Az összeesküvés gyakorlata Afrikában

Ma kaptam egy érdekes anyagot, amit persze nehéz lenne leellenőriznem, de sajnos nagyon életszerűek az állításai, s tulajdonképpen bele is fér abba a képbe, amit a monetáris diktatúra mutat magáról.

Az anyag egy üzenet Ghánából, ahol kétségkívül növekedett az utóbbi időben az amerikai jelenlét. Sőt annak is megadja a magyarázatát, hogy szerinte az Ebola miért nem járvány, hanem egy érdekes kísérlet, aminek megvan az USA és természetesen a bankárkaszt számára az anyagi haszna. Íme az írás Prenoszil Sándortól, amit szó szerint másolok ide:

Bene Gábor

A Mecsek nevének megfejtéséhez

„Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.” (Mózes 1.K. 11.)

Mélységes mély a múltnak kútja – írta Thomas Mann, de nem lehet olyan mély, hogy a napfény néha ne gyújtson némi világosságot, s ne látnánk meg olykor olyan dolgokat, amelyekre különben azt mondhatnánk: elnyelte a feneketlenség. Így vagyunk ama ősnyelvvel is, amelyet nem találnak a nyelvésztudósok, pedig nagyobb részét még ma is beszéli kb. 15 millió ember. Nyelvészeink szerint bő szavú nyelvünk kifejezéseinek jelentős részét idegen népektől vettük át, de annyitól, hogy az már gyanús. A magyar nyelvnek – bármennyire is hihetetlen – alulról építkező szerkezete van, amelynek alapja hét hang és öt szimbólum. A földrajzi nevek megfejtésénél is nagyon jól működik ez a felépítmény.

A dolgok közepébe vágva a „mecsek” név két magyar szóból áll. A gordiuszi csomó a „cs” hangban rejlik, ez ugyanis T és S hangokból tevődik össze. Nem új dolog, hiszen a név 1536. évi első lejegyzésénél is ezt az alakot használták. A két szó pedig MET és SEK. Azt gondolom, hogy a második értelmezéséhez nem kell segítség, szék-et jelent, mint annyi más magyar földrajzi névben, pl. Istenszéke, Szekszárd vagy Siklós. Maga a sek – még eredendőbben SK gyök – egyébként legelőszőr a mocsárból, vizekből kiemelkedő szárazat jelentette (innen pl. szikkad, szikár, sziget szavaink); a kiemelkedés képéből alakult a szék, mint bútor, a zökkenő, majd a szökkenő stb.. A szigetek látványától a szakadás, szakasz, szak, vagy a szék, mint település társadalmi egységei: a székek (iskola, tanszék, törvényszék, mészárszék, fészek, de még a köz szavunk is. Ezen felsorolás csak töredéke a szék szavunk módosulásainak).

Micsoda szólásszabadság?

Vasárnap, a párizsi körúton az Egyesült Államok elnöke kivételével kart-karba öltve menetelő negyven kormányfőről készült fényképek ellenérzéseket keltettek és vitát gerjesztettek. A menet természetesen a Kouachi testvérpárnak a francia hecclap, a Charlie Hebdo munkatársai elleni, valamint egy bajtársuknak a párizsi kóser áruház vásárlói elleni gyilkos támadására adott válasz volt.

(A képmutatásra jellemző, hogy a képet a politikusokról egy behatolásmentesen lezárt útszakaszon készítették, majd mögéjük másolták a tömeget. Ilyen az, amikor EU-ban a nép és a vezetői „testvéri egységbe forrva” állnak ki az „európai értékek” mellett, ahogy hajdan a Béketábor vezetői a szocializmus vívmányai mellett. Az öregség átka, hogy az embernek mindig eszébe jut egészen véletlenül valami. Miss Marple szindróma? Most ezt a hajdan nagyon divatos, kommunista indulót idézte fel bennem az európai politikusok látványa: „Elvtársak álljunk a sorba, Új színű hajnal hasad, Testvéri egységbe forrva, Nagy lesz a nép és szabad”. Esetünkben „szólásszabad”. Tehát: vesszenek a terroristák és az élenjáró amerópai értékeknek, a demokráciának, a globalizációnak, a tőke korlátozhatatlan szabadságának és a tőkejogok akadálytalan érvényesülésének minden ádáz és elvetemült ellensége!)

Hogy váltunk gyarmattá? Gondolatok az EP Antall József épületében (Morvai és Gaudi beszélgetése)

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás brüsszeli beszélgetése a hiányos sajtószabadságról, a dél-koreai és a magyar gazdaságfejlődési út összehasonlításáról, a munkavállalók jogfosztottságáról és jogvédelméről, a bevándorlás dilemmáiról s a Gaudi elleni büntetőeljárásokról.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)