50.000 letöltés – A rovás Japánban

Rekordot döntött a japán állami TV (NHK) rovásműsorának letöltése és ezzel minden idők legnézettebb mozgóképe a YouTube-on a rovás, illetve a rovásírás témában.

Mint korábban hírt adtunk, a Rovás Alapítvány és a Japán Állami TV (NHK) közös szerkesztésében került az Ohajó Nyippon (Jó reggelt, Japán) című reggeli adásába a székely-magyar rovásról készült kisfilm, 2010 január 12-én. A film először február 12-én került a mozgókép-megosztóra, majd február 20-án készült el a magyar nyelvű felirattal ellátott változat is.

A rovással foglalkozó közélet hamar felkapta a hírt, s a film 2 változatát 10 nap leforgása alatt több, mint 40 ezren töltötték le, mely így a YouTube-on megtalálható rovással, rovásírással foglalkozó anyagok között a legnézettebbé vált. Azóta már csak a magyar feliratos változat meghaladta az 50 ezer letöltést és  a két változat együtt már a 60 ezer letöltést közelíti. Az eredmény kapcsán a film egyik készítőjét, Sípos Lászlót kérdezzük:

RI: Hogyan került a rovás témája a japán állami TV-hez?

SL: Tavaly novemberben az NHK külpolitikai szerkesztőségével dolgoztam egy a Berlini Fal leomlása utáni 20 év változásait feldolgozó filmen. A rendezővel és a stábbal nagyon jó munkakapcsolat alakult ki, ezért egy baráti beszélgetés alkalmával megmutattam nekik az Élő rovás című könyvünket, melyben japán előszó is szerepel a másik 45 idegen nyelvű mellett. A  nagy csodálkozás után szó szót követett, s megismertettem őket a rováskultúra jelenlegi fejlődésével. Még aznap megszületett a döntés, hogy a csapat 1 nappal tovább marad Magyarországon és készítünk egy rovásról szóló kisfilmet is.

RI: Egy nap alatt miként lehetett megszervezni a forgatást?

SL: A rovással foglalkozó és azt szerető emberek hálózata nagyon kiterjedt, ezért néhány telefon után nem több, mint 1 óra alatt összeállt forgatási lista és a menetrend. Ezután jöhetett a megvalósítás a helyszíneken, ahol rengeteg segítséget és ötletet kaptunk további filmezéssel kapcsolatban. Ezért külön köszönet illeti a szereplőket és a forgatás segítőit.

RI: Igaz az, hogy a japánok nagyon sokat tudnak a magyarokról, rokonaiknak tekintenek minket?

SL: Azok, akik ismerik Magyarországot, többnyire már hallottak a rokonsági elméletekről, a nyelv, a zene hasonlatosságairól és genetikai kapcsolatokról. Ők sokat tudnak a magyarokról és szeretnek is minket. Azonban a japánok döntő többsége nem ismeri Magyarországot, ami a nagyon jellegtelen országkép-építéssel, a természetes egymásra találás és a közös gyökerek hangsúlyozásának teljes hiányával magyarázható. Éppen ezért egy átlag japán nincs tudatában mindezeknek, viszont annál nagyobb élmény számára a valóság megismerése, hiszen a hagyományos ázsiai kultúrákban még mindig nagy szerepe van a kulturális és vérségi kapcsolatoknak. Nagyon sok ázsiai népnek büszkeség az, hogy rokonaik Európa szívében élnek.

Mindent összevetve, a japán és más Kelet-, Közép-ázsiai kapcsolatrendszerben hatalmas lehetőségek vannak, de ezekért keményen meg kell dolgozni.

RI: Mi volt japán szemmel a rovás legnagyobb értéke?

SL: Nem sok népnek van manapság saját fejlesztésű és használatú írásrendszere a világon. Ráadásul több ezer éves, szerves fejlődéstörténettel. Egy ilyen “terméket” minden civilizált közösség az emberiség közös szellemi kincsének tekint. A japánok számára éppen ezért nem a rovás volt felfoghatatlan, hanem az, hogy a magyar állam nem hogy nem védi és ápolja ezt a csodát, hanem tagadja, szégyelli és éppen, hogy csak nem tiltja.

Mindemellett lenyűgözte a forgatócsoportot rovás formavilága mellett a jobbról-balra tartó írásmód, hiszen 80 évvel ezelőttig a japánok is így használták ezredéves írásrendszerüket, akárcsak a kínaiak, perzsák, arabok és zsidók.

RI: Mi lesz a következő lépés?

SL: A kisfilm hatására egyre több japán munkakapcsolatomban sikerül a rováskultúrát megismertetnem, így újabbnál újabb közös megjelenési lehetőségek merülnek fel a székely-magyar rovással kapcsolatosan. Például további filmeket, japán nyelvű könyvkiadást és egyetemi szintű nyelvészeti tanácskozást tervezünk az elkövetkezendő egy évben.

Köszönet a film elkészítéséhez:

Rovásírás.info

Egy gondolat a(z) “50.000 letöltés – A rovás Japánban” című bejegyzésnél

  1. Szerintem ez szégyen, hogy egy japán állami televízió hamarább ad a magyar rovás írásról filmet mint az az ország akinek végül is semmi köze az egészhez. Lassan el intézik, hogy ízraelben kel a kultúránkat tanulni? Ez cikki, művelődésügyi miniszter elvti.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.