Még mondja valaki, hogy a népköltészet nem élő! Ezt a “versecskét” egy barátunk találta, valahol a neten. Azt nem mondjuk, hogy nagy művészi értéket hordoz, de igazi népi költemény, s ha így nézzük, akkor bizony érték is. A valóságot mondja el, igyekezvén költeményformába öntve. Szerzője – hál’ Istennek – nem akarta nevét beírni a halhatatlanok könyvébe, de egyszerű emberként, a nép gyermekeként megörökített egy aktuális életképet. Talán mosolyogva olvassuk, de azért kicsit elszorult a szívem, amikor először átfutottam. Mese, játék, versecske ide-oda, mégis ez a szomorú valóság. Egy olvasást megér.
(NIF szerkesztő)