A Fukushima-i nukleáris baleset – második rész

 

A Fukushima-i atomerőmű madártávlatból

A reaktor hűtés kiesésének következményei

Ez az oka annak, hogy egy atomerőmű a megsemmisülés útjára kerül. Francia szaknyelv „accident majeur” a német meg „GAU”-ról beszél. A következmények a következőek lehetnek:

1.      Mechanikai robbanás: a leggyorsabban következik be, mivel a hűtővíz a magas hőmérsékletű nukleáris üzemanyag rudak miatt mind nagyobb mennyiségben és sebességgel gőzzé alakul és végül a túlnyomás miatt bekövetkezik az első robbanás a reaktorban, amely megkárosítja a reaktort.

2.      Radioaktív szennyezés: A hőmérséklet a termikus tehetetlenség miatt tovább emelkedik, a hosszú üzemanyagcsövekben repedések keletkeznek, és a reaktor szívébe hasadási termékek kerülnek…

A kockázat az, hogy ezek a hasadási termékek kikerülnek a légkörbe a túlnyomásos gőzzel együtt, ami súlyos radioaktív szennyeződést jelent több kilométeres körzetben.

3.      Hidrogéntermelődés és vegyi robbanás: Az üzemanyagcsövek, ha már nem merülnek bele a hűtőfolyadékba tovább melegednek és több száz fokot érnek el. Ezen hőmérsékletnél a cirkonium, ami az üzemanyag köpenyét képezi, reagál a forró vízzel és cirkoniumoxidot meg hidrogént képez, amely keveredik a gőzzel és az elsődleges zárt keringés felső részeiben összegyűl. A reakció sokkal gyorsabb, mint ahogy a hőmérséklet emelkedik, és amikor a rudak teljesen vízmentesek lesznek, 1200°-on felül a folyamat felgyorsul. Ezen a szinten a legfőbb veszély, hogy a felgyűlt hidrogén akkora robbanást okoz, amely a „szívben” mindent elpusztít.

4.      A reaktor szívének elolvadása: Végül a csövek is elolvadnak és az olvadék (corium, de nevezik magmának is) a reaktor aljába folyik, ahol felhalmozódik. Amennyiben a szív geometriája megváltozott és a kontrol rudak már nem tudják funkciójukat ellátni, úgy a helyzet a kritikusság állapotába került, vagyis a maghasadáskor 2 generáción belül megnő a keletkező neutronok száma: k>1. Ebben a helyzetben a maghasadást fékezni a hűtővízben feloldott borsav segítene, ami ismert neutron elnyelő.

5.      Az önfenntartó nukleáris reakció: a kritikussági állapot körül jön létre (k=1) és a hőmérséklet meg a gőz jelenlétében mechanikus robbanásokat vált ki. Az atombombához hasonló robbanás viszont nem jön létre pontosan a folyamatosan szétfolyó üzemanyag miatt, ami a kritikus tömeg létrejöttét is megakadályozza. A Csernobili eset itt nem ismétlődhet meg, mivel a hűtőközeg nem grafit (ami Csernobilban meggyúlt), hanem víz.

 

lobogó-víz reaktor működése

Lobogó víz reaktor:
1. Vészleállító rúd
2. Kontrol rúd
3. fűtőelemek
4. biológiai védelem
5. páraelszívás
6. vízbevezető
7. hő védelem

A Fukushima Daiichi mind a 4 reaktora veszélybe került. 2 reaktor már az alább látható állapotban van, míg a megmaradt másik kettőben az ellenőrizhetetlen folyamatok lassabban, de haladnak a megsemmisülés útján.

A mai nap még 50 alkalmazott sürgölődött a reaktorok körül kitéve magukat a gyógyíthatatlan egészségi károsodásnak. A sugárzás nagysága már olyan nagy, hogy ezeknek a – már ma – hősöknek tekintett munkásoknak az életükbe kerül a honfitársaik tömegeinek megmentése, ill. az egészségi károsodásaik csökkentése.

