Beszélgetések Kópé kutyával (4): Kópé és Mami

Kópé

  • Az emberlánya mindig tudja, mit kell tennie! – szokta mondogatni válsághelyzetekben Kópé kutya.
  • De, Te nem emberlánya vagy, hanem kutyalány! – próbálta felvilágosítani bölcselkedő Kópé kutyáját Apó.
  • Nem! Nekem Mami az anyukám! – ragaszkodott Kópé meggyőződéséhez.
  • Kópé, Neked egy golden retriever kutya az anyukád! – replikázott Apó.
  • Lehet, de ő nem sokat törődött velem. Engem valami jövevénynek tekintett, s csak fajtiszta testvérkéimet szoptatta. Én mindig éhes voltam. Mami hozott el engem a kutyamenhelyről, s azóta ő az én anyukám. – Akkor laktam jól, életemben először, amikor hazahozott – tette hozzá.
  • De emiatt még nem az anyukád – próbált érvelni Apó.
  • Dehogynem, anya-szaga van, bár nem olyan szőrös, mint a szülőanyám.
  • Mit jelent az, hogy anya-szaga van? – faggatódzott Apó.
  • Azt, hogy árad belőle a szeretet-szag. Legfőképpen irántam, mert én vagyok az ő kutya kislánya, s ő nagyon szeret engem – pontosított Kópé. – Néha még az ágyában is hozzábújhatok.
  • S mi a szeretet-szag? – faggatódzott a szaglási ügyekben tökéletesen járatlan Apó.
  • Tudod, minden embernek van szaga. A szagukról tudom felismerni, hogy jó vagy rossz emberrel állok-e szemben – világosította föl Apót VILÁGSZÉPE KUTYALÁNY.
  • Aha – fogta fel (végre, nagy nehezen) Apó a szaglásügyi ismereteket. – És – példának okáért – milyen szaguk van a politikusoknak?
  • Rettenetesen büdösek!! Bűzlenek mint a macska-kaka! – mondta Kópé és ellenkezését jelző komor farkcsóválással, fintorogva kivonult az erkélyre jó levegőt szívni.
  • Kópé, Te ledoktorálhatnál politológiából – ámuldozott Apó – Nálam ötöst kapnál. (Phd-s kutya! Nem semmi!!!) – De térjünk vissza Mamira –, Te akkor is bebújsz az ágyába, ha Mami nincs is itthon.
  • Ez a szeretet-szag miatt van. Ezt én mindenütt megérzem.
  • Kiváltképpen Mami ágyában, mert ott szeretsz lustálkodni – vonta le a következtetést Apó.
  • Ez csak természetes! – válaszolta némileg elérzékenyülve Kópé, odafektetve pofácskáját Apó térdére.

 

Budapest, 2014. október 20.

Krasznai Zoltán

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Előzmények:

Beszélgetések Kópé kutyával (3): Az elmaradt várostrom

Egy gondolat a(z) “Beszélgetések Kópé kutyával (4): Kópé és Mami” című bejegyzésnél

  1. Valódi, igaz “szeretet-illat” árad a sorokból. Maradjanak így – ha lehetséges, ezzel a tényleg szép kutya lánnyal.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.