Beszélgetések Kópé kutyával (5): Hivatlan vendég

Egyik délután Apó macskanyávogásra lett figyelmes. A hang a kertből jött. Kópé rá sem hederített, éppen délutáni sziesztáját töltötte a konyhai asztal alatt. Békésen szunyókált.

Apó kiment a kertbe, hogy megnézze a nyávogót. Egy kis szürke cica sündörgött elő, hívogatóan miákolva. – A kölykeit keresi! – futott át Apón egy gyermekkori emlék. A cica oda szaladt Apóhoz, s hátát meggörbítve lábához törleszkedett. Közben szinte kérdőleg nézett rá.

• Sajnos Macsek, nem tudom, hol vannak a kölykeid – mondta részvétteljes hangon Apó.

A Macseknak elkeresztelt cica erre Apó ölébe telepedett, s dorombolni kezdett. Apó közben azon töprengett; lehet, hogy Kópé az örök és megbontathatatlan kutya-macska barátság élharcosává vált? Ebben a hitében nem sokáig ringatózhatott, mert hirtelen megjelent az ajtóban Kópé: – Ősi ellenség! – morogta, s vad harci ugatással a cicára vetette magát. Ám Macsek sem volt rest, felszaladt az első fára. Kópénk megpróbált utána mászni, de hát körmös mancsát a Jóisten nem fáramászásra teremtette. Ezért aztán őkelme fa tövébe telepedve vad csaholással juttatta Macsek tudtára, hogy mi lesz a sorsa, ha egyszer a mancsai közé kaparintja. A cica unatkozva hallgatta a csaholás-áradatot. Nem lehetett tudni, hogy mi lesz e helyzet végkifejlete, mert Kópé nem mozdult a fa tövéből, a cica pedig szemlátomást jól elvolt a fa tetején. Ám egyszer csak megjelent Mami az ajtóban és füredi bevásárló körútra invitálta hűséges kutyalányát. Kópé rögvest beugrott az autó hátsó ülésére még egy utolsó figyelmeztető vakkantásban részesítve a fa tetején unatkozó cicát.

Martin-kertvárost is elérte a Fidesz “közbiztonsági mintaprojektje” – betörés betörés hátán

A Fidesz frakciószóvivő hétfői kérésének eleget téve jelezzük, hogy 4 év és jó pár elköltött százmillió után ez az eredmény: már Martin-kertvárosban is tombol a bűnözés. A betörők és tolvajok valószínűleg nem olvashatták a Fidesz propaganda jelentését, így nem értesülhettek arról sem, hogy a statisztika javítása céljából végre fel kellene hagyniuk bűnöző életvitelükkel, mondta keddi sajtótájékoztatóján Badány Lajos, a Jobbik önkormányzati képviselője.

Cseléné Figula Edina, a Jobbik helyi szervezője jelezte képviselőink felé, hogy a Martin-kertvárost az utóbb időben valóságos bűnözési hullám érte el, amely Szirmára is átterjedt. Pár nap alatt 16 betörésről és betörési kísérletről kaptunk értesítést, ami azt jelzi, hogy a városvezetésnek sikerült a bűnözést olyan településrészekre is exportálnia, ahol korábban rend volt. A felderítés hatékonyságát pedig jól jellemzi, hogy a sorozatos rendőrségi bejelentések ellenére az elkövetők még mindig szabadlábon vannak, már az önszerveződő lakosság kénytelen járőrözést folytatni az áldatlan állapotok felszámolása érdekében. Az idős emberek állandó félelemben élnek, de megválasztott képviselőnőjüktől nem kapnak tájékoztatást. Lassan már a város fél költségvetését rendvédelemre fordítjuk, az egész lakosságot totális megfigyelés alá vonták, csak éppen a bűnözők élik zavartalanul világukat, hangsúlyozta Badány.

Elmélkedés a legutóbbi párizsi tömeggyilkosságról és a cionizmusról

Az alábbi cikk szerzője egy volt cionista, másként gondolkodó, izraeli újságíró, aki hajdanán az Irgun nevű terrorszervezet tagjaként harcolt Izraelért. Függetlenül attól, hogy az ember egyetért-e egy-egy megállapításával, vagy nem, érdemes elolvasni kissé gunyoros hangú írását, mert érdekes adalékokkal járul hozzá az események jobb megértéséhez.

2015. január 18. „ICH” – A három iszlám terrorista büszke lehetne magára, ha megélte volna a következményeket. Két (izraeli mértékkel hétköznapi) támadással rémületbe ejtették egész Franciaországot, embermilliókat csődítettek ki az utcára, több mint 40 államfőt tereltek egybe Párizsban. Zsidó és egyéb szóba jövő célok védelmére katonák és rendőrök ezreinek a mozgósításával megváltoztatták a francia fővárosnak és sok francia városnak a képét. Napokon keresztül ők uralták világszerte a híreket.

Három terrorista, akik bizonyára magányosan cselekedtek. Három!!!

A Gazdatanácsok Szövetségének nyílt levele a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP országgyűlési képviselőinek, a családi és kisgazdálkodókat programjaikban támogató pártok tisztviselőinek

Tisztelt Címzettek!

Február 2-án volt éppen 2 éve, hogy megalakult a Gazdatanácsok Szövetsége.

Ezt megelőzte a helyi Gazdatanácsok szerveződése, melyet azok a gazdák alapítottak, akik úgy érezték, hogy a falu, a község, ahol élnek, az övék, családjuk ott él, ott is szeretnének maradni, gyermekeiket ott felnevelni és a gazdaságot nekik átadni, mely az egyetlen gazdasági egység, amely megtartja, fenntartja a falut, a vidéket, egészséges élelemmel látja el az országot és még exportra is tud termelni, ha ehhez biztosítják a feltételeket azok, akiket azért küldtek az országgyűlésbe, hogy mindez valósággá válhasson.

A Gazdatanácsok megalakulását történelmi tettnek minősítette dr. Nagy Bálint, a mezőgazdaság, a víz- és talajgazdálkodás teljes körű ismerője, a magyar mezőgazdaság doyenje, valamint életének utolsó nyílt közéleti szereplésekor Rácz Sándor a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács legendás elnöke is. Két év elteltével semmi sem valósult meg ebből, a gazdák nem dönthetnek a falujukhoz tartozó földek sorsáról, nem alakíthatták meg a földbizottságokat.