Nyugati hadifogság a 2. Világháború után

A második világháborút követően, egészen 1990-ig, a szocialista országokban – így hazánkban is – tilos volt a szovjet hadifogságról, a „malenkij robotról”, a gulágról beszélni, hiszen ez sértette volna a „megbonthatatlan” szovjet-magyar barátságot. A közel egymillió magyar fogolytáborokba kerülésének körülményeiről, a fogva tartottak életéről, küzdelmeiről, veszteségeiről hazánkban évtizedekig nem készült tájékoztató. Hosszú ideig kizárólag a német koncentrációs táborok szörnyűségei kaptak csak nyilvánosságot.

Magyar hadifoglyok amerikai fogságban – A kötet 12 évnyi kutatómunka eredményeFotó: Bús János-Szabó Péter: Béke poraikra... III. (Zrínyi Kiadó
Magyar hadifoglyok amerikai fogságban – A kötet 12 évnyi kutatómunka eredményeFotó: Bús János-Szabó Péter: Béke poraikra… III. (Zrínyi Kiadó)

A szóbeszédben, a köztudatban a nyugati hadifogság a szibériai gulágokhoz képest maga volt a„kánaán”. Festőművész édesapám is a háború végén amerikai hadifogságba került, és emlékezetem szerint csak jókat mesélt az amerikai tisztekről, akik – miután kiderült apám rajztehetsége – rengeteg portrét készíttettek magukról, melyeket válogatott „csemegékkel”(csokoládé, rágógumi, cigaretta) honoráltak. Így a háború végi éhezés és borzalmak után az amerikai fogságban apámnak „arany” élete volt. Nyugati hadifogság a 2. Világháború után Tovább olvasása

Meghalni a Charlie Hebdoért?

charlie-hebdo_1Irta Pat Buchanan

Fordította Fehér Farkas

Forrás

A fordító előszava:

Korábban már foglalkoztunk a „Charlie jelenséggel”. Nem a történelmi, vagy kulturális jelentősége miatt térünk vissza rá, hanem azért, mert nem sok olyan esemény található a közelmúltban, amely ennyire szembeszökően megmutatja az un. „fejlett világ” beteges erkölcsi és tudatállapotát.

Nagyvenkét államfő képes volt összecsődülni egy helyre és fölsorakozni egy ügy mellett, amelynek nem értették sem a jelentőségét, sem a valódi hátterét, és még kevésbé értették meg azt, hogy a „nagy menetelésük” mit üzent a világnak. Az alábbi cikk a liberális demokráciák egyik alapvető hazugságára, ön- és közbecsapására irányítja rá a figyelmet. Megszoktuk, hogy hazai poltikai írástudóink sosem mulasztják el felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire éretlenek vagyunk még a demokráciára. Bezzeg a polgárosult nyugat! Kénytelen vagyok megmondani, hogy én a gondolkodásra képtelen csordaszellemnek olyan kiábrándító megnyilvánulását, mint a párizsi masírozás volt, még életemben nem láttam. Sosem hittem volna, hogy a francia tömegek ennyire „mucsaiak”. Hogy ennyire nem értették meg a történteket és hogy elhitték, hogy a szólásszabadságért tüntettek. Amit bemutattak, az nem szolidaritás volt, az nem a szólásszabadságért való kiállás volt, hanem birkavonulás. Birkák, akik engedelmesen vonultak az „egyszerre lépő” főkolomposok után. Mint gyermekloromban a legelőre menó vagy hazatérő marhacsorda. De, meg kell hagyni, fejlett, demokratikus, európai csorda.

Ezzel átadom a szót Patrick Buchanannak: Meghalni a Charlie Hebdoért? Tovább olvasása

Tanulságos videó: Ellopott Paradicsom

A Paradicsomban élhetnénk, de néhány pszichopata mindent elvesz a termelő emberektől, és amit nem magára költ, azt háborúkra fordítja. Az USA-ban a háborús kiadások összege az elmúlt 10 évben: 6 billió USD. Egy kis ház átlagos költsége: 60.000 USD. A 6 billióból építhető házak száma: 100 millió.

https://www.facebook.com/sevaster1

Donyecki elnök: Magyarokkal nem harcolunk!

Zaharcsenko kiemelte, hogy az ukrán kormány által besorozott, majd a fronton bekerített magyar csapatoknak békés elvonulási lehetőséget biztosítanak.

https://www.facebook.com/SouthFrontHu