személyes interjúk alapján összefoglalva. Sem Horthy, sem sok más politikus, akit szeret a törpe kisebbség lefasisztázni mostanság, nem szerepel benne. Valószínűleg azért, mert az emberi lélek alapján feltételezhető bosszúszomj nem vonatkozott rájuk és akkoriban azért első kézből tudhatták, miért.