Az Új Magyar Gárda Mozgalom ismét a Fővárosi Bíróságon

Kedves Barátaim, Tisztelt Honfitársaim!

Hétfőn reggel került sor az Új Magyar Gárda Mozgalom felülvizsgálati kérelmének első nyilvános tárgyalására a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Dr. Bögös Fruzsina vezette háromtagú bírói tanácsa előtt.

A beadványt Kiss Róbert az Új Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya terjesztette elő.

A per tárgya röviden annak a kérdésnek az elbírálása volt, hogy jogos volt-e a 2009. július 4-i Erzsébet téri rendőrségi erőszakos oszlatás? Ott, ahol a kialakult és előzetesen be nem jelentett spontán ülősztrájkkal fejezték ki tiltakozásukat a két nappal korábbi Fővárosi Ítélőtábla, az elsőfokú bíróság döntését részben helybenhagyó, részben azt törvénytelen módon a Gárda Mozgalomra is kiterjesztő döntése ellen többségében a gárdisták és szimpatizánsaik.
A beszámoló krónikása, több társával szintén átélte a rendőrségi beavatkozást, és a spontán tüntetést kíméletlen eszközökkel feloszlató brutalitást, és szemtanúja volt több mint kétszáz gárdista és szimpatizáns jogainak lábbal tipró hatalmi tébolynak, ahol békés tüntetők ellen demokratikus jogállamban megengedhetetlen módon lépett fel a hatalom által felhatalmazott rohamrendőrség. Az Új Magyar Gárda Mozgalom ismét a Fővárosi Bíróságon Tovább olvasása

Egy emigráns nyílt levele Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz

Nyílt levél

Orbán Viktor volt Miniszterelnökhöz

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Én, egyike vagyok a sok közül azoknak, akik fegyverrel harcoltak egy szebb, boldogabb Magyarországért. Nem rajtam, hanem a Jóistenen múlt, hogy ezt a levelet Önnek megírhatom. Fogadja e levelet úgy, mint azoktól, akik nem írhatnak, mert életüket adták a hazáért. Én Isten segítségével menekültem a börtön, vagy a halál elől, mert teljesítettem azt, ami mindem magyar embernek kötelessége, s ezért 1956 óta emigrációban élek. Mi jobban örültünk a rendszerváltásnak, mint az otthoniak, akik tétlenül várták a változást. Nem sokat tudtunk a FIDESZ-ről, s mivel ismertük a kommunista nevelést, nem sokat vártunk tőlük, de mivel az MSZP ellenük volt, a FIDESZ mögé álltunk. Ezrével mentek a levelek, röplapokkal rokonainknak, ismerősöknek, hogy szavazzanak a FIDESZ-re. Az Új Világ újságot otthon nyomtattuk a cél elérése érdekében. Abban az első oldalon volt a hír győztünk! Orbán Viktor a miniszterelnök. Majd 4 év után, szégyenkezve hallottuk a hírt, hogy a MSZP megbuktatta a FIDESZT.  Azóta szomorúan halljuk az ország lesüllyedését. Levelet kaptam Kubatov Gábor úrtól, melyben írja, hogy „Minden jel arra utal, életünk legfontosabb választása előtt állunk.”  Majd olvastam az ön „évértékelő beszédét” s az késztetett e levél írására.

Tisztelt miniszterelnök úr!

Ön a Kedves Dalma Asszonynak, a mélyen tisztelt Elnök Úrnak, a Tisztelt Csoóri Sándornak, és a Hölgyeimnek és Uraimnak mondta el az évértékelő beszédét és mondta nekik, hogy „Én és a pártom is készen állunk az erős, a felelős és a cselekvő kormányzásra. Ön kihagyta a magyar népet, akit érint, s kihagyta az Istent, aki segíthet. Nem hiszem, hogy bűn lett volna azt mondani, hogy „kedves magyar testvérek”, „készen állunk az erős, a felelős és a cselekvő kormányzásra.” Vagy ha a testvér szó szélsőséges, a kedves magyar felebarátok kifejezés megfelelt volna. Nem hiszem, hogy az USA törtélelmében volt-e egy hasonló pozícióba készülő személy, aki beszédjéből kihagyta volna a népet és az Istent. God bless you all. God bless Amerika, – mondják az USA politikusai. Igaz, az USA kicsit nagyobb, mint Magyarország, ott elfér az Isten, de Magyarországra is ráférne, ha tőle vár a nép segítséget. Vagy marad minden úgy, ahogy az istentelen kommunisták hirdették; haladjunk a “bölcs tanítók”, Sztálin és Lenin útján? Egy emigráns nyílt levele Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz Tovább olvasása

Czakó István: Néhány gondolat az internetes koldulásról

(Szomorú, de a téma mindig aktuális)

Sajnos, ma hazánkban egyre több a nehéz helyzetbe kerültek száma. Sokszor kilátástalan a sorsuk, s megértem, ha létezésük veszélyeztetése miatt – nem lévén már számukra más út – a honfitársakhoz fordulnak segítségért. Koldulás ez, akárhogy nézzük, de mégis lehet méltóságos. Különösen akkor, ha személyes jelenlétében teszi mindezt. Amikor valaki mindent megpróbált, s az élet nem adott semmi lehetőséget, akkor igenis jogos, ha segítséget kér. Ez bizonyára megalázó az egyénnek, de mégis tiszteletet érdemel, mert az élni akarást példázza. Legyen az ok anyagi csőd, egészségi probléma,…

Van azonban a koldulásnak egy sokkal alattomosabb, s szerintem aljasabb formája, ez pedig a különböző (nem embermentő munkát végző) szervezetek, internetes portálok érdekében folytatott internetes koldulás. Amikor valaki azért kér támogatást, hogy az általa kitalált (nem életmentő szándékú) szervezet, gondolat, újság, … tovább éljen. Létkérdés ez? – kérdezem. Czakó István: Néhány gondolat az internetes koldulásról Tovább olvasása