A magyar államot is érintő közjogi ügy a végtisztesség megadása a legnagyobb magyar költőnek

Petőfi SándorDrábik János beszéde a Hősök terén 2014. július 31-én

Tisztelt jelenlévők! Szeretett magyar hazánk fiai és leányai!

A magyar közélet egy része – és sajnos közéjük kell sorolni a Magyar Tudományos Akadémiát is – akadályozza, hogy egy tudományos kérdést tudományos módszerekkel döntsünk el. Egyetlen DNS-vizsgálattal el lehetne dönteni, hogy Barguzinban Petőfi Sándor földi maradványait találták-e meg és azt is, hogy vajon Petőfi Sándornak volt-e genetikai kapcsolata gróf Széchenyi Istvánnal.

Milyen okok késztethetik a szabadkőműves befolyás alatt álló Magyar Tudományos Akadémiát arra, hogy mereven elzárkózzon egy fontos kérdés tudományos módszerekkel történő eldöntésétől?

Márai Sándor, akiről száz százalékosan nem tudjuk, de sok közvetett bizonyíték arra utal, hogy maga is szabadkőműves volt, így ír „Ég és föld” című 1942-ben megjelent kötetében Petőfiről:

„Ő a szerelmes öcsénk, aki elment a csatába, és meghalt valamiért, ami az élet értelme.

Úgy is beszélünk róla, a családban, mint egy elhalt fiúrokonról, a fiatalról, a legkedvesebbről. Kevés nyoma maradt: egy arckép, fakult, nemzetiszín szalag, egy kalpag, kabát. S a műve. De mindez a legkedvesebb: könnyeinken át nézzük e tárgyakat.

S mert legenda van körülötte, mint mindig a legfiatalabb és legkedvesebb körül, halkan idézzük emlékét. Néha orosz földön, messze idegenben. Ilyenkor összenézünk, fejünk csóváljuk. “Halljátok!…” – mondjuk. – “Valaki látta a sírját!” – Zavartan emlékezünk. Milyen is volt?… Egészen fiatal volt. A láng volt benne. Szertelen volt és gyöngéd, táblabíró és őrnagy, huszonhat éves és Petőfi, tudott angolul és franciául, megírta művét, és meghalt a hazáért. S a legfiatalabb volt, a nemzet Benjáminja, a kedves, a dédelgetett. Csendesen beszélünk róla, bizalmasan. „Ilyen csak egy volt!” – mondjuk halkan. S szívünkhöz szorítjuk művét, mint az anyák a halott gyermek cipőjét.” A magyar államot is érintő közjogi ügy a végtisztesség megadása a legnagyobb magyar költőnek Tovább olvasása

Csak addig ne könnyelműsködjenek, míg ki nem tör egy nagy háború!

Tíz amerikai parlamenti képviselő javasolja, hogy nyilvánítsák Ukrajnát az Egyesült Államok katonai szövetségesének.

A vonatkozó törvényjavaslat felszólítja Barack Obama amerikai elnököt arra, hogy nyújtson Ukrajnának segítséget a biztonsági és felderítési szférában. „Ennek távlati következményei lehetnek a globális világ szempontjából” – hangoztatta az Oroszország Hangjának nyilatkozva Jirí Vyvadil cseh politikus.

Komolyan tartok attól, hogy az USA az ukrajnai konfliktus katonai megoldása felé hajlik. Ez a vélemény uralja az amerikai héják köreit, többek között McCain szenátorét. Ez nagyon veszélyes tendencia! Hiszen nemcsak Ukrajnáról, hanem az európai békéről van szó! A kongresszusi tagok által beterjesztett törvényjavaslat nagyon aggasztó tény. Bízom abban, hogy Omaba nem karolja fel a kezdeményezést. Csak addig ne könnyelműsködjenek, míg ki nem tör egy nagy háború! Tovább olvasása

Obama újabb hidegháborúba vezeti a világot?

© Kollázs: Oroszország Hangja/Burov Vlagyimir

Az orosz parlament alsóházi külügyi bizottságának elnöke, Alekszej Puskov bejegyezte twitterébe: „Barack Obamára az utókor úgy emlékszik majd vissza, mint arra az amerikai elnökre, aki újabb hidegháborút indított. Cselekedetei újabb szembenállásokat szítanak a világban, úgy helyi, mint globális jellegűeket.”

