Emlékezetkiesés

Mintha új kórkép bontakozna ki a kétharmad árnyékában, amolyan előre levajazott összhatalmi amnézia. A hírek szerint két fő kérdéskör határozta meg gergényi péter mai bizottsági meghallgatását. A Magyar Televízió épületének ostroma és az azzal kapcsolatos különös jelenségek, események. Mondhatnánk rágós gumicsont! De nem, mert a kérdések zápora lepattogzott róla, mint a borsó a falról.

A másik megbocsáthatatlan történelmi mocsoktett 2006 október 23-án történt.

Bevezetésként vizsgáljuk meg, mit nem kérdeznek azóta sem!
Teszik ezt a köztájékoztató felületek minden szintjén, teljes szélességben, szinte szervezetten. Kimondatlanul feléledt egyfajta kádári gyökérzetű konszolidációra kényszerülő összekacsintósdi. Én erről nem beszélek, te meg arról hallgatsz, az igazat pedig együtt agyonhallgatjuk. Végül kialakul egy egypárti összehallgatás, ami kitermeli a hatalmi struktúrában az új aczéli kort. Taps! Mintha csak összefélték volna magukat a negyedik hatalmi ágban pöffeszkedők a lapok hasábjain, a hangszórók mögött meg a kamerák előtt. Emlékezetkiesés Tovább olvasása

Tátra-1 folyamatos amnéziában

Tátra-1 (Gergényi Péter)

Kedves Barátaim, Tisztelt Honfitársaim!

Tegnap részt vettem Országgyűlésünk egyik bizottsága – a 2002 és 2010 közötti rendőrségi visszaélések kivizsgálására megalakult – albizottságának egész napos meghallgatásán

Az albizottság négy olyan – a Gyurcsány-kormányhoz köthető – személy meghallgatását kezdeményezte, mely személyek saját életem utóbbi években történt alakulását is komolyan befolyásolták. Ezek Kondorosi Ferenc, volt igazságügyminisztériumi közigazgatási államtitkár, Lapid Lajos dandártábornok, az országos rendőrfőkapitány volt helyettese, Boglyasovszky Csaba dandártábornok, a fővárosi büntetés végrehajtás parancsnoka, és Gergényi Péter, volt budapesti rendőrfőkapitány,  a BRFK akkori vezetője.

Nem tudok, és nem akarok gyorsaságban versenyezni a profi hírszolgáltatókkal, inkább arról írok szívesebben, hogy a képviselői Irodaház III. számú bizottsági termében ülve milyen hatást váltottak ki belőlem a feltett kérdésekre adott válaszok. Tátra-1 folyamatos amnéziában Tovább olvasása

Véletlenek és összeesküvés-elméletek

Tudatlanságunk, korlátozott ismereteink és szegényes fantáziánk leplezésére gyakran használjuk a VÉLETLEN szót. Amire nem tudunk magyarázatot adni, fantáziánk silánysága miatt még ötletünk, meglepő elképzelésünk sincs a történés értelmezésére, azt mondjuk: véletlenül történt.

Pedig az idő múlásával, a tudományok fejlődésével, képzelőerőnk kiteljesedésével egyre több, eleddig értelmezhetetlen eseményre találunk világos magyarázatot. Nagyon jól figyelhető meg ez a tudományok fejlődésében, sok-sok új betegség felfedezésével,… stb.

Ha valaki mégis a – jelenlegi tudásunk, fantáziánk szerint – véletlennek nevezett esemény, jelenség megmagyarázására vetemedik, arra azonnal rásütik (rásütjük), hogy ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETET gyárt, vagy nem a valóság mezején mozog. Pedig, ha figyelmesen élünk, járunk-kelünk a világban, sok mindent, különféle folyamatokat, összefüggéseket vehetünk észre. Véletlenek és összeesküvés-elméletek Tovább olvasása

Stoffán György: Működik….

Igen, működik az a csaknem száztíz éve írt „hamisítvány”, amelyet a köznyelv a valamilyen bölcsek jegyzőkönyveként tart számon. Nem írom le a címét, mert még az egyre erősödő hatalmuk utolér. Bár nem utazgatok manapság repülőgéppel, hovatovább – miattuk – azt is meggondolom, hogy villamosra szálljak-e.

Tehát, ama jegyzőkönyv, amely ugye hamis, előrevetített a maga korában egy olyan kort, amely inkább kórnak nevezhető. A liberális kórt, amely a jegyzőkönyv íróinak hatalmát egyre erősebbé, egyre mélyebbé, és megállíthatatlanná teszi. A dolog működik, és a nép, „az istenadta nép” semmi mást nem vesz észre, mint azt, hogy egyre szegényebb, egyre több szép ígéretet kap, és odaáll akaratlanul is egyes pártok szekértolói közé, mert azt hiszi, hogy az a párt, amelynek szekerét tolja, a választások után betartja majd ígéreteit. Közben pedig minden másról megfeledkezik a nép, hiszen neki a párt, az eszme, az ígéret a lényeg. Haza, nemzet, hit, Isten? Kit érdekel? Mert a gépezet remekül működik. És megy a világ, de főként most Európa az egy politikai akol, és egy diktátor korszaka felé.

Stoffán György: Működik…. Tovább olvasása

Lehet Más a …, mi is? A politika? Ugyan már!

Avagy: 1 véghajrázós médiapárt választási megpróbáltatásai

Darab idővel ezelőtt értetlenkedésemnek adtam hangot a ma már nyíltan is a Fidesz televíziójának tartott Hír Tv műsorpolitikája kapcsán.


Nem igazán értettem, s egyúttal nehezményeztem is, mi a rossebér Thürmer Gyula az, aki időről-időre feltűnik – teszem azt éppen az Albán urat és tiranai leplét oly kiválóan menedzselő Csermely Péter Sziluett című műsorában – és mondja meg számunkra a frankót. Miért is éppen ő? Hiszen sem Thürmer, sem pedig pártja, a nevében állítólag munkás politikai tömörülés, egyetlen egy alkalommal sem került a közelébe sem az érdemi lehetőségeknek (értsd: sem európai parlamenti, sem országgyűlési választások alkalmával), de még csak a célszalagot sem szakították át semmilyen formában. Mégis, nekünk időről időre folyton folyvást ennek az embernek, Kádár egykori titkárának a helyzetértékelését kellett, kell hallgatnunk.

És most megint valamiféle déja vu érzésem támadt. Lehet más a frankó? Ugyan már! Lehet Más a …, mi is? A politika? Ugyan már! Tovább olvasása

Nabucco: eltűnő esélyek

A Nabucco gázvezeték beruházói úgy döntöttek, hogy a vezetéknek nem lesz iráni ága. Semmi jó nem származik abból, ha az üzleti ügyekbe beavatkozik a politika. Teherán elszigetelésére törekedve, a Nyugat inkább lemond az iráni lelőhelyekről, pedig korábban számítottak a Nabucco vezeték megtöltésekor az iráni gázra.

A projekt résztvevői szerint elegendők lesznek a türkmén, az iraki és az azeri források. Ugyanakkor a szállításokra vonatkozóan még mindig nincsenek konkrét megállapodások. Eléggé kétséges, hogy a Nabucco beruházói komolyan számíthatnak-e az említett forrásokra – jelentette ki Gennagyij Smal, az Oroszországi Kőolajiparosok Szövetségének elnöke. Nabucco: eltűnő esélyek Tovább olvasása