Megvásárolt képviselők? – avagy miért nem oldható meg a devizahitelesek gondja?

Ezért nem tudunk előre lépni a deviza-hitelesek gondjának megoldásában! Mert Lázár Jánost és Rogán Antalt a bankok megvették!

Már értünk mindent, miért nem akarják megoldani a problémát. A 2010. év közepén történt civil egyeztetésre az ügyvédek írásban nyújtották be azon javaslataikat, mely megoldotta volna a “deviza hiteles” problémát. Szóban az egyeztetésen a Dr. Czirmes György elmondta a Rogán és Kósa uraknak, de nem vették figyelembe, most már tudjuk miért! Ők azok, akik nem akarják megoldani az egész országot érintő eladósodást! Ezek szerint anyagi hasznuk van belőle?

Miért csak két hónapra akarják meghosszabbítani a moratóriumot, miért nem jó nekik a korlátlan időre, mint ahogy azt a képviselő társai előterjesztették.

Miért jó nekik, hogy a “nyakkendős, fehérgalléros bűnözést” támogatják? Csak is anyagi előnyök miatt lehetséges!

(- egy olvasónk – NIF)

Íme a törvény javaslat, ami mindenki számára elfogaható lehetett volna:

Képviselői önálló indítvány

Irományszám: T/2605

Érkezett: 2011. márc. 09.

2011. évi .. . . törvény

a bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény módosításáról

1. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 303 .

§-a helyébe a következő rendelkezés lép :

„303 . § (1) A végrehajtó a (2) és (3) bekezdés szerinti végrehajtási eljárás adósával , kötelezettjével szemben indított (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásban a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a 182/A . §-ban foglalt rendelkezések szerint, a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól elhalasztja. Az e § szerint elhalasztott lakóingatlan-kiürítés foganatosítására külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján kerülhet sor…

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására

a) azokban a pénzkövetelés behajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor , amelyekben az adós lakóingatlanát lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás és járulékai behajtása érdekében árveréssel, árverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással értékesítették vagy került sor az átvételére, és

b) azokban a meghatározott cselekmény végrehajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, melyekben a lakóingatlan kiürítésének célja lakáshitel-szerződésből eredő kötelezettség teljesítésének kikényszerítése .

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására kerül sor — a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően — azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben

a) lakáshitel-szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,

b) a (2) bekezdés szerinti eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa vagy

kötelezettje a lakáshitel-szerződésben vagy zálogszerződésben részes fél jogutódja, vagy

c) a lakáshitel-szerződésben foglalt vételi jog érvényesítésével vagy a lakáshitel – szerződést biztosító zálogjog alapján a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésével eladott lakóingatlan vevője, vagy további eladása esetén újabb vevője a végrehajtást kérő a lakáshitel-szerződés adósával vagy lakáshitel-szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződés kötelezettjével szemben .

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán vagy kötelezettség kikényszerítésén kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás az adóssal (kötelezettel) szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban sincs helye a lakóingatlan kiürítésének és az (1 ) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) Ha a végrehajtható okiratból nem állapítható meg, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak-e, a végrehajtó ennek megállapítása érdekében beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely — a szükséges iratok beszerzését követően — végzéssel határoz arról, hogy a végrehajtási eljárás a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozik-e.

(6) Ha büntetőügyben hozott jogerős határozat

a) megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy az ehhez szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt követett el, és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülése óta még három év nem telt el, vagy

b) a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy által elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelt el,

a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót ; a kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára is kiterjed.

(7) A végrehajtó a (6) bekezdésben foglalt döntés meghozatala érdekében bármely fél, érdekelt vagy az ügyész erre irányuló, a bűncselekményt elkövet ő személy személyazonosító adatait is tartalmazó indítványára keresi meg a bíróságot .

(8) A bíróság adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megállapítása érdekében, hogy az indítványban megjelölt személlyel szemben hoztak-e büntetőügyben határozatot, a büntetőügyben eljárt bíróságot pedig megkeresi annak közlése érdekében, hogy hozott-e a (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti határozatot. A bíróság a beszerzett személye s adatokat a végzés jogerőre emelkedéséig kezeli .

