Dr. Nagy Attila: Jogfolytonosság

Fotó: OskarE sorok írása idején még nem ismertek ama „nemzeti konzultáció” kérdései, melyet a „közhatalom képviselői” kívánnak elénk tárni egy készülő új alkotmány össztársadalmi megerősítésére. A kérdések ismerete nélkül is számos gondolat megjósolható vagy kifejthető, az új alkotmány a jelen történelmi helyzetben nem lesz más, mint az európai uniónak megfelelő, nemzeti vonatkozásban langyos (vagy éppen a valós magyar történetiséget és eszmetörténetet is mellőző) tákolmány, ellenkező esetben az unió komoly feddésére lehet számítani.

Csak elméletileg áll fenn az a lehetőség, hogy a kérdőíveket a megkérdezettek kétharmad részben visszaküldjék, ennek hiányában azonban a parlamenti kétharmados többség jogosultsága is megkérdőjelezhető. Többnyire nem fogják ezt kitölteni az emberek, mert az ország még vészhelyzetben (abban vagyunk!) sem volt képes mostanában hangját hallatni. A kérdőívek a kukákban fognak kikötni, jobb esetben a szelektív papírgyűjtőkben, de még így is kár a nyomdaköltségért és a papírpazarlásért. A válaszküldés elmaradása azonban nem csak tudatlanságból fakad, ellenkezőleg, nagyon is jól sejthető, hogy nem ennek alapján készül majd az alkotmány. Még veszélyesebb az, ha a kérdőív kitöltetik, mert ezzel egyes pártok hithű katonái becsapós, de lényegtelen kérdésekhez adhatják aláírásukat.

Meg lehet kérdeni „mindenkit”, de erre hivatkozni kevés. Nem kell „mindenkinek” alkotmányozni, ez jogászi feladat. Nekünk az országról, az ország kívánatos jogállásáról kell nyilatkozni, ennek pedig jelszava lehet: JOGFOLYTONOSSÁGOT! Az egyetlen szóhoz magyarázat: helyre kell állítani azt a jogfolytonosságot, ami 1949-ben szakadt meg a Szovjetunió 1936-os sztálini, buharini alkotmányának átvételével. Meg kell magyarázni, hogy az ezutáni történelem is része (ha nem is dicsőséges része) az ország történetírásának, ugyanígy a jogtörténet is pontos tükre a helyzetnek, de jogfolytonosságról csak az ezt megelőző ezredévben beszélhetünk. 1949 után csupán alaptörvénnyé silányult az alkotmány, így minden koron jogos követelés maradhat a természetes módon fejlődött, a kollektív emlékezet által kialakított szokásjog, természetjog visszaállítása. Ma egyben lehet bízni, hogy e tényre és minden mellébeszélésre mind többen – szakemberek is – felhívják a figyelmet.

Az uniós valóság persze az, amit Martonyi János mondott 2011 januárjában, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat kell változtatás nélkül átemelni a készülő magyar alkotmányba. Ezek pedig sorrendben: Méltóság (!), Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai, Igazságszolgáltatás. A „méltóság” főcím, valljuk be, lejáratott és félreérthető fogalom, a felnövekvő generációk esetében mindenképpen. A fogalom tisztázásához érdemes idézni a címhez tartozó számozott cikkeket, úgymint emberi méltóság, az élethez való jog, a személyi sérthetetlenséghez való jog, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma. Az utóbbi a magyar és európai valóság ismeretében azonban mosolyt keltő. Ha ma nem is kell számolnunk hajón ide szállított rabszolgákkal, a bevándorlás, az adósrabszolgaság, a kényszermunka-vállalás a jogelvek ellenére létező gyakorlat. Ami pedig a „nemzeti konzultációt” illeti, a nemzeti köntös ellenére valóság az, hogy a szövegezés annak a Szájer Józsefnek a kezébe került, aki európai parlamenti képviselőként éppen az Alkotmányügyi Bizottságnak lett tagja, a Jogi bizottságnak pedig póttagja. Érti-e ő vagy akár au EU parlament magyar tagjainak többsége a Szent Korona eszméjét? A nemzeti történelmet eláruló, az európai alkotmányozáshoz vezető úton persze sokan jártak. Ilyen volt az a 2003-as budapesti „Európai alkotmány – európai jövőkép”című nemzetközi konferencia a Parlamentben, melyen többek között Szekeres Imre elnökölt, de szólt Szili Katalin, az Országgyűlés akkori elnöke, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Harmathy Attila akadémikus, alkotmánybíró, Juhász Endre, Hiller István, Göncz Kinga (és a múltból Göncz Árpád), Herényi Károly… A rendezvényen szekcióvezetők voltak: Balázs Péter nagykövet, a Magyar Köztársaság Brüsszeli Állandó EU-képviseletéről, Török Ádám akadémikus, Göncz Kinga (az azóta megszűnt Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, Vastagh Pál, az Európai Konvent tagja, volt igazságügyi miniszter és Mesterházy Attila, politikai államtitkár. E felsorolásban is van jogfolytonosság, ha más is, mint ami ma nemzeti értelemben lenne szükséges. Alkotmányozás dolgában azonban a 2010-ben megválasztott brüsszeli fideszes képviselői többség (köztük akkor Áder, Deutsch, Győri, Hankiss, Schmitt, Schöpflin, Surján és természetesen Szájer) sem gondolkozik másképp. Hamis a nemzeti képviselet itthon és Brüsszelben, hamis lesz a nemzeti konzultáció is.

