A rejtélyes svájci frank nyomában

A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/

http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre

Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztő részletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni…

Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.

1.)     A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.

2.)      A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította? Ehhez kapcsolódóan a bank tudja-e igazolni a hitelkihelyezéshez szükséges deviza források beszerzését?

3.)      Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.

4.)        A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.

5.)       Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltozathatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.

http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-bkonstrukcio-hitel-tobbdevizas-multicurrency-hitelek.php

http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html

6.)      A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.

http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx

Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak.

A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak.

A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. (A 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szabályozza, hogy ezen kötelezettségeket miként kell a beszámolóban feltüntetni.) A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztő részletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A témához tartozik még az ún. „multiplikátor” hatás is. Ehhez tisztázni kell a kötelező tartalékráta és a multiplikátor fogalmát.

Kötelező tartalékráta (t)

A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon.

Egyszerű pénz-multiplikátor (1/t)

A kötelező tartalékráta reciproka – 1/t – amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet fogalomba.

A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van, akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet. A felvett hitelt az adós elkölti, például lakást vásárol belőle. Az eladó a vételárat, tehát 900 Ft-ot befizet a bankszámlájára. A számlavezető bank a 900 Ft betétből 810 Ft-ot hitelként újra kihelyezhet. És így tovább. Látható, hogy a bankok a semmiből „teremtik” a pénzt, a náluk elhelyezett betétek tízszeresét helyezhetik ki hitelként. Ebből is látszik, hogy a bankoknak nem szükséges hiteleket felvenni ahhoz, hogy hiteleket folyósítsanak.

7.)     A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb.  Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.

Dr. Várhelyi Tamás

Székesfehérvár, 2011. augusztus 23.

(Nemzeti InternetFigyelő)

Reklámok

17 gondolat “A rejtélyes svájci frank nyomában” bejegyzéshez

  1. Már az egész ország kezd az Ali Baba és a negyven rabló tanyájává válni.
    Miként a cikk is taglalja, minden embernek, de egy ügyvédnek még egyszerűbben, meg kellene kérdezni a bankjától, hol van az a svájci Frank bankjegy mennyiség, amire az illető a kölcsönét kapta. Ugyanis Ft hitelt csak a külföldi valuta nemzeti valutára történő átváltása mellett lehetne adni!!!
    Ha nincs meg az országban az a Frank bankjegy állomány, ami fedezte a kölcsönt, akkor svindli az egész. Vagyis a bankok legnagyobb pilótajátékával állunk szembe.
    A többi már bírósági dolog, követelhetően a visszafizetés eredeti kamat és tőke konstrukcióját.
    Ha meg az országban van az a 4,500 milliárd Ft adósság ellenértéke svájci Frank bankjegyekben, akkor annak banki szinten a további kamatnyeresége hol jelentkezik?

    HÁT EZT A FELADVÁNYT OLDJÁK MEG TISZTELT PÉNZÜGYÉREK?!

    Kedvelés

  2. Azt se tévesszük szem elől, hogy az Orbán kormány 300 milliárdot lehúzott a bankokról “bankadó” formájában (ami valljuk be nem is olyan jogtalan).
    Ám ennek forrását pont maguk a devizahitelesek állítják elő. Ugyanis az első félévben a bankszektor 140 milliárd bevételt könyvelhet el magának. Év végére nagyjából meg is lesz a 300 milliárdjuk. A többi csak ajándék.

    Persze nincsenek megszorítások. Közvetlen módon nincsenek is. De megszorítjuk a bankokat, azok megszorítják az ügyfeleiket…
    Megszorítjuk az önkormányzatokat (elvont a kormány ugye 150 milliárdot), azok kommunális adót emelnek és egyéb adókat vetnek ki -kényszerből, hogy a működésüket valahogyan fedezni tudják.
    Elvonunk a rendőrségtől, akik aztán a megemelt bírságokkal visszaszedik annak többszörösét.
    Nincsenek megszorítások! Nincsenek. Közvetlen módon nincsenek, csak közvetetten…

    Kedvelés

    1. Csak tedd fel magadban a kerdest: Az kinek lenne jo?
      Na latod ezert! (gondolom a valasz az volt, hogy “Nekem”)

      En igyekszem magam beleasni a leheto legmelyebben azokba a temakba, melyeknel ugy erzem “VALAMI NINCS RENDBEN”, es akarmilyen melyre jutok, akarmenyi kerdesre talalok valaszt a vegen megis arra a kovetkeztetesre kell jutnom, hogy a jeghegynek csak a csucsat latom. A mai világ gazdasági, politikai es minden egyeb rendszere, melyben hatalmas penzek vannak olyan bonyolult semak alapjan mukodik, hogy azt az egyszeru ember ne lathassa at es ne is feltetelezze, hogy ket dolog kozott osszefugges van.

