Seszták és az élősködők!

Olvasom Seszták Ágnes: Hárommillió élősködő című írását, és eltűnődöm. Eddig úgy tudtam, hogy az évek előrehaladtával, az ember tapasztalatának növekedésével nő a logikusabb, józanabb, érzelem mentesebb gondolkodás képessége és nem csökken lényegesen (legalább is az aggkor eljövetele előtt) a koncentráló képesség sem. Most azonban ennek ellenkezőjét tapasztaltam.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Úgy gondolom, hogy egy sok-sok éves tapasztalattal rendelkező, jó tollú újságíró – mint Seszták is – egy írásban nem követhet el két olyan óriási baklövést, mint ennél a cikknél lehet tapasztalni.

Először is a címválasztás. Ilyen címet csak egy pancser ad (pláne minden jelzés – idézőjel, kérdőjel – nélkül) írásának. Ha a cím (ami még akár jó is lehetne, ha ténylegesen ilyenekről szólna – mint például jelenlegi vezetőink, a politikai “elit” tagjai) után az ember elolvassa az első két mondatot, úgy felmegy benne a pumpa, olyan ideges lesz, hogy vagy végig sem olvassa az egészet (és máris nekimegy a szerzőnek) vagy, ha végig olvassa is – magára erőltetve a nyugalmat -, akkor is keserű marad a szája íze… Seszták és az élősködők! Tovább olvasása