Verőlegények banki szolgálatban?

Nyugtalanító ügyfélpanaszok érkeznek a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyfélszolgálatára.

A tetemesen felhalmozódott végrehajtások és tartozások behajtása nem kis gondot jelent a bankoknak és a behajtó cégeknek. Ezek után nem csoda, ha „nem érnek rá” foglalkozni a behajtásra váró ügyfelek „lényegtelennek tűnő” problémáival, kifogásaikkal, nyafogásával, és a rutinmunkává vált behajtás néha kezdi a törvényesség határát súrolni.A kintlevőséget be kell hajtani függetlenül attól, hogy jogos vagy nem jogos. Bizonyára mindegyiknek meg van a jól körülbástyázott jogi alapja.Beindul a gépezet. A Bank keze általában tiszta marad. A felmondott szerződést átadja a behajtó cégnek és nem igazán foglalkozik azzal, hogy a behajtó cég milyen módszereket alkalmaz. Ezekben a behajtó cégekben néhány esetben a Bank jelentős befolyással bír, közvetlenül vagy áttételesen részesedik bevételeiből és hasznaiból. Van, amikor a szabadpiacon értékesíti a kintlevőséget…

A problémák akkor kezdődnek, amikor a behajtó cég a behajtás további ügyintézését legálisan vagy illegálisan alvállalkozók részére adja át. Ezen a szinten már nem érvényesek a „spanyol etikett” szabályai. Se fehér gallért, se fehér kesztyűt nem viselnek a terepmunkát végző behajtók. Kinézetre is olyanok, hogy igazából nem érdemes velük vitatkozni. Méretük ritkán van 100 kg alatt, viszont a szakmájukhoz „jól” értenek. Megjelenésük egyetlen célt szolgál: a megfélemlítést. Igaz, eddig nem vertek meg senkit, de a „kifinomult” módszerekhez az is hozzátartozik, hogy a szülők távollétében a gyerekeken keresztül gyakorolnak nyomást az adósokra.

Az autópálya építkezéseknél vagy nagy beruházásoknál is végtelen sorokban várakoznak az alvállalkozók. Elképzelhető, hogy a behajtási eljárásokban is meghonosodik ez a rendszer. Értékbecslés ürügyén magát igazolni nem tudó – vagy inkább nem akaró – hívatlan látogató vagy a Bank megbízásából a gépjárművet elszállító kommandó jelenik meg. Ez már kezd az amerikai stílusú behajtáshoz hasonlítani. Az ingatlanból történő kiköltöztetésnél is gyakran előfordul ez a jelenség. A pénzintézet mondhatná azt is, hogy semmi köze az egészhez. Bizonyára valamilyen pályázatot kiír a behajtási feladatok ellátására, de a módszerek nem érdeklik. Szinte már követhetetlen az ezzel foglalkozó cégek száma. Legális eszközökkel történő behajtást hirdetnek, de azért ne fussunk össze velük estefelé egy elhagyott sikátorban.

Nyilván nem kell minden egyes végrehajtást figyelemmel kísérnie, de a végrehajtó cég kiválasztásánál gondot kell fordítani arra, hogy csak olyan cégek végezhessenek behajtási feladatokat, akik megfelelően kontrollálhatóak és számon kérhetőek. Ezen a területen se legális, se illegális alvállalkozóknak nincs helye.

Kovács László

Ügyvezető

Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája

www.bankikarosultak.hu

Közreadta:

Nemzeti InternetFigyelő


8 című bejegyzés “Verőlegények banki szolgálatban?” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Teljesen feleslegesek és csak költségduzzasztóak ezek a cégek. Alibik. Ha egy bank nem tudja behajtani kinnlevőségeit, akkor írja le. Azt is megszüntetném, hogy a fedezet eladása után még adóssága marad a delikvensnek. Miért nem járt el gondosabban a bank. Neki nincs kockázatvállalási képessége?

