Szégyen: Ki tud többet Izraelről? – vetélkedő magyar gimnazistáknak

Morvai Krisztina hatvani lakossági fórumán megosztja a hallgatókkal, hogyan bukkant az interneten a magyarországi gimnáziumokban zajló Ki tud többet Izraelről? (v.ö. a kommunizmus alatti Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőkre, s az izraeli nagykövet magyar gyerekek körében végzett agymosó tevékenységére. Sajnálatosnak nevezi, hogy a megfélemlített szülők és tanárok nem tiltakoznak az efféle megaláztatás ellen.

A videóban szereplő linkek:

Politikai öntisztulás-e a Zuschlag ügy?

Most kaptam egy terjedelmes anyagot, amit szeretnék megosztani Önökkel. Bevezetőül azonban tanulmányozzák egy kicsit azt az írásomat, melyet 2008, november 20-án írtam erről az ügyről. S ha a két írást összeolvassák, akkor tiszta lehet a kép mindenki számára – aki képes a szavakat helyesen értelmezni – s valószínűleg azt tudni is fogja az olvasás után, hogy kikre nem szabad szavaznia áprilisban semmiképpen! (Bene Gábor)

Politikai öntisztulás-e a Zuschlag ügy?

Őri András azt vallotta, hogy Újhelyi Istvántól és Arató Gergelytől is megkérdezte, nem jelent-e problémát, hogy a pályázatok nem valós tevékenységet takarnak és a saját bankszámlájára is érkeznek pénzek, amelyeket átadott Zuschlágnak. “Ők azt mondták, ne törődjek ezzel, mert ezek az alapítványok Zuschlag érdekeltségébe tartoznak” – mondta a bíró által felolvasott korábbi vallomásában Őri.

Vajon mi lehet itt a háttérben?

“Rendszerváltás” után a III. Birodalomban – A megreformált (Nemzeti) Szocializmus sikertörténete, vagy egy neofita jogállam tipródásai

Néhány nappal, vagy talán évvel ezelőtt, Berlin utcáin sétálva, egyszer csak szembe találtam magam Joseph Goebbels-el. Utoljára valamikor 1945 elején katonai egyenruhában láttam a film-híradóban, amint éppen Németország végső győzelméről szónokolt, de most elegáns Pierre Cardin öltöny volt rajta és barátságosan mosolygott. Látom megismert, de semmi baj. “Mi ma már mind Reform (Nemzeti) Szocialisták vagyunk, és nem foglalkozunk a múlttal. Hát nem volt valami szép, de felejtsük el! Spongyát rá!” – kezdte.

Egy sikeres üzletember magabiztosságával mesélte, hogy jól menő választási tanácsadó és reklámügynöksége van. Nincs oka panaszra. Régen is ilyesmivel foglalkozott, de persze ez most egy kicsit más. A mindenkori kormány dolgait, sikereit, kudarcait, persze a kudarcokat is sikerként tálalva, az ő cége közvetíti a nép felé, könnyen érthető, megnyerő stílusban.

Végül is, a néppel elhitetni bármit is csak szakmai tudás és pénz kérdése, és ezt nemcsak 39-ben és 40-ben a sikeres lengyel és francia hadjáratok idején tette, hanem még 1945 elején is – mondta szerényen. Csillogó szemekkel mesélte, hogy 1945 januárjában, amikor a szovjet ágyúkat már Berlinben is lehetett hallani a Németek végső győzelméről beszélt egy óriási tömeg előtt a Sport Palotában. „Én már régen nem hittem a végső győzelemben, de az emberekkel még akkor is el tudtam azt hitetni” – mondta elmerengve.

Hegedűs Loránt közleménye a Budapest-Északi Református Egyházmegye bíróságának ítélete kapcsán (plusz videók)

ifj. Hegedűs Lóránt KÖZLEMÉNYE

A mai napon a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága a 2013. november 3-án, a Hazatérés Temploma alapkőletételének 75. évfordulóján tartott ünnepi megemlékező és hálaadó istentiszteletünkön elmondott igehirdetésem alapján írásbeli megrovásban részesített.

Az ítélethirdetéskor kézhez vett írásos indoklás elképesztő módon veszi védelmébe a templom előtt őrjöngő posztkommunista-hitgyülekezetes csürhét, miközben engem szeretetlen ítélkezéssel, s annak részeként antiszemita és pártpolitikai felhangú provokatív megnyilvánulásokkal vádol.

Az ítélet ellen fellebbezek.