Lengyel Károly: RIKSÍNÓ – Rémtörténet a tömegközlekedés viselt dolgaiból kifejtve

Elképzelem, milyen lesz a fabatka, aminek a váltópénze koldusbot! Vagy fordítva? Ki tudja követni ezt a mértéktelen fejlődést? A makromutatók így is szépen alakulnak, egy egész erdő áll rendelkezésre a hitelkeret-szerződés alapján.


Mindenesetre az új melegétel utalvány hivatalos nevének a Hamuban sült pogácsát választották.

Farsang lévén az új ötlet, nevezzék el a hidegétel utalványt Morzsabálnak.

Az új magyar pénzt kiadja a Hajléktalan Zrt.

Mindeközben az APEH neve Fösvény Művek-re változott.

A tömegközlekedést eztán csak azok vehetik igénybe, akik igazoltan nem a saját jövedelmükből építették a bádogviskót a város határában, az önmaguknak szorgalmas tapsért kiutalt temérdek fabatkából. A többieknek marad Szent Mihály lova. Lengyel Károly: RIKSÍNÓ – Rémtörténet a tömegközlekedés viselt dolgaiból kifejtve Tovább olvasása

Drezda bombázása 1945 február 13-14.

Minden egyes ál-megemlékezés, ünnepség stb. alkalom arra, hogy a történelemhamisítás mesterei fejlesszék művészetüket és megerősítsék hatalmukat az amnéziás polgárok tömegeinek tudata felett. 1989-ben a hamisítók megünnepelték – az úgynevezett „Nagy Francia Forradalom” (1) bicentenáriumának keretében – a tiszta demokrácia és az ő szentséges „Emberi Jogainak” uralmát: „Szabadság” a munkaerő eladására, „Egyenlőség” a kizsákmányoltságban és „Testvériség” a csalók és becsapottak között.

A berlini fal leomlásakor hatalmas csinnadrattát csaptak, hirdetve a „demokrácia győzelmét a totalitarianizmus felett”, sőt, még „a történelem végét” is bejelentették nekünk….. röviden, mindezen események ideális alapot szolgáltattak annak az egyre jelentősebb és céltudatos igyekezetnek, hogy a liberális demokráciát, mint az emberiség jövőjének egyetlen lehetséges formáját mutassák be. Drezda bombázása 1945 február 13-14. Tovább olvasása

Benjamin H. Freedman beszéde – 1961. Washington

“Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenõrzik kormányunkat. Számos körülménybõl adódóan ennek túl sok és túl összetett oka van, s ennek részleteibe nem érdemes most belemennünk. A cionisták és hittestvéreik úgy uralkodnak az Egyesült Államok felett, mintha ennek az országnak abszolút uralkodói lennének.”

Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenõrzik kormányunkat. Számos körülménybõl adódóan ennek túl sok és túl összetett oka van, s ennek részleteibe nem érdemes most belemennünk. A cionisták és hittestvéreik úgy uralkodnak az Egyesült Államok felett, mintha ennek az országnak abszolút uralkodói lennének.

Mondhatják, hogy ez nagyon túlzó álláspont, de hadd tárjam Önök elé, amíg Önök… – nem így akarom mondani – hadd tárjam önök elé mi történt, amíg Mi aludtunk. Magamat is beleértve. Mindannyian aludtunk. Mi is történt? 1914 volt az az év, amelyben a I. világháború kitört. 1914 volt az az év, amelyben az I. világháború kitört. Itt is van néhány korombeli, aki emlékszik erre. Nos, ezt a háborút egyik oldalról Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország vívta, a másik oldalon Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország állt.

Mi történt?

Németország két éven belül megnyerte ezt a háborút. Nem csak névleg, hanem ténylegesen.
A német tengeralattjárók, amelyek meglepték a világot, félresöpörtek minden hajókonvojt az Atlanti-óceánon és Nagy-Britannia ott ált muníció nélkül, ott szembesült azzal, hogy egy heti élelelmiszer tartaléka van és aztán éhezés.

Eközben a francia hadseregben zendülés tört ki. A francia fiatalság virágjának 600.000 emberét vesztették el a Verduni csatában Somme mellett.

Az orosz hadsereg elpártolt. Fogták játékszereiket és haza mentek, nem akartak többé háborúsat játszani. Nem szerették a Cárt. Az olasz hadsereg pedig összeomlott.

Nos, Németország…Egyetlen fegyver sem dördült német földön. Egyetlen ellenséges katona sem lépte át Németország határát. És mégis, Németország békét ajánlott Angliának. Olyan békefeltételeket ajánlott Angliának, amelyet az ügyvédek “staus Quo ante basis”-nak neveznek. Ez azt jelenti: hagyjuk abba a háborút és legyen minden úgy, ahogy a háború elõtt volt. Nos, Anglia 1916 nyarán mérlegelte ezt. Komolyan! Nem volt választásuk. Vagy elfogadja ezt a békeajánlatot, amelyet Németország nagylelkûen felajánlott, vagy folytatja a háborút és elveszíti azt.

Mindeközben, a németországi cionisták, akik a kelet-európai cionistákat képviselték, elmentek a brit háborús kormánytanácshoz és, – rövid leszek, mert ez egy hosszú történet, de minden dokumentum a birtokomban van, amely igazolja állításaimat, ha valaki kételkedne abban, hogy mindez, amit állítok lehetséges-e.

A cionisták Londonban elmentek a brit háborús kormánytanácshoz és azt mondták:
– Ide figyeljenek! Még meg tudják nyerni ezt a háborút! Nem kell feladniuk! Nem kell elfogadniuk a németek békeajánlatát! Megtudják nyerni ezt a háborút, ha az USA az Önök szövetségeseként belép a háborúba.
Benjamin H. Freedman beszéde – 1961. Washington Tovább olvasása