A Magyar Justitia Bizottság az éppen aktuális témákról

HELLER ÁGNESHEZ

Nem vitatható, hogy a Széchenyi-díjas  esztéta,   az  MTA rendes tagja, a “minden filozófusok öreganyja”, hazugságban és tagadásban sem sokkal marad el Csurcsánytól és  fogyatkozó  csordájától.

Engem, mint a filozófiában  járatlan laikust, érdekelne – a hordószónok Marosán péklegénnyel is (hajdanában) “értékes” filozófiai eszmecserét  folytató –, Heller véleménye, hogy a tagadás tagadhatóságának tagadását  miért kezelik a világ számos államában (illetve azok törvényeiben) differenciált módon?  Vagyis: miért büntetik azokat,  akik nem is éltek a holokauszt idejében vagy nem látták a nyomait, ezért bátorkodnak kétségbe vonni a  történteket?  Ugyanakkor miért nem csapnak a lepcses szájára annak, aki  nemzetközi fórumon,   “orcátlan” módon letagadja azt, amit a fél világ  egyenes adásban láthatott, amikor  Gergényi és Gyurcsány pribékjei begázosították a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat,  lovas-rohammal  kergették a   polgárokat,  összerugdosták a földre  esett embereket,  véresre verték az éttermekben lévő vendégeket (külföldieket is),  gumilövedékkel és  gránátvetőkkel lőtték a békésen felvonulókat,  vízágyúval “locsolkodtak” és  csizmával taposták  nemzeti zászlóinkat?! Mivel magyarázza ezt, a  százmilliókat bezsebelt  filozófus, akinek mikroszkóppal sem  lehet találni egyetlenegy értelmes (hasznos vagy hasznosítható)  filozófiai tételét?

A politikus és a nemzeti ünnep

Már korábban is megírtam, hogy a nemzeti ünnepeket a politikusok sajátos módon értelmezik. Azaz, hogy a politikusok minden sajátos módon értelmeznek, s az ő értelmezésük távol van a normális értelmezéstől. A politikus vagy azért politikus, hogy sokat keressen, vagy azért, mert szereti a hatalommal járó előnyöket, az ismertséget, és az uram-bátyám adta „semmi sem lehetetlent”. Igaz, a politikus kiszolgáltatottja az utána jövő politikusnak, aki örömmel rugdossa meg elődeit azokért a hibákért, bűnökért, amelyeket ő maga is elkövet vagy már el is követett.

A politikus az emberi faj érdekes mellékterméke, mégis az emberi faj sorsa, lehetősége, élete függ olykor a politikustól. Maga a politika is egy boszorkánykonyha, amelyben még az sem ismeri ki magát, aki benne van. Hát még azok, akik nem is látnak bele, mi történik a hatalmas, politikától bűzlő üstökben. Patkányfarok, krokodilfog, és ki tudja még mi fő a kondérokban, amit majd rálöttyint a politikus azokra, akik rá szavaztak, és azokra is, akik nem rá adták a voksukat. Mert a politikusnak mindegy kit ér a büdös lé, ő már politikus, megválasztott ember, tehát neki mindent szabad. És teszik is azt, amiről gondolják, hogy nekik szabad. Kinyilvánítják, hogy ők keresztények, és eme önmaguk által is elhitt hazugságra ráépítenek egy szervezetet, amely lehetőséget ad az uniós támogatások lehívására, és esetleg bezsebelésére. Persze távol állnak a kereszténységtől, de a politikusnak mindegy mit mond magáról, hiszen ő az első, aki el is hiszi saját hazudozását.

A Jobbik feljelenti a hazudozó Szanyit

Feljelenti a Jobbik a gyöngyöspatai ügyben hazugságokat állító Szanyi Tibort, de azokat a sajtóorgánumokat is, amelyek csak a szocialista politikus szavait ismertették, a Jobbik cáfolatát azonban nem közölték – mondta Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője hétfőn telefonon az MTI-nek.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szombaton közleményben, vasárnap pedig sajtótájékoztatón szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul tegyen rendet Gyöngyöspatán, és zavarja el azt a “fekete sereget”, amelyet a Jobbik odaküldött. A szocialista politikus közlése szerint “a Jobbikhoz köthető paramilitáris alakulatok” egy kettős fakeresztet állítottak fel Gyöngyöspatán, és azt meggyújtva “tombolva kiáltoztak” az ott élőknek.

Az Árvalányhaj Művésztanya nyári programja

Az Árvalányhaj Művésztanya programjainak szervezői Kárpáti Klári és Molnár Tamás nagy szeretettel várja az érdeklődőket.

Az idei két kiemelt program a székelyföldi autóbuszos kirándulás és a gyermekeknek több turnusban szerveződő nyári tábor, ahol az ifjúság igazi romantikus környezetben ismerkedhet meg a vidéki élet szépségével, különlegességével, miközben a szervezők hasznos elfoglaltságot kínálnak számukra.

1848. március 15. – emlékezés a hősökre

A nagy nap krónikája

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat – mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet – bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

Dráma Japánban: A szökőár áldozatai és hősei

Március 11-én, péntek délután 3 órakor Japánban soha nem tapasztalt erejű földrengés rázta meg Honshu fősziget észak-keleti partját. A Miyagi, Fukushima és Iwate megyéket sújtó, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés a bolygónkon mért negyedik legnagyobb földmozgás. (A legerősebb 9,5-ös volt.)

A valódi pusztítást azonban a földrengést követő szökőár okozta. A helyenként 10 méternél magasabb, romboló erejű vízözön egyszerűen lekaszálta a tengerparti városokat. A visszavonuló ár épületek és járművek maradványaiból álló törmelék halmokat hagyott maga után. A kietlenné vált tájon csak mutatóba maradt állva egy-egy megtépázott, ablaktalan és alaktalan építmény, ami korábban banknak vagy kulturális központnak nyújtott otthont.