    Kedvelés

  2. A magyar “jogrend” megtűri ezeket a nemzet ellenes, törvényen kívüli csoportokat. Miért? Minden nemzeti biztonságot növelő, javító, bűnözést visszaszorító kezdeményezést tűzzel-vassal csírájában kiirtanak. Ezeket az illegális, törvényen kívül működő, megfélemlítésre és bűnügyek “legalizálására” (ingatlanból család megfélemlítéssel, erőszakkal való eltávolítása, ingatlan elfoglalása) létrehozott végrehajtó (zsaroló) csoportokat, cégeket pedig megtűr az “igazságszolgáltatás” és a “rend”őrség.
    Éljen a Forradalmi Kormány!
    Nehogy már kivonuljanak, elhatárolódjanak a mindenkori kormányok attól a ténytől, hogy röpke 20 év alatt visszavezették Magyarországot Európából a Harmadik Világba!
    Igenis a kormányok egytől-egyig súlyosan felelősek a polgári lakosság nyomoráért, aladósodottságáért, kilátástalanságáért!

    Kedvelés

  3. Hiszen, csak újra bizonyítják, hogy teljesen egyek ők. Holló, hollónak szemét nem vájja !

    Ne feledjük, a bankok nem mások ma, a globalizált világban, mint az emberek kiszipolyozói, államok népek, nemzetek tönkretevői, kizsákmányolói. Teszik ezt, politikusok hathatós segítségével. Ha alaposan mögéjük tekintünk, hogy valójában kik is a bankok irányítói, akkor látjuk, hogy szinte kivétel nélkül a bosszú népe ők.

    Kedvelés

  4. A történetem valós, egy szüleink után maradt közös tulajdonú ingatlan eladásakor “éltem meg”. Az egyik résztulajdonosnak tartozása volt az általa lakott kétszobás, panel ingatlanra. Abból az időből, amikor a pénintézet a korábbi kedvezményes kamatozású hiteleket egyoldalúan módosította piaci kamatozásúra. A bank a tartozásokat eladta, hogy kinek, az máig titok. A tulajdonosok nevében én bonyolítottam az eladást. Kikértem a tulajdoni lapot, a szóbanforgó ingatlanra, az bejegyzés nélküli volt. Az adós egyetlen esetben sem találkozott a “vállalkozó végrehajtóval”. Eladás előtt, az ügyvéddel egyeztetett időpont után, azt a napot megelőzuően, hogy a szerződést aláírni mentünk, a végrehajtó széljegyzetet tétetett az ingatlanra. Ez eddig azért nincs rendeben, mert vélhetően az ugyanazon irodaházban lévő ügyvédek értesítik a végrehajtót, mert ez elég gyanús. ( Amúgy meg sem fordult az öcsém fejében, hogy ne fizessen és a fejemben sem: ha kellett volna kisegítem. Szóval a széljegyzet ott volt. De még azon a valamikori vállalati hitel maradványon is, ami “nem lejárt követelés volt”. Nosza bementem az érintettel az …bankba. Ott megtudtuk, hogy eladták a követelést, és mivel én a hitelt fizettem a testvérem helyett, és ott kiderült, hogy “már akkor felmondták” a szerződést, kértem egy végelszámolást. Abból kiderült, hogy a végrehajtó munkadíjaként szerepel 86.000 ft, aki addig még a széljegyzésen kívül mást nem tett. Nosza szerződéskötés előtt előkerestem a végrehajtót. 260000 ft-ban jelölte meg a munkadíját- arról nem szóltam neki, hogy tudom a bank felszámolt ilyen címen már. majd jött az ügyvéd: közölte, hogy zárol 500 ezer ft-ot meg ki kell fizetni a végrehajtót és majd a földhivatalban is kell fizetni. Rendben, elfogadtam. majd amikor a szerződést aláírtuk és hála az égnek a vevő partner volt: közöltem a végrehajtót csak akkor fizetem ki, kerül amibe kerül- az öcsém adóságát utolsó fillérig rendezem, ha a végrehajtó részletes elszámolást ad. Legnadgyobb zavarban az ügyvéd volt. Elmondtam és bemutattam a banktól megszerzett végelszámolást- amit állítólag nem volt szabad kiadni- a 86.000 ft-ról- Tájékozódtam, hogy a “szabadáras” vállalkozói végrehajtás hány százaléka a tartozásnak. Nos annak megfelelt az amit a banktól kapott. 2, 3 millio ft, volt de annak egy része még nem lejárt vállalati kölcsön. Azt is visszafizettük. Elmondtam, hogy várom a munkadíjon kívül a kaiadásai igazolását. Miért az ügyvédnek? mert gyanítottam érintett. Nem csalódtam. Mindent kifizetve letétben az 500 ezerrel, bementünk a végrehajtóhoz: akkor számoljunk el. Már másnap mindent tudott! Egyetlen fillér nélkül kiadta az igazolást, hogy az adóság rendezve és mi kifizettünk a földhivatalnak ha jól emlékszem 12000 ft-ot. Vajon lemond e egy végrehajtó a “jogos általa 260.000 ft-ra taksált követeléséről? És vajon, mire kellett volna az ügyvédnek a másik 240.000 ft? Vajon ha az öcsém mellett nincs “egy hasonló habitusú ” testvér megmenekül e a sarlatánoktól? Szabályozott ez a “piac”? Ajánlom az illetékes figyelmébe , ha olvassa.

