IGAZSÁGOT ’56-nak és hőseinek! – „Mikor fogunk, már összefogni?”

“…A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (…) Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.”- írja A magyarok vére című írásában Camus.

„1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt” – méltatta 1960. október 23-án J.F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar ’56-os forradalmat.

***

Kapisztrán János halálának 500. évfordulóján tört ki az ’56-os magyar forradalom. Mintha Nándorfehérvár hősei feltámadtak volna. Az ifjúság kezébe vette az ország sorsának irányítását. A „Haza minden előtt” volt az erkölcsi mérce, az életük feláldozása árán is. Dávid, ha csak rövid időre is, de legyőzte Góliátot. Csodálatos, felejthetetlen nemzeti összefogás született. A magyar ’56 kivívta a világ csodálatát.

Ami 1956. október 23-án elkezdődött, az forradalom de 24 órán belül már szabadságharc volt, ami a magyar feltámadás lehetőségét rejtette magában, ami világtörténelmet is formált. A felkelést kiváltó okok 1945-öt követő az iszonyatos szovjet megszállásban és ÁVH-s rémuralomban keresendők, melyek a Rákosi-korszakot jellemezték. A kitelepítésektől a padlás lesöprésekig, a politikai terrortól a szovjet érdekek kiszolgálásáig, a politikai elítéltektől zsúfolásig megtelt börtönökig, a már egymást is irtó pártemberekig. IGAZSÁGOT ’56-nak és hőseinek! – „Mikor fogunk, már összefogni?” Tovább olvasása

Ajánló: …ilyen nagy dolog a szabadság?… (dokumentumfilm)

1956 hatása elmúlhatatlan. Az akkori események megismeréséhez és megértéséhez jóval több kell, mint ami az iskolai történelemkönyvek oldalain szerepel. 56 évvel a történelmi események után, korunk legfiatalabb, de az 1989 előtti időszakban fiatalságát élő generációja is elég szűk ismeretekkel rendelkezik még ma is az akkori történésekről, pedig az összefüggések felismerése jelentős könnyebbséget nyújthat a mai magyar valóság megértéséhez is. A Murányi László által rendezett, 2006-ban készült dokumentumfilm ehhez szolgálhat hasznos adalékul.

MTV1 ma este 21:50

Nemzeti InternetFigyelő

1956 és 2006 bűnösei ma is köztünk élnek (In memoriam 2006. október 23.)

Az 1956-os forradalom, előzményei, illetve utóélete bővelkedtek különleges, meghökkentő, megható pillanatokban. Az alábbiakban ezekből olvasható egy válogatás:


1956. október 23-án
este a Parlamentnél összegyűlt kétszázezres tömeg előtt hosszú várakozás után megjelent Nagy Imre az embereket vigyázatlanul „elvtársaknak” szólította, mire azok tiltakozásul kifütyülték a várva várt szónokot. Nagy Imre reformokat ígért, de hazatérésre szólította fel a tömeget – amelynek egy része elégedetlenül a Rádióhoz vonult, megostromolta és hajnalra elfoglalta.
1956. október 23-án este a városligeti Sztálin-szobornál összegyűlt tömeg a maga kezébe vette a forradalom egyik követelésének végrehajtását: a 18 méter magasságba emelkedő szobrot ledöntötték, a két kilométernyire lévő Nemzeti Színházhoz (a mai Blaha Lujza tér) vonszolták, ahol apró darabokra verték szét. A szobor egykori helyét a budapesti folklórban sokáig „Csizma tér” néven emlegették, mert a talapzaton csak a szovjet diktátor hatalmas csizmái maradtak. 1956 és 2006 bűnösei ma is köztünk élnek (In memoriam 2006. október 23.) Tovább olvasása