      Hu, az utolso mondat masodik felet eleg erdekesen fogalmaztam meg, bocsi faradt vagyok. 🙂

      Kedvelés

  3. Nagyon szépen összeszedett érvelés.
    A cikk írójának nem kéne szabadkoznia, hogy nem szakember. A környezetünkben mi csak úgy definiáljuk a szakértőket, hogy ők azok, akik a legkésőbb jönnek rá azokra az evidenciákra, amiket egy jól tájékozott, tanult ember már évek óta hangoztat.

    Egy ici-pici kiegészítést a fentiekhez. A gusztustalan nagyságú kamat és a kamu devizahitel mellett a kezelési költség nagysága is uzsora mértéket öltött. Az én induló kölcsönömnél ugyan csak 2,5%-os volt a kamat, ezt azonban kompenzálták a 159 frankos kezelési költséggel. (ami szintén frank alapú, ez szintén az évszázad vicce, kérdezzünk már meg egy banki alkalmazottat, kapott-e már frankban fizetést.)

    A bank három területről is hizlalta a gigaprofitját : az árfolyam változás, valamint a kamatemelés és a kezelési költség önkéntes változtatásának következtében.

    A kamatplafon és a kezelési költség forintban lévő maximalizálása abszolút Eu konform lenne, amit még egy beszari kormány is bármikor megtehetett volna. Ha mást nem is. Ezzel is egy 30%-os törlesztőrészlet csökkenést lehetne elérni.

    Kedvelés

  4. Nekem CHF alapú autóhitelem van, amibe kértem a CASCO beépítését is. Ezek szerint CHF-ben fizetem a CASCOT is, pedig ez a banknak nem devizába keletkezik:-( A kezdő törlesztő részletem 66 e Ft volt, a mostani csekkemet 269 Ft-tal számolta el a Raiffeisen Lízing az összege: 129.200 Ft. Ez korrekt?

    Kedvelés

  5. Miért hallgat az Orbán arról az egész országot érintő kérésről, hogy hozzanak létre magyar bankot – pillanatok alatt meglehetne tenni – kinek az érdeke, hogy ez ne történjen meg?????????????? Miért engednek ki súlyos milliárdokat az országból?????
    Mi ez a hablaty a devizahitelesek “MEGSEGÍTÉSÉRŐL” HA VALÓJÁBAN CSAK IDŐLEGESEN ELTOLJÁK ÉS halmozzák a hitelt!!!!!!!!
    Orbán úr sokat igér és közben mindennek az ellenkezője történik – elbeszél egymás mellett a kormányfő és a közérdek, a valóság. Hol a hiba? Miféle működő zsidó tőkét akar ide behozni?????? Ilyen TESCO félékből van elég – eléggé jól működik és ráadásul BÜNTETLENÜL A TESCO MAGYAROSZÁGON!!!!!!!
    MELLÁR úr félrebeszél??????????? SEGÍTSÉK VÉGRE AKISVÁLLALKOZÁSOKAT!!!!!!!!!

    Kedvelés

  6. ……minden magyar legőszintébb vágya, hogy ezeket a kurafi bankárokat kiebrudalják hazánkból, az országrontókat pedig vonják végre felelősségre! Mire várnak? miközben satuval szorítják a népet a bankároknak honnan van extraprofitra lehetősége? Hülyének nézik a népet!

    Kedvelés

  7. Tetszik,hogy vegre valami mozdul ,alairas gyujtesebe kezd a Jobbik.Mivel a devizahitel csalasnak bedolt tobb szaz ezer magyar, a jelenlegi feltetelek alapjan, soha nem tudja visszafizetni a felvett kolcsonet.
    De ugyanez a helyzet az ALLAMADOSSAGGAL is.Soha nem tudjuk visszafizetni,mert ugy lett kitalalva,hogy ne lehessen soha visszafizetni.
    De ugyanez a helyzet az ONKORMANYZATOK “devizaban” felvett hiteleinel is.A fennallo feltetelek mellett visszafizethetetlenek.
    Volt mar szo itt a NIF-en az izlandi peldarol.Akkor nemigen figyeltem fel ra.Az alairasgyujtesi szandek kapcsan,valamint a “nem en vettem fel,miert en fizessem vissza”mozgalomrol olvasva,valamint egy video kapcsan jutottam arra a gondolatra:szamunkra is megoldas lehet az izlandi pelda.
    Ha mar elindul a Jobbik alairast gyujteni,akkor gyujtson alairasokat (200 ezer alairas kell!) NEPSZAVAZAS KIIRASANAK ugyeben.A Jobbiknak megvan az ehhez szukseges jogi apparatusa,tarsadalmi hatterszervezetei,stb.A Jobbik most megmutathatja:Nem MELTATLANUL kerult be a parlamentbe.