Ebbe a sorba tartoznak az USA próbálkozásai Oroszország „nyakába varrni” a malajziai Boeing 777-es tragédiáját, valamint azok a vádak, hogy Oroszország állítólag megsértette a közepes és kis hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó, 1987-ben aláírt INF-szerződést – hangoztatja Konsztantyin Szivkov katonai szakértő. Orosz légvédelmi szakértők meggyőződéssel vallják, hogy Buk M1-es légvédelmi rakétával nem lehetett lelőni a malajziai repülőgépet – mondja Konsztantyin Szivkov. Obama újabb hidegháborúba vezeti a világot? Tovább olvasása

The Independent: Putyin és Merkel titokban megállapodást dolgozott ki a válság rendezésére

A Krím szuverenitásáért cserébe az ukrán energiaellátás biztonságát garantálná az a megállapodás, amelyről titokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár tárgyalt a hónapok óta húzódó ukrán válság békés megoldása érdekében – írta a titkos alkut ismerő forrásokra hivatkozva a The Independent című brit napilap.

A béketervezet két fő törekvése: az ukrán határok stabilizálása, valamint a pénzügyi gondokkal küzdő kelet-európai ország gazdasági fellendülésének előmozdítása elsősorban olyan új energiaügyi megállapodással, amely szavatolná a földgázellátás biztonságát. Ha erre az oroszok rábólintanának, akkor a megállapodás értelmében a nemzetközi közösségnek egy olyan lépésre kellene elszánnia magát, amelyre néhány ENSZ-tagállam vélhetően nehezen lesz majd képes: el kellene ismernie a Krím félsziget függetlenségét és oroszországi bekebelezését – írta honlapján a brit napilap. The Independent: Putyin és Merkel titokban megállapodást dolgozott ki a válság rendezésére Tovább olvasása

Miért nem növekszik az életszínvonal a volt szocialista országokban?

kosárAmikor harminc forint volt a dollár, nem kopogott a szeme senkinek sem az éhségtől. Szinte mindenkinek megadatottak egy tisztességes élethez szükséges lehetőségek.

Az tény, hogy a boltokban nem kaptam bármilyen típusú tranzisztort.

Ettől még az életet valahogy meg lehetett oldani. Például el lehetett menni kultúrházakba ingyen műsorokra.

Ma kapok bármilyen alkatrészt, szinte ingyen. De semmire sem jó, mert nincs mit csinálni, hiszen minden, esetleg megépíthető berendezést is megkapok a boltokban, amiket pedig többnyire javítani sem lehet.

A nyugati emberek nem éltek jobban, csak gazdagabban. Az anyagi boldoguláson kívül egy csomó más tényezőt vizsgálva, a szocialista rendszer kedvezőbb volt. A szocialista rendszer kevésbé volt alkalmas az anyagi gazdagodás megteremtésére, mint a nyugati. Hiszen ahhoz vesztes félre is szükség van. Sokan állíthatják, hogy van olyan, hogy mindenki jól jár. Ám szerintem sok esetben a mérleg felállításánál egy sereg tényezőt nem veszünk figyelembe, az pedig esetlegesen a meg nem jelölt, kívül álló emberek érdekeit sértheti.  A tőke a profitot a természet helyreállításának elmaradásából szerzi, tehát azt kizsákmányolja, illetve ezt a feladatot másra testálja rá. Említhetném a gyerekes munkabérszintet. (Itt a gyerekes szó talán célzás is lehet…) Miért nem növekszik az életszínvonal a volt szocialista országokban? Tovább olvasása

Magyarország az I. világháború legnagyobb vesztese

Patrubany.M.

Magyarország az I. világháború legnagyobb vesztese – jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a budapesti Hősök terén, az I. világháború kirobbanásának 100. évfordulóján, egy magánszemély – Tarczi István – által kezdeményezett tüntetésen. A megmozdulás részvevői fejet hajtottak az első világégés 20 millió áldozatának emléke előtt.

 

Patrubány Miklós kijelentette: Azért nem tehető felelőssé a világégés kirobbantásáért, mert Tisza István miniszterelnök 1914. július 7-én, a bécsi koronatanácson megvétózta a háborúindítás szándékát. Egy hétre rá, július 14-én is csak azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő háborús nyomásnak, hogy ha jegyzék születi a nagyhatalmak és az érintett országok felé, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia győztes háború esetén sem fog területi igényt támasztani a megtámadni szándékozott Szerbiával szemben. Az MVSZ elnöke kifejtette, hogy az első világháború kimenetelét már jóval a szarajevói merénylet előtt eldöntötték a háború kitervelői. Példaként említette azt a katonai szerződést, amelyet Oroszország, Szerbia és Románia kötött 1914. június 23-án, tehát még a szarajevói merénylet előtt, amely olyan ősi magyar területeket ígért Szerbiának, amelyeken szerbek sohasem éltek, és amelyeket az Antant később oda is ítélt, jóllehet ekkor Oroszország, mint állam már nem is létezett. Magyarország az I. világháború legnagyobb vesztese Tovább olvasása