    Kedvelés

  5. A devizahitelesek helyzetéről tart előadást Z. Kárpát Dániel a III. kerületben

    Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője március 24-én 17 órától lakossági fórumot tart a Budapest III. kerületében található Attila Hotelben (Attila u. 20., a Csillagvár bevásárlóközpont mellett) Kiút a devizahitelesek számára címmel.
    Az ingyenes rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

    http://kuruc.info/r/23/76392/

    Kedvelés

  6. Menekülés a devizahitel csapdájából

    I. Kiinduló probléma
    Devizahitelezés jelenleg:
    * ingatlanon (lakásvásárlás, szabadfelhasználás)
    * autó
    I/1. Gazdasági-pénzügyi gond
    1. Mikro-ökonómiai gond (háztartások szintje) az árfolyam különbözet egyoldalú és főleg önkényes(!) továbbhárítása lehetetlen helyzetbe hozza az adósokat, illetve családjukat:
    * az árfolyam különbözettel megnövelt és forintosított tartozás összege jóval nagyobb, mint a zálogtárgy értéke, vagy
    * ha a fenti tétel nem is áll meg, akkor is jelentős a törlesztés havi összegének növekedése, vagy
    * a fenti kettő együtt.
    Mindegyik esetben a következmény: a hitelt soha(!) nem lehet visszafizetni, adós- és kamatrabszolgaság kialakulása, melyből adott esetben csak a halállal szabadul az adós.
    2. Makro-ökonómiai gond (nemzetgazdasági szint): a devizahitelek törlesztő összegének jelentős növekedése közvetetten a gazdaságból szív ki pénzbeli erőforrást: az erőn felüli fizetés minden más fogyasztói kiadást megelőz, tehát törvényszerű a fogyasztások visszafogása, ezáltal tovább csökken, jobb esetben stagnál a gazdaság, mert nincs fogyasztóképes kereslet a piacon, ami beindíthatja a gazdaság motorját. Saját kalkulációm szerint egy olyan családban, ahol autó és ingatlan devizahitel van, átlagban ez körülbelül havi szinten minimum 70-80e Ft-ot jelent.
    Ezt a gondot adócsökkentéssel sem lehet kompenzálni, hiszen egyrészt ekkora adócsökkentést lehetetlen biztosítani, másrészt akkor sem változik érdemben az adósok helyzete, csak befagyasztjuk a jövedelmi szintjüket a kb. 2 évvel ezelőtti szintre, ami önmagában jelentős reálbércsökkenést eredményez, anyagi értelemben pedig nincs lehetőség a továbblépésre.
    II/2. A jogi gond
    1. Szerződéses gond: A magyar magánjog alapja a pacta sunt servanta-elv, vagyis a szerződés törvényi erővel bír. De ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy aki hitelt vesz föl, nincs semmilyen szinten alkupozícióban. A különbség egy uzsorással és a magyar pénzintézettel való tárgyalás között annyi, hogy a pénzintézetnél több a papír, és kisebb a kamat a hitel visszafizetésekor. De a szerződésbe érdemi beleszólása nincs az adósnak, pedig írásba is foglalják, de annak tartalmi részébe nem lehet beleszólni, sőt még jogfenntartó nyilatkozatot sem lehet tenni. ”Eszi nem eszi, nem kap mást!” Ezekbe a szerződésekbe természetesen belefoglalták a devizahitelek árfolyamkockázatát, de nem adtak lehetőséget arra, hogy ezen szerződési kikötés nélkül írjunk alá – esetleg – ilyen szerződést. Különben a bank nem ad pénzt.
