Koponya és lábszárcsontok – Megjelent Kubínyi Tamás: Álmos hét könyve – II.

Igazi szemcsapda, arannyal díszített szkíta ivóedény, alatta ékköves síp. Az embernek valami motoszkál az agyában, mihez is hasonlít ez a különös tárgy… Ismerős hajlatok, mégis merő idegenség, szokatlan látvány. Megvan! A két cső keresztbe rakott lábszárcsont, fölötte az edény pedig… minden bizonnyal koponya! Persze, hogy az. Mint a kalózzászlón, háborús jelvényen, vagy az amerikai elnököket képző Yale Egyetem szupertitkos világhatalmi szervezetének jelképén: Skull and Bones – koponya és csontok.

Belelapozok, a magyar elfújja a kazár nótáját, mégpedig a kán apjának sípcsontján. Ez a válasz a magyarok ellen elkövetett rituális gyilkosságra. Megdöbbentő jelenet, mikor a kagán rádöbben, mi ez a kedves dallam, ami rabul ejtette. Megrendül, megtántorodik, mikor megtudja. apja csontjából faragott síp, koponyájából ivóedény készült szkíta szokás szerint. A szabír-magyar kegyetlen gyönyörrel emeli szakrális magasságba a diadalt. Koponya és lábszárcsontok – Megjelent Kubínyi Tamás: Álmos hét könyve – II. Tovább olvasása

Siklósi András: Nesze semmi, fogd meg jól!

Töprengések a 2002-es választások előtt

Addig is, amíg elkészítem az idei (2010-es) választási előrejelzésemet, úgy gondolom, igen tanulságos lesz közreadni 8 (illetve részben 12) évvel ezelőtti írásomat – természetesen a legcsekélyebb változtatás nélkül –, hiszen az abban foglalt megállapításaim, tételeim ma is aktuálisak; és a véleményem jottányit sem változott a közben eltelt időben, tehát semmi okom sincs a szégyenkezésre. Azt hiszem, ebben a politikai és egyéb zűrzavarban kevesen mondhatják el ugyanezt, hogy korukat és „hivatásos” kortársaikat jóval megelőzve átláttak a szitán, ill. fölismerték a rejtőzködő vagy ügyesen álcázott igazságot. Ennél fogva tanulmányom most már dokumentum-értékűnek minősíthető, amit nem én állítok, hanem hozzáértő barátaim.

————————————————–

Idestova 35 éve munkálkodom a magyarság fölemelésén, minden lehetséges módon. Számos kísérletet elvégeztem a gyakorlatban is. 1990-ben az FKGP színeiben, 1994-ben pedig függetlenként képviselőjelölt is voltam Szegeden, s mindkét esetben segítség nélkül, roppant energiával összegyűjtöttem a szükséges ajánlócédulákat. Minden téren (pl. a vitákban és szónoklatokban) kiemelkedtem vetélytársaim közül, ezért nagyon meglepett, hogy a szavazatok végeredménye egész más sorrendet tükrözött. Rá kellett jönnöm, hogy a felkészültség, a rátermettség és a becsület nem versenyezhet a pénzzel, a hamis ígéretekkel, az ordító reklámáradattal. Siklósi András: Nesze semmi, fogd meg jól! Tovább olvasása