(9) E § alkalmazásában lakáshitel-szerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII . törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2 . számú melléklet III . Egyéb meghatározások 4 . pontja szerinti fogyasztóval kötött,

a) a Hpt. 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 5 .1 . pontja szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint az 5 .2. pontja szerinti lakáscélú pénzügyi lízingszerződés, továbbá

b) ingatlanra alapított jelzálogjog — ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is — fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amely esetében az adós a folyósított kölcsön összegéből fedezte a fedezetként lekötött lakóingatlan vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését, felújítását vagy ennek egy részét .”

2. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba .

3. §

(1) A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, melyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.

(2) Ha a végrehajtó a törvény hatálybalépésének napján

a) már kézhez vette a lakóingatlan kiürítésének a rend őrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendel ő végzést vagy az árverési vev ő (ingatlant átvev ő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelmét, illetve

b) már elhalasztotta a lakóingatlan kiürítését a Vht-nak a bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII . törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI . törvénnyel beiktatott 303 . §-a alapján, a lakóingatlan kiürítését – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1 . § alapján a törvény hatálybalépését követő naptól kezdődően halasztja el .

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott azon ügyekben, melyekben nincs helye az 1 . § alapján a lakóingatlan kiürítése ismételt elhalasztásának, a Vht-nak a bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII . törvény módosításáról szóló 2010 . évi LXXXI. törvénnyel beiktatott 303 . §-a alapján kell a törvény hatályba lépését követ ően is eljárni és 2011 . április 15-ét követően kell a lakóingatlan kiürítése iránt intézkedni .

4. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII . törvény módosításáról szóló

2010 . évi LXXXI . törvény 2 . § (3) bekezdése a hatályát veszti.

 

Általános indokolás

A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LILI . törvény módosításáról szóló 2010 . évi LXXXI. törvény elfogadásával a törvényalkotó speciális feltételekkel állapított meg kilakoltatási moratóriumot a 2010 . augusztus 11-e és 2011 . április 15-e közötti időszakra. Ennek célja az volt, hogy — néhány kivétellel — a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett valamennyi olyan adós , kötelezett, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjon a lakásuk kiürítésére. A széleskörű védelem indoka a pénzügyi-gazdasági válság okozta nagyfokú eladósodottság volt, továbbá az, hogy a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését sem lehetetlenítse el.

Tekintettel arra, hogy a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes, válságkezelő jogintézmény, s a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a követelés-érvényesítés általános rendjéhez, a moratórium időszaka alatt szükségessé vált azon adósi csoportok meghatározása, amelyeket az állam a hiteltartozások felhalmozódása okán kíván új életkezdésük érdekében különböző célzott programokkal segíteni . E körbe az úgynevezett „bedőlt hitelek” adósai is beletartoznak, köztük azok is, akikkel szemben végrehajtást kezdeményeztek és a végrehajtási eljárásban a következő eljárási cselekmény a rendőrség közreműködésével történő kilakoltatásuk lenne [Vht. 174 . § d) pont] . Annak érdekében, hogy időlegesen ne kerüljön sor az érintettek kilakoltatására, a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) rájuk kiterjedően meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot oly módon, hogy annak végső időpontját nem jelöli meg ; a törvényalkotó feladata lesz ezért — a szükséges feltételek fennállása esetén — a moratórium megszüntetéséről gondoskodnia.

 

Részletes indokolás

Az I. §-hoz

A Javaslat célja a lakáshitel-tartozások adósainak újabb kedvezmény biztosítása : az ő ügyeikben maradna fenn a kilakoltatási moratórium . Azt illetheti meg a Javaslat szerint a moratórium meghosszabbítása, aki megfelel a Vht . 182/A. § .-ban foglalt feltételeknek (természetes személy, lakóingatlant kell elhagynia és nem jogosult más beköltözhető ingatlan használatára, illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával, nem önkényes lakásfoglaló, nem rendbírsággal sújtott személy), akit nem ítélt el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt, és aki lakáshitel-tartozásból ered ő követelés (akár pénzkövetelés, akár kifejezetten ingatlan kiürítésre vonatkozó kötelezettség) végrehajtás a miatt áll eljárás alatt . Az első két feltétel az előző — a 2010 . évi LXXXI . törvénnyel létrehozott

— moratórium esetében is érvényesült, az utóbbi azonban a Javaslat által bevezetett új elem.

