KARITÁSZ felhívás az árvízkárosultak megsegítésére

Gégény Bélának, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász igazgatójának felhívása:

Kedves Testvérek!

2001-ben megtapasztaltuk egy egész ország szeretetét  és támogatását, amikor a tarpai gátszakadást követően elárasztotta a Tisza a beregi térség településeit.

Most a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő testvéreinket fenyegeti az árvíz. Nem maradhatunk tétlenek!

Az ő megsegítésükre a Debrecen-Nyíregyházi Egyház-megyei Karitász és a Kelet Karitász Alapítvány gyűjtést szervez.

Tartós  élelmiszert, ásványvizet, takarókat, tisztálkodási és tisztítási eszközöket és szereket, vízálló lábbeliket valamint pénzadományokat kérünk a bajban lévő társaink megsegítésére.

Június 20-ig valamennyi Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben lévő római katolikus plébánián és templomban fogadjuk felajánlásaikat.

Az adományokat a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász gyűjti össze és juttatja el az Egri Főegyház-megyei Karitász és a bajban lévő térség polgármesterei segítségével az árvíz által veszélyeztetett lakosokhoz.

Pénzadományaikat a Kelet Karitász Alapítvány

11100702-18792179-10000001

számlájára is befizethetik Árvíz megjelöléssel.

A bajban is megtapasztalhatjuk emberségüket és szolidaritásukat!

Köszönjük, hogy segítenek!

Nyíregyháza, 2010. június 5.

Gégény Béla

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Karitász igazgatója

Gondolatok az árterek helyzetéről

Hetek óta témát ad az eső, az áradás. Jön az ár, aztán a következő és az utána következő… Felborították a természet rendjét, így az árvizek egyre veszélyesebbek és szélsőségesebbek lesznek.

Most a legfontosabb a mentés, a veszély elhárítása. Sajnos minden ilyen katasztrófa után rövid időn belül feledésbe merül a probléma, az érintetteken (kitelepítetteken, fedél nélkül maradókon) kívül már nem foglalkoznak a kérdéssel egészen a következő árvízig.

Következő soraimat illendőbb lenne árvízmentes időben bemutatni, de akkor remény sincs a közlésre.

Jó lenne azt mondanom, ezt és így kell tennünk, hogy visszaálljon a természet hajdani, mondhatni paradicsomi állapota. Elábrándozom a régmúlt időkről, őseink természet-közeli életéről, de tudom, mindez már nem térhet vissza.

Mégis, mindent el kell követnünk azért, hogy a még meglévő értékek ne pusztuljanak tovább, s amit lehet, mentsünk át az utánunk jövő nemzedéknek.

Osztogatás helyett fosztogatás?

A jó öreg Mark Twain írta egykoron, hogy „ Soha, a világ egyetlen népe sem vívta még ki szabadságát csupán kegyes szavak és erkölcsi meggyőzés segítségével: megváltozhatatlan törvény, hogy minden forradalomnak, amely győzni akar, vérben kell fogannia.” Biztos vagyok benne, Mark Twain tudott valamit, és hihetünk szavainak, az idő vasfoga nem bánt el az írózsenivel, írásai a mai napig frissek, aktuálisak. Ma igencsak meglepődne a Fidesz „forradalmán”, és biztos elejtene egy velős, találó megjegyzést.

Kósa Lajosra, és Szíjjártó Péterre igen illik a következő frappáns idézet, szintén Mark Twaintől – pedig nem is ismerte őket személyesen, az író szerencséjére.

„ Tegyük föl, hogy hülye vagy. És tegyük föl, hogy parlamenti képviselő vagy. De miért mondom kétszer ugyanazt?