1848. március 15. – emlékezés a hősökre múltban és jelenben

Március 15.

A nagy nap krónikája

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat – mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet – bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

Erről Petőfi így ír a naplójában: “Én Nemzeti dalomat szavaltam el; s mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott.”

Innen indultak szakadó esőben 10-15-en, az orvosi egyetem elé, ahol Petőfi újra elszavalja versét, Jókai pedig a proklamációt olvassa fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan csatlakoznak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 főre duzzadt tömeghez folyamatosan csatlakoznak az emberek. Az Egyetem térre érkezve, az összegyűlt tömeg miatt jogászok és a politechnikusok berekesztik óráikat. Itt a menetrend ugyanaz: Petőfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. 5000 fős tömeg 11.30 körül érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth házhoz, amelyben a Landerer és Heckenast nyomda működik. Petőfi, Jókai, Irínyi József, Degré Alajos, és Vidats János bemennek, és Landerer Lajostól, az egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelik. Landerer némi ellenállás, s a fiataloknak odasúgott segítő instrukciók után beleegyezik ebbe, majd bezáratja magát a főnöki irodába. Míg folyik a két mű folyamatos szedése és nyomtatása, a zuhogó esőben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdítják. Mikor végre elkészülnek az első példányok, Petőfi a Nemzeti dalt, Irínyi a 12 pontot olvassa fel az izgatottan várakozó tömegnek, majd a többi nyomtatványt a nép közé szórják.

Dél körül a vezérszónokok feloszlatják a tömeget azzal, hogy ebéd után 15 órára gyűljenek össze a Nemzeti Múzeumhoz népgyűlésre.

Délután a múzeumnál már kb. tízezer ember gyűlik össze, ahol Vasvári és Irínyi szónokol – a közhiedelemmel ellentétben Petőfi itt nem szaval -, csak egy kisebb beszédet mond. Elhatározzák Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős bizottságot választanak (Petőfi, Jókai, Irínyi, Vasvári, Irányi Dániel és Bulyovszky) a Pest Város Tanácsával való tárgyalásra.

A városházához igyekvő tömeghez ekkor csatlakozik Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását.

A később “márciusi ifjaknak” nevezett fiatalok átengedték a vezetést a mérsékelt liberálisok vezéregyéniségeinek, akik ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak a polgárok számára.

A városházán a két liberális politikus és a fiatalok bizottsága a tanáccsal a 12 pontról vitatkozik, melyet nagy nehezen el is fogadnak, mivel a tanácsterembe tóduló 300 fő, valamint az épület előtt várakozó 10-15 000 ember annyira megrémítette a városi tanács vagyonos polgárait, hogy nem csak hogy a 12 pontot írták alá és csatlakoztak a követelésekhez, hanem a forradalom itt létrejött választmányának vezető bizottságába is jelölték képviselőiket.

Az egyik nyomtatott példányt aláírják és lepecsételik, majd fél öt körül megválasztják a 13 tagú Rendre Ügyelő (Közbátorsági) Választmányt: Irínyi, Petőfi, Vasvári, a radikálisok közül, Nyáry, Klauzál és Egressy Sámuel a liberális nemesek képviseletében, s végül a liberális városi polgárságból Rottenbiller Lipót alpolgármester (ő lesz a megbízott elnök, noha az igazi vezéregyéniség Nyáry volt), Kacskovics Lajos főjegyző, Staffenberger István szószóló, Molnár György gombkötőmester, Tóth Gáspár szabómester (Petőfi egyik mecénása) és Gyurkovics Máté szűcsmester.

Ezután a városháza tanácstermét és az egész épületet is Petőfiék rendelkezésére bocsátották.

A nép és a bizottmány tagjai a hajóhídon átmennek a budai várba, s az Úri utcában álló Helytartótanács elé terjeszti Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a 12 pontot, ismertetik az eddigi történéseket. A bécsi forradalomtól és a majdnem húszezres kavargó sokaságtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe beleegyezik: eltörlik a cenzúrát, a sajtó ellenőrzését a sajtótörvényig egy bizottság látja el, s nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására, amelyet ezentúl az 1500 főre szaporítandó pesti polgárőrség fogja ellátni.

Délután hat órakor kiszabadul börtönéből Táncsics (eredetileg Stancsics Mihály, aki a nap emlékére változtatta Táncsicsra a nevét), akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló “A Nádorhoz” címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyenszállást kap.

