Ne bántsd a magyart!

Készülő népszínmű több felvonásban

Íródott: 2006.04.22.!

Fok Balázs

Hála az erélyes, ügyes és szerencsés fürkészeknek, lefoszlott a szadista jakhecz inkognitója. Immáron tudjuk, hogy ez az állat, nyilván álcázásul, polgári nevet visel: Fok Balázsnak hívják. Cifferblattja a Goooogle képkeresőjében „egyelőre” nem található. Nemzeti érdek viszont, hogy minél többen megismerjék. [Az „ismertségi index” növekedését eredményező lehetséges megoldásokat lásd lentebb.]

Hősünknek remélhetőleg folyamatosan gyűlik majd a baja azzal a többmillió gojjal, akik a Kárpát medencében, vagy szerte a világon diaszpórában élnek. A keresett férfiú jövendő sorsát kemény szívek és kezek alakítják. Hunniában valami készül [?].

Én ezúttal az épületes ügy tanulságaival, illetve lehetséges perspektíváinak felvázolásával foglalkozom. Ez persze nem jelenti azt, hogy szótlanul haladnék el e nyálas mellett, ha jósorsom utamba hozná.

A történtek alapján nyilvánvaló, hogy a Kun [Kohn] Béla, Szamuely Tibor és Korvin Klein Ottó vérvonalába tartozó hiénák közöttünk ólálkodnak és miközben a Nemzeti Múzeum előtti pódiumon nemzeti zászlók lengenek és felkokárdázott fajtestvéreik ágálnak; ők – arany dávidcsillaggal a nyakukban és olthatatlan [talmudi] gyűlölettel a lelkükben – már belemarnak a nyájba, annak leggyengébb legvédtelenebb egyedébe egy leánygyermekbe – már ahogy ez hiénáéknál szokás. Ne bántsd a magyart! Tovább olvasása

Választás! – Változás Magyarországon?

Közeledik a választás napja, a magyar nép az istentelen kommunizmus igájától szeretne megszabadulni, amely még mindig uralkodik Magyarországon.

A régi pártok időt, pénzt, fáradságot nem kímélve elkezdték az ígérgetés, a hazugság hadjáratát, hogy a félrevezetett emberek szavazatát megszerezzék. Vannak józan gondolkozású személyek, akik a saját tapasztalatukból tudják, hogy amíg a kommunisták és kiszolgáló ügynökök és azok utódai vezető pozíciókban vannak, addig nem lesz jobb élet az országban. Erre bizonyíték az elmúlt húsz esztendő.

Nem ez az első próbálkozás, hogy a magyar nép meg akar szabadulni a kommunistáktól. Húsz évvel ezelőtt „rendszerváltozás” volt, vagyis névváltozás. Az elvtársakból urak lettek, a párttitkárokból vezérigazgatók, polgármesterek, az ÁVO-sokból rendőrtisztek, a besúgó papokból békepapok, püspökök. Választás! – Változás Magyarországon? Tovább olvasása

Végre valakik minket is képviselnek (kommentár+videó)

Az idegenszívű kereskedelmi tv továbbra is provokál, s szélsőjobboldalinak titulálja a JOBBIKot, mint aki tudja (vagy legalább is hiszi), mindezt következmények nélkül teheti.

Azonban a Mokkába meghívott Gaudi-Nagy Tamás becsülettel megválaszol a provokatívnak is minősíthető kérdésekre.

Végre azt érezhetjük, hogy valakik az igazságosság megvalósulására törekszenek, s a JOBBIK eltökélt a rend, biztonság és törvényesség helyreállításában. Igenis, egyet kell értenünk azzal a szándékkal, hogy a politikusok büntetési tételei sokkal szigorúbbak legyenek, hiszen – mint el is hangzott az interjúban – ők azok, akik hatalmat, nagy befolyást, és lehetőséget kaptak arra, hogy akár olyan dolgokat is elkövessenek, amit egy egyszerű halandó soha nem tehet meg, ráadásul mindehhez a választók részéről óriási bizalmat kaptak, amivel való visszaélésük súlyosbító értékű. Nekik sokkal nagyobb a felelősségük (legalább is így kellene lennie!), ezért bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tételnek is ezzel kell egyenes arányban állni. Nem kötelező senki számára, hogy országos (vagy akár helyi) vezető, politikus legyen, s éppen ezért aki vállalja, vállalja a nagyobb felelősséget, a keményebb számonkérést is, hiszen a jutalmazása is nagyobb az átlagnál. Mellesleg ennek az állami, köztulajdonú vállalatok vezetői esetében is így kellene lennie a fenti indoklás alapján!

Ami a halálbüntetés visszaállítását illeti, jómagam nem is tudom, mit mondjak. Hívő emberként vallom, hogy az élet ura a Mindenható, tehát ember azt ki nem olthatja, még jogosnak érzett büntetésként sem. (Egyetlen kivétel, ami ugyancsak bűn Isten szemében, de akaratunkon kívüli, tehát megbocsátást nyerő, belénk plántált reflex, amikor halálos támadás ér valakit, s önvédelemből öl az ember) Azonban tény, hogy a kiemelten súlyos, s különösen az életellenes bűncselekmények esetében sokkal szigorúbban kell büntetni az elkövetett gaztettet. A halálbüntetésen kívül is lehet még olyan eszközöket alkalmazni, ami elrettentő. Ott kell kezdeni, hogy felül kell bírálni az elkövetők, elítéltek jogaira vonatkozó, túlságosan liberális, elnéző jogokat, s meg kell szüntetni a börtönök, fegyházak szanatóriumi körülményeit. Majd szabadulása után visszakaphatja az illető, mert letöltötte (teljes mértékben, s nem agyba-főbe harmadolva, elengedve) a büntetését. Addig csak minimálisan, erősen korlátozottan, kizárólag az emberi létét illetően lehetnek jogai.

Érdemes végignézni, hallgatni ezt a beszélgetést, aki esetleg eredetiben nem látta.

(kommentár: Czakó István – Nemzeti InternetFigyelő)



Az atomháború propagandája

Kína a napokban felmondta a katonai együttműködést az Egyesült Államokkal. Érthető, hiszen miközben az USA a segítségét kéri, próbál helyezkedni vele szemben, hogy nagyhatalmi státusát ne veszítse el. Erre minden lehetőséget megragad, ahogy Tajvannal kapcsolatban láttuk is.

Nézzük Irán helyzetét! Nyersanyagokban rendkívül gazdag ország, Kína egyik fő beszállítója, Oroszországnak is egyik legnagyobb stratégiai partnere. Annak az Oroszországnak, amely kilátásba helyezte, hogy a NATO további keleti bővítése, rakétavédelmi rendszerek telepítése esetén támadni fog, illetve megteszi az ellenlépéseket. A méreteit tekintve az említett törekvések megakadályozása a Nándorfehérvári győzelmünkkel vetekszik. Egy ellenséges birodalom agresszív terjeszkedése megtorpant, és pozíciókat vesztettek. Most úgy tűnik, az amerikai nagytőkések feladni kényszerülnek Kelet-Európát. Az atomháború propagandája Tovább olvasása