Népszavának szeretettel – nem zsidóznak, csak \’\’tőkéznek\’\’

Kárpáti Iván a Népszava cikkírója az alábbiakat vette papírra:

„… a kormány közeli sajtó – élükön a még a baloldalon is valami megmagyarázhatatlan oknál fogva “mérsékeltnek” tartott Heti Válasszal – és a szellemi holdudvar egy jól felépített kampány keretében minden nyugati kritikát, ami a demokratikus jogállam leépítése miatt hangzott el, kizárólag a sötét pénzügyi körök bosszújának festi le. Ezek után nem értem, hogy ajobboldalon mit nem értenek, amikor a szélsőjobbal való rendszeres összeborulással vádolják, vádoljuk őket, mégpedig annak különösen cinikus és hatékony változatával. Azért, mert ők nem zsidóznak, csak “tőkéznek”? Ezredszerre isrájátszanak arra, hogy az emberek egy jelentős csoportja saját nyomorúságáért hajlamos valami láthatatlan gonosz erőt okolni, és nem a valódi okokat kutatni.” (Népszava: Fellegi kísértethajója 2012. 01. 18.)

A cikk írója több olyan kifejezést használ, amelyek fogalma és köznapi értelme ellentmondásos, nem tisztázott, a politikai újságírás félrevezető szókészlete.

Kezdjük a „demokratikus” szóval. Demokrácia nem volt és nem lesz, mivel a népuralom soha nem volt, mivel káoszba süllyedne az adott ország. – Lásd „arab tavasz”. Van a vezető elit és vezetettek. Az, hogy a nép választhat a média által felkínált jelöltekből, az a demokrácia bohózata. Egy tisztességes újságíró óvatosan bánik ezzel a szóval.

„Jogállam”: Az emberi közösség mindig valamilyen rendszerben szerveződött, amit írott vagy íratlan törvények tartottak egybe. Ezért minden állam alapvetően jogállam, amennyiben a saját törvényeit betartja. Csakhogy a törvények változnak és változtathatók, amit az adott társadalom megválasztott vezetői vagy kijelölt testületi tehetnek meg. Ebben az értelemben a fasizmus, a kommunizmus, de még a gyarmatosító nagyhatalmak is jogállamok voltak. Amerika „jogszerűen” irtotta az indiánokat, és tartott rabszolgákat és hozott rasszista törvényeket. Az más kérdés, hogy mennyire etikus egy törvény.

„Demokratikus jogállam”: Az előzőekből következik, hogy a „demokratikus jogállam leépítése” erősen szubjektív meghatározás, mivel kisajátító és a használója által elfogadott „demokratikus államot” tartja etalonnak. Nevezetesen a szerző a Gyurcsány-féle jogállamot tekinti mértékadónak. Ami magát a cikkírót is minősíti.

„ Jobboldal”: Többször és többen leírták, hogy hamis és megtévesztő a jobb-bal kifejezés használata a politikában, főleg az önmagukat baloldalinak aposztrofáló politikai erők részéről, mivel éppen ők voltak azok, akik megtagadták az úgynevezett baloldali értékeket.

Nemzeti kérdésekben meg főleg álságos jobb vagy baloldalinak minősíteni a véleményeltérést, mivel az adott ügy kapcsán az a kérdés, hogy ki milyen szempontok és érdekek mentén alakítja ki álláspontját. Egyszerűbben fogalmazva az a kérdés, hogy ki a kedvezményezeti köre az adott véleményformálónak, kiket szolgál és milyen cél érdekében mondja vagy teszi azt, amit tesz. Az már megint egyéni vélemény kérdése, hogy a mi „balliberálisainkat” egyre többen tartják hazát áruló csinovnyikoknak. Az igazi kérdés az, hogy ki az aki hazáját szolgálja vagy megalázza, vagy netán elárulja. Ez nem oldalfüggő, hanem embere válogatja.

„… nem zsidóznak, csak “tőkéznek” – Sajátos megfogalmazás, mivel antiszemita vagy szemita(?) felhangja van. Azt sugallja, mintha a tőkések csak zsidók lehetnének. Ez nem igaz! Ha meg a szerzőnek az volt a szándéka ezzel a szófordulattal, hogy a zsidókat megillető kiváltság, tisztelet és védelem illeti meg a tőkéseket, akkor csúnyán melléfogalmazott. Amennyiben tovább gondoljuk, hogy mi is következik ebből, akkor az a perverz fogalom is létrejöhet az aberrált agyakban, hogy létezik, vagy létezni fog a zsidó holokauszt mintájára a „tőkés holokauszt”, a tőkések égő áldozata, amit már az Orbán-kormány el is indított a „bankadóval”. E logika mentén lesz a jelenlegi kormány „fasiszta” a sajtó-komiszárok fejében.

A cikk igazi csattanóját az alábbi mondatrész adja: rájátszanak arra, hogy az emberek egy jelentős csoportja saját nyomorúságáért hajlamos valami láthatatlan gonosz erőt okolni, és nem a valódi okokat kutatni.”
Mielőtt elemzésbe kezdenék e kiemelt rész kapcsán javasolnám a Népszava tulajdonosának, aki tudtommal maga is tőkés, hogy toldja meg a lap nevét és a továbbiakban neveztessék „Tőkés Népszavának”, mivel hogy a néphez nem sok köze van az már biztos.
Az emberek egy jelentős része azért nyomorog, mert nem akar annyit keresni, mint a nyugati államok munkásai? Ők akarnak ötödéért dolgozni? Ők akarnak annyit vagy annál is többet fizetni a megélhetésért, mint az EU meghatározó államainak pogára? Az emberek maguk irányítják a gazdaságot? Ők számolták fel a magyar gyárakat? Ők privatizálták el a társadalmi vagyont? Nevetséges!
A világot nem egy láthatatlan erő irányítja, állítja a cikk írója! Akkor ki? Merthogy nem magától ilyen az egyszer szent.
Hogy mi a valódi ok, arra elfelejt a cikk írója kitérni. Én csak egyet mondok, a pénz diktatúrája. A másik ok, amit egy igaz baloldali politikustól idézek: „Erkölcs nélkül, jellemes emberek nélkül elvész a nemzet.
Nos, ki mondta ezt? Megsúgom kedves „Népszava” – Kéthly Anna.

 Takács András

Nemzeti InternetFigyelő

Egy gondolat a(z) “Népszavának szeretettel – nem zsidóznak, csak \’\’tőkéznek\’\’” című bejegyzésnél

  1. Ez jól sikerült! Remélhetőleg sokan megértik, hogy mekkora maszlagokkal etetik őket régtől fogva. A “nem zsidóznak, csak tőkéznek” kifejezés akár egy beismerésnek is fel lehet fogni. Úgy tűnik, ők is tisztában vannak az igazán nagy tőkések túlnyomó többségének nemzeti hovatartozásával. 🙂

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.