Újabb jogvédő kirándulás Felvidéken

Rövid beszámolómat küldöm a tegnap véget ért, sorrendben immár a tizedik jogvédő utunkról, amelyen 52 kiváló utastárssal és baráttal megerősítve szervezésemben vettünk részt ismét. Ezeket az utakat már közel húsz éve szervezem az egységes nemzet tudat építésének alapgondolatával.


A hangsúlyozottan jogvédő monitorozó utakat 2007 tavaszán kezdtem szervezni, az akkor még nemzetmentő munkát is végző Civil Jogász Bizottság /CJB/ felkérésére, melyeket a CJB munkája befejeztével a, Zétényi Zsolt és Gaudi Nagy Tamás vezette, Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat kérésére folytattam tovább.

Több alkalommal eljutottunk Székelyföldre, Kárpátaljára, Felvidékre és Délvidékre, illetve a Horvátországban élő kisszámú magyar közösségeinkhez is…

Most ismét Felvidéken jártunk, Gömör Vármegyében, útba ejtve Rozsnyót,  Krasznahorka várát, Kassán alapos sétát téve, természetesen fejet hajtottunk II.Rákóczi Ferenc szarkofágja előtt, az emlékezés koszorúját is letéve nyughelyére.

Eljutottunk Dobóruszkára is, ahol szintén főt hajtottunk az egri hős kapitány, Dobó István emléke előtt.

Csodás közös vacsora Királyhelmecen, a várban létesített pazar étteremben, és megmutattam barátaimnak a mocskos politika által ketté vágott magyar faluban több mint tíz éves küzdelem után létrehozott szégyenhatárt Szelmencen, elrabolt hazánk területén, Ukrajna és Szlovákia között.

Az út betetőzéseként egy pazar vacsora és hozzá borkóstoló volt barátunknál hazafelé Tállyán,Tokaj-Hegyalján.

Nem is úti beszámoló volt a célom, hanem inkább annak hangsúlyozása, hogy milyen fontos és elsőrendű politikai és emberi célom szétszakított nemzetünk gyönyörű tájainak és az ott élő magyarságunk életének hiteles bemutatása, erre fogékony, jelenlegi határainkon belül élő ismerőseim és barátaim részére.

Valóban, az általam szervezett évi egy-két út, felvértezve barátaim felkészültségével és hiteles segíteni akarásával, nem másért szerveződnek, minthogy a közvélemény figyelmét, akár a hazai sajtó ellenében is, folyamatosan összmagyarságunk felé irányítsuk, felhívva a közfigyelmet az életüket súlyosan érintő jogsértésekre, politikai diszkriminációkra.

Így volt ez most is az úton résztvevő barátaim egységes visszajelzései szerint, sikerrel.

Lelkünket rázta meg például Kassán a minap gyalázatos körülmények között, mégis ünnepi, emelkedett légkörben felavatott gróf Esterházy János, a kommunisták által meggyilkolt felvidéki képviselő, mellszobrának általunk szombaton felfedezett újabb meggyalázása, vörös festékkel történt leöntése.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke és ügyvivője, Zétényi Zsolt és Gaudi Nagy Tamás, EP képviselőnk, Morvai Krisztina, illetve az alapítvány tagjai és támogatói elé táruló látvány megrázó közös élményünk volt .

Szemléletesen látható, hol is tart ma Európa magyarságunk ügyének értésében és politikai kezelésében.

Egyértelműen bizonyított, honnan várhatunk segítséget és honnan nem!

Feledtette a szörnyű élményt a Borsiban, II:Rákóczi Ferenc fejedelmünk születése évfordulóján szülőhelyén  megszervezett ünnepség, mely hatalmas, soha nem látott emlékhellyé magasztosult napjainkra, melyen hála Istennek részt vehettünk.

Megmutatta ez az ünnepség magyarságunk valódi erejét és tartalmát is egyúttal.

Néhány nap múlva barátaimmal Délvidékre indulunk szintén jogvédő monitorozó útra.

Ami engem illet, az út szervezőjeként is mély szorongással töltenek el a várhatóan majd ott tapasztaltak.

A hivatalos hurrá hangulatban lévő magyar kormánypolitikával szemben baljós árnyak borulnak sajnos egyre fogyó délvidéki magyarságunkra, amit most időlegesen elfednek az európai közös akolba nyomuló szerb csatlakozási igények.

De vigyázó szemeiteket a romániai egyre nyomuló hagymakupolákra vessétek!

Vajon megoldotta-e a románok európai vágyainak feltétel nélküli hivatalos magyarországi támogatása erdélyi és székelyföldi magyarságunk gondjait, életkörülményeit, önazonosságuk területi autonómia keretében történő gyakorlását?

A magyar hivatalos politika rövid idővel ezelőtt, elnökségünk idején, jelentette Brüsszelben, hogy úgymond: Szerbia megítélésünk szerint minden szempontból kész a csatlakozásra!

Akkor miért érzek nagyon sok társammal együtt torokszorító félelmeket és aggodalmat, most Szerbiába készülődve, ott élő magyarságunk sorsának ismételt elárulásától jogosan tartva?

Reiner Péter

Képgaléria:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.


Nemzeti InternetFigyelő