Az Új Magyar Gárda Mozgalom ismét a Fővárosi Bíróságon

Kedves Barátaim, Tisztelt Honfitársaim!

Hétfőn reggel került sor az Új Magyar Gárda Mozgalom felülvizsgálati kérelmének első nyilvános tárgyalására a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Dr. Bögös Fruzsina vezette háromtagú bírói tanácsa előtt.

A beadványt Kiss Róbert az Új Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya terjesztette elő.

A per tárgya röviden annak a kérdésnek az elbírálása volt, hogy jogos volt-e a 2009. július 4-i Erzsébet téri rendőrségi erőszakos oszlatás? Ott, ahol a kialakult és előzetesen be nem jelentett spontán ülősztrájkkal fejezték ki tiltakozásukat a két nappal korábbi Fővárosi Ítélőtábla, az elsőfokú bíróság döntését részben helybenhagyó, részben azt törvénytelen módon a Gárda Mozgalomra is kiterjesztő döntése ellen többségében a gárdisták és szimpatizánsaik.
A beszámoló krónikása, több társával szintén átélte a rendőrségi beavatkozást, és a spontán tüntetést kíméletlen eszközökkel feloszlató brutalitást, és szemtanúja volt több mint kétszáz gárdista és szimpatizáns jogainak lábbal tipró hatalmi tébolynak, ahol békés tüntetők ellen demokratikus jogállamban megengedhetetlen módon lépett fel a hatalom által felhatalmazott rohamrendőrség.

A tárgyaláson a védelem terjesztette elő először álláspontját az alábbiak szerint:

Dr. Gaudi  álláspontja szerint aznapra a bejelentett 46 tüntetés közül a rendőrség egyet sem engedélyezett, sőt a korábban az MNB 2006 részére kiadott tudomásulvételt is felülírta azzal, hogy a Kossuth teret önkényesen ismét „műveleti területté” nyilvánította.

A törvények szerinti három napos előzetes tüntetés bejelentése sem volt kivitelezhető az egymást gyorsan követő események következtében kialakult jogos felháborodás tüntetés formájában történő kifejezésére, hiszen a lereagált táblabírósági döntés két nappal korábban vált közismerté.

Az Erzsébet téren kialakult ülő demonstráció a hivatkozott közlekedés rendjét sem zavarhatta, az eredetileg Szent István térre beadott engedélyt a rendőrség nem vette tudomásul, és a teret lezárva teremtették meg azt a helyzetet, melynek következtében kialakult az Erzsébet téri spontán tiltakozók ülő tüntetése.

A tüntetés végig megőrizte békés jellegét, ezt a krónikás is tapasztalta a tüntetők között ülve, ezért a védelem álláspontja szerint a tüntetés feloszlatása, sok tüntető brutális könnygázzal
történt megalázása, és 216 tüntető elszállítása és törvénytelen fogva-tartása jogellenes volt.

A kialakult tüntetés nem ellenkezett a gyülekezési törvény szabta keretekkel. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, álláspontja szerint is jogellenes volt a tüntetés feloszlatása.

Az országgyűlési biztos állásfoglalása azért is rendkívül figyelemre méltó, és a védelem álláspontját támasztja alá az ez ügyben kiadott 32 oldalas tanulmánya, mert szűkebb szakterülete – a gyülekezési jogban jártassága – szerint folytatta vizsgálódásait, és vonta le a rendőrségre és a hatalomra „kínos” következtetéseit.

1956 óta nem volt példa ennyi ember egyszerre történő erőszakos előállítására, ráadásul hét ember sérült meg, egynek a karja is eltört az eljárás következtében.

A Független Rendészeti Panasztestület 56 oldalas „Állásfoglalása” több kérdésben a védelem álláspontját támasztja alá, bár a tüntetés jogtalan feloszlatásának megítélését illetően megosztott volt a testület.

A Gárda honlapján megjelent tüntetésre felhívó utalás ügyészségi következtetései sem helytállóak, mert ez a honlap egy magánszemély tulajdonaként saját kezelésében lévő honlap, mely nem tekinthető a Gárda honlapjának.

A Gárda Egyesületet is alapító, egyben a Jobbik elnökének, Vona Gábornak a törvénytelen, erőszakos elszállítása is minden szabadságjogot és emberi méltóságot eltaposó módon történt,  mind összesen nyolc percig tartó, Erzsébet téri Gárda társaival szolidáris ottléte után!

A védelem álláspontja szerint az amerikai jogból „kölcsönkért ún. „foglyul ejtett közönség” dogmaként történt ügyészségi átvétele sem alkalmazható a spontán tüntetés feloszlatása indokaként, hiszen a korábbi Fővárosi Bírósági ítélet indokaként sem valósult meg.

A védelem álláspontját igazolni látszik a tavaly októberben a társadalmi szervezetekkel történt egyeztetés, a BRFK kapitánya kezdeményezésére, ahol a többek között képviselői révén megjelent FRPT, a Helsinki Bizottság, a TÉSZ és az NJSZ jelenlétében a BRFK kapitánya végezetül elismerte a tüntetés jogtalan feloszlatásának tényállását, igaz erről a fontos tényről nem állt egyelőre írott állásfoglalás vagy jegyzőkönyv a védelem rendelkezésére.

A védelem javasolta a bíróság részére egy közel húsz perces, a Jobbik Tv által felvett anyag megtekintését, mely a „Becsület Napja” néven vált közismertté.

Végül a védelem javaslatot tett Csíkhelyi Levente, az Új Magyar Gárda Mozgalom Pest-megyei kapitánya, Kormány Sándor, a gárda budapesti kapitánya, Zagyva Gyula és Vona Gábor a Jobbik elnökének tanúként történő meghallgatására.

A tárgyalást a Bíróság elnapolta, és következő fordulóját 2010. június 7-e reggel 9 órára tűzte ki, ugyancsak a FB Közig. Kollégiumának Csalogány utcai földszinti tárgyalótermébe.

Szeretném egyúttal ismételten jelezni olvasóimnak, anélkül, hogy megelőlegezném a várható ítéletet, a döntés rendkívüli politikai súlyára, különös tekintettel a védelem  jövőben elkészítendő beadványa tükrében, melyet majd a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára fog beadni a Gárda érdekében, a Legfelsőbb Bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítása okán, melyhez majdani magánbeadványommal én is csatlakozom.

Budapest, 2010. február 22.

Reiner Péter pártoló

Nemzeti InternetFigyelő

Képek:


Advertisements