A lakáshitel-tartozás és ebből eredő egyéb követelés meghatározását a Javaslat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény (Hpt.) fogalom-rendszerére alapítja . A Javaslat értelmező rendelkezése [Vht . 303. (10) bekezdés] a Hpt. 2 . számú melléklet III . Egyéb meghatározások 5.1 . és 5.2 . pontja szerinti lakáscélú hitel – vagy kölcsönszerződésre, valamint a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésre utal vissza . Az érintett szerződések a következők: ingatlanra alapított jelzálogjog — ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is — fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása , építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása), másrészt olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. Tekintettel arra, hogy a lakosság egy jelentős része nem rögzített hitelcéllal felvett összegekből vásárolt, épített stb . lakásokat és ezek is ugyanúgy veszélyeztetik lakhatásukat, ezért az ún . szabad felhasználású hitelek adósai is a Javaslat hatálya alá esnek, ha pénzügyi intézménytől úgy vettek fel hitelt, hogy annak hitelkockázati fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog volt és a hitelösszegből vásárolták, építették, bővítették, korszerűsítették vagy újították fel a kiürítendő ingatlant. Azok a szabad felhasználású hitelek tehát a moratórium meghosszabbításának lehetnek az alapjai, amelyeket lakhatás biztosítására vettek fel, az ún. fogyasztási cikkek vásárlására felvett hitelek viszont nem.

A hiteltartozás mellett az említett lakáshitel-szerződésekből eredő lakáskiürítési kötelezettség teljesítésére indult végrehajtási eljárásokat is hatálya alá vonja a Javaslat : ezek lényegében azokat az ügyeket jelentik, amelyekben a kötelezettnek a vételi jog érvényesítése, a lízingszerződés felmondása vagy a zálogjog végrehajtáson kívüli érvényesítése miatt kell az ingatlant az (új) tulajdonosának átadni. Nem befolyásolja a moratórium meghosszabbítását az, ha bármelyik érintett szerződő fél személyében változás áll be : mind a jogosulti, mind a kötelezetti jogutódlás esetében szóba jön a moratórium meghosszabbítása (ha annak egyéb feltételei fennállnak) .

A Javaslattal beiktatott (6)-(8) bekezdések megegyeznek a 2010 . évi LXXXI. törvénnyel megállapított Vht . 303. § (2)-(4) bekezdések tartalmával ; a Javaslattal a törvényalkotó ugyanis továbbra is ki kívánja zárni a moratórium kedvezményéből azokat, akik éppen a hitelezéssel összefüggésben követtek el visszaéléseket.

A Javaslat nem érinti a Vht. 182/A. hatályát, az tehát továbbra is alkalmazandó függetlenül a 303. § ismételt módosításától: a 303 . § szerinti meghosszabbított moratóriummal nem érintett ügyekben ezért a téli hónapokban ezentúl is el kell halasztani a kilakoltatást, ha a kötelezett megfelel a 182/A . §-ban foglalt feltételeknek .

A 2-4. §-hoz

A Javaslat hatályba lépési időpontja a kihirdetését követő nap annak érdekében, hogy mielőbb érvényesülhessenek a szabályai (április 16-ával a Vht . korábbi 303 . §-a hatályát vesztené) .

Értelemszerűen a legtöbb ügyben a Javaslat átmeneti rendelkezései (3 . §) fognak érvényesülni, hiszen a kilakoltatásokat általános jelleggel elhalasztották, s csak a lakáshitelesek ügyeiben fog folytatódni a moratórium; ezen utóbbi ügyekben ismételten intézkednie kell a végrehajtónak a kilakoltatás — ezúttal határidő nélküli — elhalasztásáról . A Javaslat április 15-éig nem érinti ugyanakkor azokat az ügyeket, amelyekben korábban elhalasztották a kilakoltatást, ám a Javaslat értelmében annak már nincs helye: ezekben a esetekben a 200 . évi LXXXI. törvény szerinti április 15-ei határidő az irányadó, ezt követően kell a kilakoltatás iránt intézkedni.