    Az allamadossag megszuntetese demokratikus modszerekkel Izlandon
    http://komlomedia.hu/hir.php?hir=281

    A penzvilag hatalma-A kormany hatalma-Az ADOSOK HATALMA
    A “Kiút” szeptember 1-i adása 45:15 perc
    http://utolag.com/Kiut0901.htm

    Ujabb csalok,svihakok sanyargatjak a bedolt hiteleseket?Ha ez igaz,akkor csak annyit kerdezek:ember-e az ilyen?Mert hogy nem magyar,az biztos!

    “AKI EMBERNEK HITVÁNY,
    AZ MAGYARNAK ALKALMATLAN”
    Tamási Áron

    Tisztelt Hiradmin!Igyekeztem ….a sajat gondolataimat leirni,bar elotte kisse tajekozodnom kellet a NEM MAINSTREAM mediaban.

    Udvozlettel:egy ITT IS olvaso(juk)

    Kedvelés

  8. “…3 millio 600 ezer ember…..ha az orszag 1/3-a veszelyben van,akkor veszelyben van az orszag…”
    27:00-kor
    Kerekasztalbeszélgetés jövőről és jelenről
    Dr.Czege András,Kozma József,Faludi Sándor,Orosházi Ferenc,Szabó Attila
    http://www.ustream.tv/recorded/17027547

    Kedves Hiradminok!

    Ez itt a Nemzeti Internet Figyelo?A fenti HUN TV elegge nemzeti?Ha igen,akkor nem baj hogy hivatkozom ra?
    Mondjuk lehetne vele (HunTV)vitazni,nem?

    Udvozlettel:1 itt is olvaso(juk)

    Kedvelés

  9. “Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász,” Itt kellett volna abbahagyni a cikk megírását. A teljesség igénye nélkül pár észrevétel:

    1, Ez feltételezés, nem pedig ok-okozati viszony feltárása. A bankok azért nem ágáltak ellene, mert: A, nem sok értelme van, a kormány úgyis azt csinál amit akar, B, a feltételek miatt ez összegszerűen nem jelentős tétel a bankok számára (azok közül akiknek nagyon kéne segítség, kevesen tudják igénybe venni, akiknek meg nem kell segítség, nem is éri meg ezt igényelni.) C, Ez nem jelenti a bevétel kiesését a bankoknak, csak időbeni eltolását, azaz hosszútávon nem oszt nem szoroz. Ilyen volumenű cégek 5-10évekre előre terveznek.

    2, Ezek kérdések, nem pedig tények. De egyébként honnan lehet tudni, hogy ezek valóban deviza alapú hitelek voltak? A “CHF” hitelek kamata minden hiteltípusnál jelentsen kisebbek voltak mint a HUF hitelek kamatai. Miért adna a bank olcsóbban HUF hitel CHF-nek álcázva ha amúgy a HUF hitelt el tudja adni drágábban is? Arra gondolni, hogy 2005ben tudták a bankok, hogy 2008tól nagy gáz lesz, és az árfolyamkockázat megvalósul elég merész feltételezés…főleg, hogy a magasabb kamat miatt kb. most egyezik meg egy 160-on felvett CHF és egy sima HUF hitel törlesztőrészlete. Magyarán ha a bevétel ugyanannyi (= törlesztőrészletek összessége) minek vállalna a bank kockázatot, hogy lesz-e majd árfolyamgyengülés?

    3, Mi értelme lenne devizában törleszteni? Ugyanazt a devizát meg kell venni valahol, az ügyfélnek kb. mindegy hol veszi meg, mert az 50%-os árfolyamesés mellett az az 1% már nem oszt, nem szoroz. Az igaz, hogy ez a bankoknak a haszna (ellentétben az árfolyamváltozásból származó törlesztőrészlet növekedéssel) és jelenleg nem túl elegáns, de kb. jelentéktelen tétel. Amúgy jópár bankban lehetett devizában történő törlesztést kérni, ennek ellenére ezek aránya 1% alatt marad…pont azért, mert nem sok értelme, az 1% marzs megérte az adósoknak, hogy a bank elintézze automatikusan a törlesztést, ahelyett, hogy minden hónapban svájci frankért kelljen rohangászni. Másrészt, ha minden hónapban az adós veszi meg a frankot, akkor az árfolyamváltozások hatását azonnal realizálja, míg a bankok egy része ezt elosztotta eredetileg több hónapra (6-12), hogy minél kevésbé legyen érezhető az adósoknak a kiadások során.