Mielőtt fejünk fölé kényszerítenek egy újabb alkotmányt, érdemes idézni a XX. század sorsfordító évtizedeiben írt 1936-os sztálini, az Észak-Amerikai Egyesült Államok alkotmányáról 1946-ban született írást, de akár a Magyar Népköztársaság, majd a Magyar Köztársaság jelenlegi alkotmányának szellemiségét is. A szovjet alkotmányról írott (és 1949-ben magyar tanulmányozásra lefordított) anyag bevezetőjében ez áll: „A Szovjetunió – nagy és erős hatalom, A Szovjetunió erejének forrása – a szovjet szocialista rend, Minden szovjet polgárnak ismernie kell a Szovjetunió Alkotmányát. A mi szocialista hazánk minden egyes szovjet polgár számára széles utat nyit a fényes jövőbe s biztosítja azt, hogy erejét a tetszése szerinti életpályán fejtse ki.” Az eszmeiség pedig Puskin (más korban született) gondolatával alátámasztva: „Hazánknak szenteljük/Szívünk legszebb indulatait.” Sem ő, sem Petőfi vagy akár József Attila sem gondolhatta, mihez lehet majd soraikat később felhasználni.

A világhatalmi szempontból legalábbis kétoldalú tájékozódáshoz érdemes elolvasni azt az írást, ami 1946-ban (a sztálini alkotmány átvétele előtt) született az amerikai alkotmányról, megállapítva, hogy „a magyar nép sorsa közel egy század óta szorosan összekapcsolódik az Amerikai Egyesült Államokéval. Azóta, hogy a vesztett szabadságharc után a német elnyomás alatt sínylődő magyarság egyre nagyobb tömegekben ment új hont keresni túl a tengeren, élén nagy fiával, Kossuth Lajossal, a magyar népnek második hazája lett Amerika.” Ezen írás első fejezetének címe: Alkotmány, mely a semmiből született. Ez pedig a megértés kulcsa, azaz élesen szemben áll azzal, ami a magyarságnak megadatott, mivel volt már legalább ezer éves történelme és ez idő alatt kialakult jogi gondolkodása. Az Államok alkotmánya „csinált” munka, az addigi magyar pedig egy évezreden át szervesen fejlődött. Csak erőszak által lehetett ezt félretenni. Visszatérve a tengerentúlra: „1787-ben fektetik le azokat az elveket, melyek alapján az Unió létrejött. A kiküldöttek elnökül Washington Györgyöt választották, aki az Egyesült Államok hadseregeinek főparancsnoka volt…” Nem utolsósorban pedig szabadkőműves. Megszületett tehát a világ első szabadkőműves alkotmánya, melynek gondolati utódja a Szovjetunióé, majd az Európai Unióé. Hosszú az út George Washingtontól Javier Solanáig, aki 1995–1999 között a NATO főtitkára, majd az Európai Unió Tanácsának főtitkára volt egy évtizeden át. Így egyesült régen és most a katonai, politikai és gazdasági hatalom az amerikai, szovjet és európai unióban egyaránt. Mindez pedig a nemzetközi szabadkőműves háttérhatalom igényei szerint történt és történik, ami báránybőrbe bujtatott farkasként támad, céljai eléréséhez békét és barátságot hirdet, miközben forrongást szít és háborút csinál.

Dr. Nagy Attila

orvos, közíró

5 című bejegyzés “Dr. Nagy Attila: Jogfolytonosság” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. A ‘nép’ 80 – 90%-ának halvány fogalma sincs a Szent Korona eszmeiségéről. Nem véletlenül nem volt tananyag az elmúlt 65 évben. A népszavazás így nagyon is visszájára sülhet el. Jogfolytonosságot pedig így is vállal a kormány, -gazdasági téren legalábbis teljesen nyilvánvalóan – mint a 21 év alatt mindegyik kormány. Csak nem a történeti Magyarországgal, hanem a rákosi féle Magyarországgal.

    Kedvelés

  2. Az lenne most a legfontosabb feladat, hogy mindazokat az ismereteket, amelyeket kb. 70 éve nem szerezhetett meg sem a történelem szakos egyetemi, főiskolai, sem a joghallgató, és senki, aki a közoktatásban részesült, tőlük ezeket meg nem tudhatta, a “régieknek” pedig be lett kötve a szája, nos ezeket az ismereteket általánossá és kötelezővé kellene tenni.
    Ezek az ismeretek: a magyar történelmi alkotmány, a magyar közjog története (de nem pl. az Eckhart-féle liberális polgári változat szerinti!) és a Szent Korona-tan.
    Ezek megismerése rádöbbentené a nemzet és haza polgárait, miért is tartunk ott, ahol tartunk.