    2. A végrehajtási jogi gond: A magyar végrehajtási jog igen érdekes a fedezettel biztosított (!) bankhitelek szempontjából. Ugyanis a bankok a végrehajtás során teljesen figyelmen kívül hagyják a fedezetet. Az nekik valamilyen furcsa ismeretlen okból csak a hitel folyósításakor fontos. Az adós fizetésképtelensége esetén már nem érdekli őket a fedezet, csakis a kölcsön összege. Vagyis a fedezet (ingatlan, autó) végrehajtásban történő értékesítése után még bejelenti igényét a különbözetre, ami sok esetben szinte a teljes hitellel azonos, főleg devizahitel esetén. Tehát az adós a végrehajtás után sem szabadul kötelezettségétől, ami önmagában lehetetlen, erkölcstelen és messze nincs összhangban a jogbiztonság elvével. Nem beszélve arról, hogy ekkor már nem a bankkal, hanem annak behajtó üzletágával (RISK MANAGMENT; WORKOUT) áll kapcsolatban az adós. Arról a jogi tényről se feledkezzünk meg, hogy ezt a metódust sem a Ptk, sem a Vht., sem pedig a hitelszerződések nem tartalmazzák, és nem hatalmazzák föl erre a bankot, illetve annak akár külső, akár belső behajtóját sem. A jogcímet pedig nem is ismertetik az adóssal, afféle szokásjogként kezelve a kérdést.
    3. Az újrakezdés gondja: A jelenlegi rendszerben nincs lehetőség az újrakezdésre. Semmilyen formában. Totális a csapdahelyzet és kiszolgáltatottság.
    3.1. A legjobb helyzet akkor áll elő, ha az adós annyiért tudja értékesíteni a zálogtárgyat, amennyi rajta a hitel. Ekkor vagy albérletbe költözik (lakás esetén), vagy ha van némi megtakarítása, akkor esetleg új ingatlant vásárolhat. Ez azonban devizahiteleknél soha nem áll fönn.
    3.2. Amennyiben a zálogtárgyon (autó, ingatlan) több a hitel, mint annak forgalmi értéke, akkor azt már nem lehet értékesíteni. Egyrészt ki akarna többet fizetni egy ingatlanért, mint amennyit ér, másrészt a bank nem járul hozzá a zálogjog levételéhez, mert a hitel és a vételár különbözetét nem tudja hova terhelni, legfeljebb személyi kölcsönné alakíthatja, ami önmagában további pénzügyi gond. Ebben az esetben is lehet albérletbe költözni, de itt megjelenik a személyi kölcsön terhe, ami együtt már megközelíti az eredeti terhet, a devizahitel törlesztő részletét.
    3.3. A totális csőd akkor következik be, ha már nem tudja valaki fizetni a devizahiteleit sem lakásra, sem pedig autóra. Ekkor az adós elveszíti lakását, autóját. Kilakoltatják, mehet albérletbe. Igen ám, de – amint azt a 2. pontban említettem – a pénzintézet jön a különbözetért, és ha van jövedelme az adósnak, akkor annak 33%-át, illetve több tartozás esetén – ha volt autóhitel is – az 50%-ig terjedhet a letiltás. Vagyis a kiadások ebben az esetben is meghaladhatják adott esetben a család egy tagjának jövedelmét, vagyis a hitel(ek) bedőlésével a volt adós semmivel nem kerül jobb helyzetbe anyagilag, mint előtte volt. Ehhez pedig hozzá jön a kegyelemdöfés, a KHR-re kerülés (ezt hívták korábban aktív BÁR-nak), vagyis negatív adós lesz, ami azzal a következménnyel jár, hogy a hitel kiegyenlítést követő 5 évig nem vehet föl semmilyen hitelt. Ez gyakorlatilag örökre szól, hiszen a hitel visszafizetésének határideje soha nem jön el. A gondot súlyosbítja az, hogy ha idős az adós, akkor, ha a leendő örökösök nem figyelnek oda, vagyis nem mondanak le az örökségről, ők is örökölhetik a tartozást. Ha lemondanak az örökségről, akkor végső soron a Ptk. értelmében megint a Magyar Állam kell, hogy fizessen, vagyis mi, adófizető állampolgárok.
