Az RTL a nemzetközi médiában kelt hisztériát Magyarország ellen

Az RTL Group vezetője most épp a Financial Times-nak nyilatkozott; “a kormány célja a reklámadóval az, hogy olcsón fel tudja vásárolni az RTL Klubot“. Dirk Gerkens a brit gazdasági lapnak adott interjújában azt mondta, az RTL Klub az “utolsó jelentős független média” Magyarországon, és a kormány a csatorna miatt vezette be a reklámadót. A vezérigazgató szerint a kormány célja, hogy a sajtó szorongatásával arra kényszerítse az RTL Group-ot, hogy olcsón eladja a vállalatot az államnak, – majd sietve hozzátette, az anyacégnek nem célja az RTL Klub eladása.

Mint kiderült, az RTL ügyvédei már dolgoznak a kormánnyal szembeni jogi válaszlépéseken, vagyis valamiféle nemzetközi jogi eljárás fog indulni Magyarország ellen. Láthatóan az Európai Bizottság és a nemzetközi baloldali média közös erővel próbálja elriasztani a befektetőket – különösen a keleti befektetőket – Magyarországról, hogy a kormány mozgásterét így csökkentsék, és az állami költségvetés egyensúlyának felborításával elérjék, hogy Magyarország újabb IMF hitelt legyen kénytelen felvenni. Az RTL a nemzetközi médiában kelt hisztériát Magyarország ellen Tovább olvasása

Az orosz határhoz szorították az ukrán hadsereg harci egységeit

Miközben megy az etetés a “nyugat” (ez alatt minden gondolkodó tudja mit kell érteni) által támogatott “demokratikus” ukrán hadsereg sikereiről és a “terrorizmus” elleni harcairól, a valóság egészen más. Folyik a polgárháború – az immár lényegében, a korábbi állapotában nem létező – Ukrajnában, amelynek területi egysége annyira fontos a magyar kormánynak is.

Közben pedig magyarokat soroznak be és visznek keletre, harcoló alakulatokhoz, kiképzés nélkül Kárpátaljáról. Magyarország kormánya az EU által tőle elvárt kötelező szöveget ismételgeti papagáj módjára. Kormányváltás ide vagy oda, a Martonyi féle külpolitika változatlan.


Az orosz határhoz szorították az ukrán hadsereg harci egységeit Tovább olvasása

Egy évtized az Európai Unióban: hogyan csatlakozott Lettország az EU-hoz

Lettország – a Szovjetunió egyik volt tagköztársasága – pontosan 10 évvel ezelőtt, 2004-ben vált az Európai Unió teljes jogú tagországává. Arról, hogy miként került Lettország a EU-ba, egy jelenleg Dániában élő rigai nő, Szvetlana Mosztovaja mesélt az Oroszország Hangjának. Messziről, a nyolcvanas évek közepétől kezdte megvilágítani a témát. Akkor, a Gorbacsov-korszakban a köztársaságban nagy tömegeket vonzó függetlenségi mozgalom bontakozott ki, amelyet Népfrontra kereszteltek el.

Valóban népi mozgalom volt az – hangsúlyozta Szvetlana Mosztovaja.

© Kollázs: Oroszország Hangja

Egy évtized az Európai Unióban: hogyan csatlakozott Lettország az EU-hoz Tovább olvasása

A BRICS-csúcs az új világ kezdőpontja lehetne

Számos szakértő szerint a BRICS brazíliai csúcstalálkozója a jelenkori geopolitika szerkezetében végbemenő változások illusztrációja lett. A trend minden szférában megfigyelhető. Mi több, rohamosan veszti aktualitását a „pax americana” képlete, amelyet Washington az utóbbi néhány évtized során igyekezett ráerőltetni a világra.

© Fotó: RIA Novosztyi/Mihail Klimentyjev

Állítható, hogy a BRICS-tagországok álláspontjaik azonosságát mutatták be a nemzetközi napirend legfontosabb elvi kérdéseiben. Többek között a brazil, orosz, indiai, kínai és dél-afrikai vezető hangsúlyozta, hogy Iránnak joga van a békés atomenergetikához, felszólított az azonnali fegyverszünetre Szíriában, elítélte az izraeli telepek létesítését palesztin területen és aggodalmának adott hangot az Afrikában tapasztalható konfliktushelyzetek kapcsán. Azonkívül a BRICS-csoport mélységes aggodalmát fejezte ki az ukrajnai helyzettel kapcsolatban és átfogó párbeszédre, a konfliktus deeszkalációjára és önmérsékletre szólította fel az érintett feleket. A BRICS-csúcs az új világ kezdőpontja lehetne Tovább olvasása