    A történelmi alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása illetve a kor követelményeihez igazítása vagy bővítése nem hónapokban mérhető feladat.
    De ezt kell vállalni kellene a kormánynak és mindenkinek.
    Nem pedig ilyen látszat- és ál megoldásokat, szemfényvesztéseket csinálni.
    A pártpolitikusok -vezetők többségének – a jelek szerint – halvány fogalma sincs ezekről az ismeretekről, ájult szavazóikról nem is beszélve, de -szintén a jelekből ítélve, – a fenti ismeretek terjesztése vagy terjedése nem a kedvükre való.

    Ebben a munkában nem az átlagismeretekkel rendelkező jogászoknak kell a főszerepet adni, de a politikai pártoknak. sem.
    A jogászi feladat a tartalomnak a formába öntése.

    Kedvelés

    1. “Ezek az ismeretek: a magyar történelmi alkotmány, a magyar közjog története (de nem pl. az Eckhart-féle liberális polgári változat szerinti!) és a Szent Korona-tan.
      Ezek megismerése rádöbbentené a nemzet és haza polgárait, miért is tartunk ott, ahol tartunk.”
      Igy latom en is.
      …es amig ez nem kovetkezik be,addig szamtalan “voros iszapos tragediat”kell megelnie a nemzetnek.

      Kezdőlap » Plósz Sándor György: A tegnap, ma és a holnap » A vörös lavina
      A vörös lavina
      http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/plosz-sandor-gyorgy_-a-tegnap_-ma-es-a-holnap/5220.html
      Javaslom a hsz-eket is elolvasni,roppant tanulsagos.

      Csakhat,amig redeletekkel kormanyoznak (mind a mai napig ),addig sok minden tortenhet.
      http://www.youtube.com/watch?v=fWKiwPvFaPY&feature=player_embedded

      Kedvelés

      1. Rendeleti kormanyzassal sok minden tilthato.

        Peldaul a tudas.Tudas a magyar mivoltunkrol,a multunkrol.Lehetseges-e,hogy ezert nem szeretik meg most sem a MVSz-et?
        Magyarságtudományi Füzetek
        http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_00.html

        De meg lehet tiltani a nemzet onvedelmet is.
        És jön a hódító hadsereg… Az Európai Csendőrség
        http://jovonk.info/2010/02/21/es-jon-hodito-hadsereg-az-europai-csendorseg

        Valoszinu,sose kerestem volna “informaciokat” a neten,ha nem lattam volna a “humanitarius celzatu”bombazast a gazai getto ellen.Az akkori parlamenti partok mindannyian hallgatta,k…es akkor elkezdtem kutakodni,..miert is hallgathatnak?
        Nem allitom,hogy en tudnam az igazat,de ma mar joval tobbet tobbet tudok,mint annak elotte.

        Kedvelés

      2. Addig,amig rendeletileg kormanyoznak,olyan alkotmanyt fabrikalnak az arra kijeloltek,amilyent akarnak.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak,a “fuggetlen birosagok”olyan iteleteket hoznak,amilyet a lathatatlan megrendelo kivan.De a szamlat a magyar nemzet allja.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak,a “fuggetlen Magyar Nemzeti Bank”ugy sarcolja a magyar nemzetet,ahogy azt a gazdaik jonak latjak.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak a MTA ugy hamisitja meg a magyarok eredetet,ahogy a megrendelo kivanja.(Termeszetesen az egyeb tudomanyokban is a megrendelo szandeka szerint jar el.)A megrendelo nem a magyar nemzet,de a szamlat ok alljak.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak a Magyar Nemzet ELORZOTT VAGYONAT sohasem kaphatjuk vissza.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak,ez a haza a KOVETKEZMENYEK NELKULI ORSZAG.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak,a magyar embernek a sajat hazajaban szabad megfagyni,ehenhalni,elveszitenie jogos ingatlan tulajdonat,vallalkozasat stb.

        Addig,amig rendeletileg kormanyoznak,csaladok ezrei eshetnek szet,a devizahitelesek fizethetik a sajat munkajuk ellenertekebol a bankok
        banki csalassal rajuk “kirott”uzsorait”.

        A fenti cikkhez,es ugy altalaban a NIF-en megjelent/megjeleno irasokhoz ez volt az utolso hozzaszolasom.
        Ugyanis teljesen ertelmetlennek tartom ,mar igy is eleg sok helyet foglaltam el mas hsz-ektol.
        Tovabba az “anyazasnak”sem latom ertelmet,meg akkor sem,ha a felhaborodas jogos.
        Termeszetesen a NIF cikkeit tovabbra is olvasni fogom,ha arra erdemesnek talalom azokat.

        Nem aggodom,van eleg tennivalo a MAGYAR MEGMARADAS erdekeben,megtalalom a nekem valo feladatot.

        Koszonom,ha olvastak hsz-eim egyiket-masikat.

        Tovabbi eredmenyes munkat kivan:a hosszunevu

        Kedvelés

Hozzászólások lezárva.