    A rossz hír még az, hogy a tervezett Eszközkezelő Társaság sem oldja meg ezt a helyzetet, csak annyiban, hogy a volt adósnak nem kell új albérletet keresnie, maradhat bérleti díjért a saját lakásában, de ugyanúgy fizetnie kell tovább a hitelét.
    II. A javasolt megoldás
    1. Pénzügyi megoldás
    Az árfolyam-ingadozások miatt természetesen a 2 évvel ezelőtti árfolyamon lenne célszerű átváltani a devizahiteleket forintalapúra, erre azonban csak nagyon kemény politikai zsarolással van lehetőség, illetve a legvégsőkig alkalmazott állami belső szuverenitás (közhatalom) gyakorlása esetén. Az ehhez szükséges bátorságot én nem látom, illetve egyébként is felesleges, további politikai, pénzügyi frontokat nyitni. Van ettől könnyebb megoldás is.
    2. A jogi megoldás
    Ez a lehetőség már sokkal könnyebben járható út. Ebbe ad abszurdum belefér egy alkotmánymódosítás is, a közérdekből történő államosítás beiktatása az Alkotmányba, ami megteremthetne egy nagyon komoly tárgyalási alapot a bankokkal szemben. Persze, természetesen, ez csak ultima ratioként fogható föl.
    2.1. A jogszabály-módosítás
    Ez az út két jogszabály módosítását jelentené.
    2.1.1. Az egyik a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII. Tv. módosítása. Ebben ex pressis verbis de lege ferenda ki kell mondani, hogy a végrehajtási árveréssel az adós szabadul minden adósságától, vagyis amennyiért elkelt a véghajtási eljárásban a zálogtárgy, annyit kap a hitelező, további igénnyel nem léphet föl az adóssal szemben. Ez egyébként minden végrehajtási eljárásban így van, amit nem bankok indítanak. De úgy látszik, ez rájuk nem vonatkozik, ezért ezt egyértelművé kell tenni. Ezzel a passzussal nemcsak a lakáshitelek, hanem az autóhitelek kérdése is megoldódna. Persze ez a továbbiakban vonatkozna minden zálogfedezet-követelésre, így a forinthiteles szerződésekre is.
    2.1.2. A devizahitelek jelzálog-bejegyzésének tilalmának mintájához hasonlóan meg kell tiltani, hogy devizahitel miatt bárki is KHR-be kerüljön, vagyis, hogy negatív adós legyen. Ehhez pedig az 1996. évi CXII. Tv-t kell úgy módosítani, hogy devizahitel miatt senki nem kerülhet KHR listára.
    Ezen két jogszabály módosításával meg lehet törni azt a folyamatot, hogy elzárjuk az adósok elől az újrakezdés lehetőségét. Sőt ehhez tudna igazodni a tervezett Eszközkezelő Társaság is, hiszen ha a Vht. módosításokat ezen úton továbbvisszük, akkor ki lehet kötni ezen Társaságnak az elővásárlási jogát (a Nemzeti Földalap analógiájára) mindenkit megelőzően a végrehajtási árra vonatkozóan, majd az így megszerzett vagyontárgyat a Társaság visszaértékesíthetné a volt adós részére úgy, hogy ezt az összeget meghitelezi neki, forintalapon. Ez kb. a volt ingatlanának végrehajtáskori forgalmi érték 50%-át kitevő hitel lenne, ami már természetesen vállalható törlesztő részletet jelentene.
    Nyíregyháza, 2011. január 9.
    Dr. Nagy Péter PhD, főiskolai adjunktus, ügyvéd

    Kedvelés

    1. Tisztelt Kovacs Ferenc !
      Tisztelt Dr. Nagy Péter PhD, főiskolai adjunktus, ügyvéd !

      Koszonom a vilagos okfejtest es a lehetseges megoldasokat.

      Ezek szerint,ha akarat van,akkor megoldas is van ?
      …es ezt miert nem tudja a “kormany”?…vagy az annyira erzekeny KDNP ?
      Nincs eleg jogi vegzettsegu funkcionarius (ingyenelo !!!!!!!)az allami apparatusban ?

      Kedvelés

Hozzászólások lezárva.