A betlehemi csillag! – Krisztus születése és a karácsony ünnepe

József Attila:


BETLEHEMI KIRÁLYOK

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!

Három király mi vagyunk.

Lángos csillag állt felettünk,

gyalog jöttünk, mert siettünk,

kis juhocska mondta – biztos

itt lakik a Jézus Krisztus.

Menyhárt király a nevem.

Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!

Nem vagyunk mi vén papok.

Úgy hallottuk, megszülettél,

szegények királya lettél.

Benéztünk hát kicsit hozzád.

Üdvösségünk, égi ország!

Gáspár volnék, afféle

földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!

Jöttünk meleg országból.

Főtt kolbászunk mind elfogyott,

fényes csizmánk is megrogyott,

hoztunk aranyat hat marékkal,

tömjént egész vasfazékkal.

Én vagyok a Boldizsár,

aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,

boldogságos kis mama.

Hulló könnye záporán át

alig látja Jézuskáját.

A sok pásztor mind muzsikál.

Meg is kéne szoptatni már.

Kedves három királyok,

jó éjszakát kívánok!

1929. dec.

Jézus születése a Biblia szerint (új fordításban):

“Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: “Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”

Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívatta a nép valamennyi főpapját és írástudóját, és megkérdezte

tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: “A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta:” … (Mt 2: 1-5)

“Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: “Menjetek el,

szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!” Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor

megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.

Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Mt 2: 7-12)

Ez a bibliai rész azon kívül, hogy szép és igaz történetet ír le érzékletesen, egy csillagászati jelenség látványát is elénk tárja.

Régi hiedelem volt, hogy egy-egy jelentős történelmi személy születését egy – sőt, néha több – csillag feltűnése jelzi. Ez azt is jelentené, hogy az akkor – ma már tudjuk, valóságosan is – feltűnt jelenség csak egy krónikás jámbor fantáziájának szülötte, hozzátoldás az eseményekhez, a kor szokása szerint.

Mások azt mondják, a “csillag” elnevezés csak szimbólum. Lehetett bolygó, üstökös vagy csak egy fényes meteor.

Ha azonban nem csak legendának tekintjük a leírást, és a kor dokumentumaiban keressük a csillagászati jelenségek leírását, megtapasztalhatjuk – ami többször is előfordult már – hogy valóságos, és igen ritka esemény bekövetkezéséről van szó. Ehhez azonban nézzük meg, mikor is, és hogyan zajlottak az események?

Egy jól felszerelt planetáriumban könnyen előállítható az az égbolt, ami Krisztus születésének évében volt látható. Ekkor, a Föld ún. precessziós mozgása miatt még olyan fényesebb csillagok is részei voltak a  teljességgel látható csillagképeknek, mint a Sirius. Ám a rekonstrukció során azt a meglepő tényt állapíthatjuk meg, hogy semmi rendkívüli jelenség nem volt az akkori égbolton. Mégis csak legenda lenne a betlehemi csillag leírása?

Az írás alapos elolvasása azt mutatja, hogy nem csak egyszer vagy rövid ideig látható jelenségről van szó. Mi hát az igazság? A betlehemi csillag! – Krisztus születése és a karácsony ünnepe Tovább olvasása

Az ország háza, a mi házunk! – Miért űzték ki belőle a karácsonyt?

Az izraelita ünneplések közben, évtizedek óta először, elmaradt a karácsonyfa-állítás a budapesti Parlamentben.

Ismét feldíszítették a Kossuth teret, hogy a magyarok együtt gyönyörködjenek a mindenki karácsonyfájában. Bizonyára sokan el is fognak menni a fővárosiak közül a gyermekeikkel, hogy megcsodálják a hatalmas fenyő szépségét. Együtt örülhetnénk mindannyian a kormányzat ajándékának, ha nem ismernénk a szigorú, kérlelhetetlen tényeket: Ki vagyunk rekesztve az országunkból, és annak szimbólumából, a Parlamentből is. Az ország háza, a mi házunk! – Miért űzték ki belőle a karácsonyt? Tovább olvasása

Ki kell tiltani a tótokat az EU-ból – A Trianon Társaság Békéscsabai Szervezetének tiltakozása

Slota és Ficó közös nevezőn: Pofádat befogod magyar!
Slota és Ficó közös nevezőn: Pofádat befogod magyar!

A Trianon Társaság Békéscsabai Szervezete ismét tiltakozik Szlovákia vasfüggönye, Jan Slota és Robert Fico politikája ellen.

A magyarellenességéről hírhedt koalíció extra – soviniszta, ultranacionalista politikája az Európai Unió szégyene!

A több, mint ezer éves felvidéki magyar földön, ( a 16 éve alakult műállamban, Szlovákiában) az ősmagyar lakosok anyanyelvének betiltása kimerítette és megalapozta az EU-ból való kizárás szükségességét! A Szlovák kormány politikájában felütött a Benes-dekrétumok pusztító pestise! Itt az ideje, hogy Európa észrevegye, elítélje és szankcionálja Szlovákia bűntetteit!

KÖVETELJÜK: AZ ŐSMAGYAR LAKOSSÁG JOGEGYENLŐSÉGÉT!

A NYELVTÖRVÉNY AZONNALI ELTÖRLÉSÉT!

Barcs Anikó Trianon Társaság Békéscsabai Szervezetének elnöke

Nemzeti InternetFigyelő

Vass István: Bíróságosdi

Ez egy olyan játék, ahol látszólag függetlenül, szabadon, – mint gyerekek a labdával, – játszanak a bírák egy furcsa, összetett dologgal, amit tételes jognak is szoktak nevezni. Nyomatékosabban, ők jogalkalmazók.

Forgatják, dobálják, csűrik-csavarják, – ahogy ők mondják jogot szolgáltatnak. No, ebből aztán szerencsés esetben kikerekedhet az IGAZSÁG. Ez ugyan manapság egyre ritkábban fordul elő, mert a bíróságosdi több vonatkozásban sem olyan független, szabad játék, mint hinnénk. Mindenféle elvárások, egyre erőteljesebben határolják be a játékteret, s legtöbb esetben maguk a játékosok is komoly belső elkötelezettséget táplálnak a rájuk ható magukfajták iránt. Saját maguk is azon igyekeznek, hogy elnyerjék a díszpáholyból figyelők tetszését. Vass István: Bíróságosdi Tovább olvasása