 

A reaktorok felülről: jól láthatóak a 2 felrobbant és megsemmisült reaktor maradványai.

 

A megsemmisült reaktor látványa. Az omladék magasan radioaktív! Akárcsak Csernobilben valószínű itt is egy szarkofággal próbálják meg elszigetelni a törmeléket! Másik lehetőség, hogy az egész törmeléket plazma berendezésben amorf „üveggé“ olvasztják és olyan kb. 50 cm-es átmérőjű és kb. 50 cm magas tömbökben, mint radioaktív hulladékot elszállítják a temetőbe.
A képen látható már a radioaktív anyagok terjedése, a széljárás tekintetbe vételével. 10 nap múlva már észak Amerika nagy területeit fedi be a félelmetes anyag!

Az emberre gyakorolt hatása a sugárzásnak, az amit a japánok jól ismernek. A második világháború végén Japánra dobott 2 atombomba, a „Little boy” és a „Fat man” utóhatásai közül a legszörnyűbbek az ártatlan újszülötteket érintő sejtburjánzások, amelyek a magzati állapotban elképesztő torzulásokhoz vezetnek.

A sugárzás következtében torzzá fejlődött, és életképtelen újszülött, Japán

2011 március 17, helyi óra szerint 4 óra 29 perckor az amerikai nukleáris bizottság szóvivője bejelentette, hogy a Fukushimai atomreaktorok víztárolójából kifogyott a víz. Az üzemanyag rudak „víztelenek” lettek, ami miatt rendkívül magas sugárzást keletkezik. Különböző elképzelések születnek, hogy a víztárolókat feltöltsék. Egyelőre katonai helikopterek nagy zsákokkal a tengerből merítik a vizet és dobják le a romhalmazra, amely alatt ott „ügyködik” a palackból kiszabadított szellem!

Dr. Ing. Sebestyén István, Zürich, Svájc, 2011 március 15, és 16.

(az adatok egy része a francia nyelvű wikipedia-ról, a Google képtárából, és több más az interneten összegyűjtött forrásból származik)

Nemzeti InternetFigyelő

 

3 című bejegyzés “A Fukushima-i nukleáris baleset – második rész” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. JOBBIK kezébe kellene vegye a Paksi Atomerömü biztonsàgàt. Értsd: a parlamentben fel kell szolalni és kezdeményezni egy több pàrti bizottsàg felàllitàsàt, amely az erömüvet -szakemberek bevonàsàval- biztonsàgi szempontbol felülvizsgalja. Ez minden nyugateuropai orszagban, ahol atomerömüvek müködnek elsö napirendi téma lett!
    Ha olvassa elképzelésemet vki JOBBIK-os, akkor kérem tovàbbitsa az elnökségnek. Balczo, mint föiskolai tanàr a JOBBIK részéröl megfelelö lenne erre a célra.
    Amennyiben egy baleset elöàll -ilyen történt Svàjcban is 1969-ben- akkor egy nagy környék lakatlannà vàlik.
    Németorszàgban 7 atomerömüvet akarnak nagy hirtelen leàllitani. A Zöldek Pàrt Svàjcban kezdeményezte az itteni atomerömüvek leàllitàsàt. Ki is lett szàmitva, hogy ez a program mekkora összegbe kerül majd az adofizetöknek: 45 milliàrd CHF-ba. Ugyanakkor legalàbb ekkora összeget kell befektetni az alternativ ill. tiszta energiaforràsokba, hogy a svàjci villamosenergia éhséget csillapitani tudjàk, hisz az atomerömüvek az összfogyasztàs 40%-àt termelik ki.

    Kedvelés

  2. “A sugárzás következtében torzzá fejlődött, és életképtelen újszülött, Japán”
    Ugyan ezt a képet már láttam Csernobillal kapcsolatban is, ezt biztos, hogy nm Japánban készítették.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.