Stoffán György: Wittner Mária, Horn Gyuláról….

Ha Horn Gyula maga a baloldal, akkor Magyarországon baj van.  Ha Wittner Mária szavaira a baloldal egyként hördül fel, akkor még nagyobb baj van, mert a baloldal még mindig nem tanulta meg a történelmet, amelyben egyértelmű elem, hogy Horn Gyula pufajkásként szolgálta az 56 utáni megtorlásokat.

Az sem kizárt, hogy ott volt a nyugatinál, ahol a tömegbe lőttek, és az sem, amit párttársa, Ribánszky Róbert mondott róla: „Hogy lehet például egy Horn Gyula most jobboldali? Ô, aki pufajkás volt. Nagyon kegyetlen pufajkás, hisz a pici emberek általában kegyetlenek, hisz megalázottak… Szóval karhatalmista volt, és mivel a bátyját nagyon kegyetlenül gyilkolták meg az ellenforradalmárok, a Gyula nagyon kemény volt. Ő vágott, lőtt, mint a bolond.” Az sem kizárt, hogy nem pont ő lőtte agyon hátulról a vak telefonközpontost, nagyapám korábbi segédjét, Walter Jenőt, aki munkából hazamenet már a házuk udvarán botorkált, amikor a pufajkások utána mentek és egy sorozattal leterítették.

A Japánban terjedő sugárzás és fogadtatása

Japán földünk egyetlen nukleáris bombázást elszenvedett országa. Az 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák becslések szerint 150-246 ezer emberéletet követeltek az 1950-ig elhunyt sugárfertőzötteket is beleszámítva. (2007-ig közel 252 ezer sugárfertőzöttet regisztráltak.) A sugárzás a tenger élővilágában is generációs károkat okozott. A környék piacain a mérések még évtizedekkel később is radioaktív anyagok jelenlétét mutatták ki a halakban.

A háború óta a japánok hevesen tiltakoznak minden nukleáris jelenléttől. Elemi erővel felléptek nem csak az ország 50 atomerőművének építésekor, de még az ellen is, hogy a szigetország partjainál atomhajtású amerikai hadihajó kikössön.

Egyenlőség, egyenjogúság és választójog – 3. rész

Noha az alkotmányozás szót manapság a magyar történelemnek a politikai elitünk által legfontosabb eseményének tartott „fordulat évéig”, azaz a kommunista hatalomátvételig visszanyúló, körükben máig elevenen élő hagyománya okán meglehetősen szűk jelentéstartalommal használják, mégis felbukkannak a tárgyalása során alapvető erkölcsi kérdések. Ez szükségszerű és helyes.

Nagyon régen olvastam valahol – talán igaz sem volt, de hasonlatnak nagyon jó -, hogy Kínában kis gyermekeket bedugtak egy hordóba és növekedésük közben a testük felvette a hordó alakját és ezeket nevezték hordótörpéknek. Tudom, hogy ez a mai alkotmányozási igyekezet csupán egy ehhez hasonló művelet: a magyar jogrendet be kell préselni az Unió jogrendjének a hordójába és erről a jogi „hordótörpéről” elhitetni, hogy az a magyar alkotmány. Orbán most ezt a „történelmi” feladatot kapta a tartótisztjétől. Ezért egyáltalán nem számítok arra, hogy ezekre a kérdésekre az új szöveg kielégítő válaszokat fog adni, de a jelenséget fontosnak tartom, mert a közvélemény előtt csak-csak föltárják egy-egy kérdés jelentőségét és alkalmat, ösztönzést adnak a gondolkodásra.