Este kivilágítják a várost, 19 órakor a nép által már előzetesen kívánt Bánk bán előadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti dal elszavalása után más verseket ad elő. Ugyanekkor a Rendre Ügyelő Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatók szerte a városban (a polgárőrség bővítése, illetve a helytartótanácsnál elért eredmények).

Forrás : dinero.hu

Nemzeti InternetFigyelő

Advertisements

3 gondolat “1848. március 15. – emlékezés a hősökre múltban és jelenben” bejegyzéshez

  1. Kint voltam az élettársammal a Jobbik budapesti rendezvényén. A színpad bal oldalánál sikerült elég közelről szemlélnem, és hallgatnom a beszédeket.
    Pörzse Sándor elmondta, hogy 14.000-en vannak a Fidesz rendezvényén, (ami elég sok ember) 1500-an a szociknál, és 50.000-en a Jobbik rendezvényén. Egyesek szerint ez a tömeg 80-90 ezerre duzzadt a végére. Elsöprő többség!
    Ez azt jelenti, hogy 3,5-szer többen voltunk a Jobbik-on, mint voltak a Fideszén, az MSZP-vel szembeni szorzót már nem is kell közölnöm. Eddig az RTL fél hetes híradóját néztük árgus szemmel, de ott csak az MSZP, a Fidesz, meg a Degecki “tömegeit” mutatták. A jobbikról annyit mondtak, hogy Morvai Krisztina Budaházyról beszélt. Lehet, hogy ötvenezerig (50.000) már el sem tudnak számolni? Azt már nem is említik, hogy beszédet mondott Vona Gábor, Szegedi Csanád, ifj. Hegedűs Lóránt, és Kiss Róbert. A deák tér felé nyúlt a tömeg, és oly hatalmas volt, hogy szerintem a végén állók, akár a Balatonba is belelógathatták a lábukat. Az arányokból megnyugtatóan tükröződik, hogy melyik erőre kíváncsiak a magyar emberek. A Jobbik programjának bemutatása elsöprő tetszésnyilvánítást eredményezett. Elmondható, hogy ma győzött a Jobbik, meghatározó fölénnyel. De!!!!!
    A Fidesz pártutasításban tiltotta meg : Pl. az Echo és Hírtv-ben nem szerepelhetnek Jobbikkal szimpatizáló vendégek, nem szerepelhetnek jobbikos politikusok és a párttal kapcsolatos híreket is csak mutatóban közölnek. (Rendszeresen előfordul, hogy még akkor sem számolnak be egy jobbikos sajtótájékoztatóról, ha kamerával és mikrofonnal egyébként kivonulnak oda. Ez alátámasztja a központi pártutasítást létét, hiszen egy stáb a fáradsággal elkészített anyagát teljes egészében nyilván csak felsőbb utasítására cenzúrázza ki.) Viszont minden volt MSZMP-s, baloldali és liberális ( Mesterszarházi, libatolvaj) bőségesen szerepelhet, ha a Fidesz érdekeit nem keresztezi. (Thürmer Gyulát például többet láthatjuk, mint az összes jobbikos politikust együttvéve.) A helyzet abszurditására jól rávilágít az alábbi kérdés: miképpen lehetséges és kinek az érdeke, hogy az Európai Parlamentben rendkívül aktív, a rendőrség által 2006. október 23.-án brutálisan megtámadott fideszes szavazók érdekében ott is többször felszólaló Morvai Krisztinát az EP választás óta egyetlen egyszer sem hívták be a „jobboldali” Echo és Hírtv-be? Orbán egy izraeli seggnyaló, kipás ördög. Ki az a f@sz, aki rászavaz? Ez az 50000 hazafi biztos nem.

    Kedvelés

  2. A március 15.-i rendezvények mérlege szerint a Fideszén 14 ezren voltak, A Jobbikén minimum 50 ezren. (én is) Ez a Fideszének a 3,5-szerese. Na, most ezeket a tényszámokat vessük össze a közvélemény kutatások elemzői általi támogatottsági mutatókkal. A Fideszről emlegetett 2/3-ad igen megzsugorodik, ám a Jobbikról “közvélemény kutatott”, tegyük fel, hogy 20%-ot akkor szorozzuk meg 3,5-el, az kérem 70% pontosan. Kb. ilyen választási győzelem várható a Jobbik javára, tehát a Jobbik fog kormányt alakítani.

    Kedvelés

Hozzászólások lezárva.