A Javaslat — figyelemmel arra, hogy a Vht . 303 . §-a ismételten megállapításra kerül — rendelkezik a 2010 . évi LXXXI. törvény Vht . 303 . §-át dereguláló rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről.

 

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

 

Képviselői önálló indítvány

Kövér László úrnak,

az Országgyűlés elnöke

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

A Házszabály 85 . §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírósági végrehajtásról

szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására a következő törvényjavaslatot nyújtjuk be a

Tisztelt Országgyűléshez.

Budapest, 2011 . március 9 .

Előterjesztők:

László Tamás, Fidesz Magyar Polgári Szövetség

Riz Levente, Fidesz Magyar Polgári Szövetség

Dr. Szűcs Lajos, Fidesz Magyar Polgári Szövetség

Michl József, KDNP

Gelencsér Attila, Fidesz MPSZ

Riz Gábor, FIDESZ

s.k.

7 című bejegyzés “Megvásárolt képviselők? – avagy miért nem oldható meg a devizahitelesek gondja?” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Álljon itt a “világ legdemokratikusabb” országának egyik vezető politikusának idézete:
    “Nekünk az a dolgunk, hogy megtaláljuk azokat a politikusokat, akik megvesztegethetőek, akiknek saját- és családjuk érvényesülése fontosabb, mint az általuk képviselt nemzetéé.”

    Kedvelés

    1. “A telefonos zaklatások, fenyegetőzések ellenben rávilágítanak a tényre, hogy közönséges bűnözőkkel állok szemben. Azok a csalók fenyegetnek bírósággal akik a csalást elkövették. Tehát a HAZAÁRULÓ BÍRÓSÁG beavatott. Hitelből élő országunkban ez rövid nyomkövetés után, kimutatható.”
      http://hunpjp.com/news.php?readmore=64

      Kedvelés

  2. Rogán,Lázár? Az utóbbi válasza mindarra amit “képvisel”:”Akinek nincs semmije,az annyit is ér”! És ez a “keresztény konzervativ” volt presbiter kijelentésével minősitette Jézust is,vagy ahogy “gandalf” is irta: Teréz Anyát,és még sorolhatnám azokat a “nincsteleneket”-de lélekben,és tetteikben annál gazdagabbak-akik példamutató életükkel segitettek önzetlenül,szeretetből a rászorulókon.Köszönjük lázárjani-nem tagadtad meg önmagad-,akinek a pénz,a vagyon az “Istene”,annak semmi keresnivalója a keresztény,keresztyén Istenhitet vallók,és gyakorlók “soraiban”,pedig most segithettél volna honfitársaidon,akiknek mostmár nincs semmijük.

    Kedvelés

  3. A 4 évenkénti választáson való részvétellel MÉG NINCS VÉGE A SZAVAZÁSNAK!!! A megválasztott kormányt GONDOZNI IS KELLENE VALAKINEK!!! A magyar választók 21 éve minden választás után szinte automatiokusan MAGÁRA HAGYTÁK a megválasztott kormányt. Ezt látta meg néhány ügyeskedő lobbiszervezet és éltek is a lehetőséggel. Ezek a csaló társaságok átvállalták a magyar választók munkáját és a maguk hasznára “gondozták” a magára maradt kormányt. ÉBRESZTŐ MAGYAROK! A világ már nem úgy müködik mint Kádár János bácsi idejében, ahol a kormány mindent elrendezett. A modern világban létezik AKTIV POLITIZÁLÁS és CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESITÉS, amelyet kikerülhetetlenül el kell végezni ahhoz, hogy az életünk valóban elviselhető, vagy éppen BOLDOG, ÖRÖMTELI LEHESSEN!!!!

    Kedvelés

  4. Ha a választók nem tömörülnek CIVIL ÉRDEKKÉPVISELETI szervezetekbe és nem lobbiznak a saját kormányuknál, ne csodálkozzanak azon, hogy mások majd ezt megteszik és emiatt a választók helyzete rosszabbra fordul. Ha a német bankoknak szabad lobbozni a magyar kormánynál, akkor a magyar választóknak is szabad. TESSÉK MÁR A VALÓSÁGOT IS LÁTNI NE CSAK ÁLMOZNI!

    Többet ÉSZ-szel mint erővel!!! Magyar-ÉSZ !!!

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.