    4, Ez a forintosítás nem jelent mást, minthogy az aktuális értéket most átváltja az adós forintra. magyarán 10M hitel CHF-jét most kb 15M HUF hitelre lehet átváltani, vajon miért nem csinlja mindenki tömegével?

    5, ne keverjünk céges hiteleket lakossági hitelekkel. Azoknál a termékeknél nem (mindig) volt mögötte CHF vagy EUR fedezet, itt részben a bank vállalta az árfolyamkockázatot, amit másodlagos ügyletekkel lefedezett, amiknek az árát azután az ügyfelekkel persze megfizettette. Ez lakossági hitelek esetén nem működött volna, ezért nem is lettek ilyen termékek.

    7, ha a szerződésben nem volt kikötve, hogy utólagos fedezetet vonathat be a bank, akkor ezt nem követlheti meg az adóstól. Ez a bank kockázata, aminek örülhetnek is. 🙂 Céges hiteleknél jellemzően van pótfedezet bevonási kötelezettség, de lakossági hiteleknél nem életszerű, hogy az adósok 5-10%-nál nagyobb mértékben ennek eleget tudnának tenni, így aztán felesleges lett volna ilyen kitétel a rendszerbe építeni. Főleg, hogy ha nincs bevonás, akkor a szankció az a hitel felmondása tud lenni… de minek mondanál fel egy hitelt, aminek a fedezete épp nem elégséges, de amúgy a törlesztést fizeti az adós?

    igen, a 6-os pontot kihagytam, ennek utána kéne néznem, nem tudnék csak logikai úton válaszolni

    Kedvelés

    1. “3, Mi értelme lenne devizában törleszteni?”
      Akkor nincs is értelme, ha rendszeresen itthonról törleszt valaki. Ám mi van, ha külföldi munkahelyen sikerül dolgoznia?
      Ha pedig a bank el karja játszani az oda-vissza váltogatós “trükkjét” (eladási/vételi árfolyam), akkor iránymutatásul itt 1 példa:
      http://penzcentrum.hu/hitel/frankot_utalt_volna_az_otp_hitelebe_oda-vissza_valtogattak_birsagolt_a_pszaf.1025191.html
      (ingyenes regisztráció kell)
      A szöveg:
      “A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma közzétett határozatában 2 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OTP Bank Nyrt-re és azonnali hatállyal kötelezte az intézményt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések betartására. Ez az első alkalom, hogy a felügyelet egyedi ügyfélpanasz nyomán indított fogyasztóvédelmi eljárásban bírságot szab ki e hitelintézetre a Magatartási Kódexben vállaltak megsértése miatt.

      A felügyelet megállapította, hogy az OTP Bank Nyrt. annak ellenére nem adott lehetőséget ügyfelének, annak deviza alapú hitelének devizában történő végtörlesztésére, hogy ezt a lehetőséget a Magatartási Kódex aláírásával vállalta és ezt az előírást saját üzletszabályzata is tartalmazta.

      Az ügyféllel szemben – aki nagy összegű svájci frank alapú, lakáscélú hitelének még fönnálló részét átutalással, számlapénzként kívánta volna törleszteni – a bank mégis azt az eljárást alkalmazta, hogy a beérkezett frankösszeget vételi árfolyamon átváltotta forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltotta frankra, s ezt a pénzt írta jóvá az ügyfél folyószámláján. Az OTP Bank Nyrt. e mellett azt a tájékoztatást adta, hogy a devizában történő végtörlesztés kizárólag bankfiókban, pénztári valuta befizetéssel lehetséges.

      A Magatartási Kódex az ügyfelek fizetési nehézségeinek kezelésére vonatkozó eljárási szabályoknál viszont egyértelműen kimondja: “A hitelezők vállalják, hogy lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amennyiben erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.”

      A cikk szerint:
      “3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. ”

      Az előzőek szerint, ha a bank tagja azon bankoknak, amelyek vállalták a “Magatartási Kódexet”, akkor lehetséges.

      Kedvelés

  10. A dolog kézenfekvő. Ab ovo nem hittem, hogy a banki hazugság megáll, miszerint a devizaalapú hitelhez a nemzetközi pénzpiacon szerzi be a devizát. Ügyes parasztvakítás. A “Magatartási Kódex” semmit nem jelent, halottnak a nyelves puszi.
    de Loviaguin Alexander

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.