A Magyar Gárda védelme – A NEMZET JOGVÉDELME

A HÍR!

A Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati bírói tanácsa 2009. december 15.-én reggel 9 órakor nyilvános tárgyalás keretében hozza meg a jogerős felülvizsgálati határozatát a hazai, a jelenleg még érvényes jogrend utolsó stációjaként, a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület felülvizsgálati kérelméről.

A rendkívüli jogorvoslati kérelem, a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület bírósági bejegyzését megszüntető és feloszlatását elrendelő Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla ítéleteinek a hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, illetve a felülvizsgálati bírósági döntés meghozataláig, a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését indítványozta.

Az egyesületet továbbra is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd képviseli

A Magyar Gárda védelme – A NEMZET JOGVÉDELME Tovább olvasása

Wiesel-szindróma

Magyarországon tegyék büntethetővé a holokauszttagadást! – hangoztatta Elie Wiesel a Parlamentben tartott beszédében, s a Nobel-békedíjas író aggodalmát fejezte ki a neonáci mozgalmak erősödése miatt. Wiesel, akitől a holokauszt kifejezést származtathatjuk, ugyanakkor kijelentette, soha ilyen jó kapcsolata még nem volt a két világvallásnak. Arra buzdított, közösen kell fellépni az antiszemitizmus ellen.

Aztán, néhány órával később, erős kritikával illette a parlament emberi jogi bizottságának fideszes képviselőjét. Balog Zoltán ugyanis azt találta mondani, nagyon helyesen, hogy vannak, akik az antiszemitizmus vádját politikai kommunikációs csodafegyverként használják. Wiesel-szindróma Tovább olvasása

Czakó István: Elképesztő auschwitzi emlékeim – igazak?

Minél több írást, könyvet, megemlékezést, beszédet olvasok a holokausztról, annál bizonytalanabbá válok.

Még ifjú koromban elolvastam az “Auschwitz per” című művet, s gyermeki lelkemben (kb. 16 éves voltam) nagy törést okozott. Akkor, mindent elhivve, komolyan beleélve magamat mindabba a kegyetlenségbe, ami ott a regény szerint történt, megrendültem. Annál is inkább, mert komolyan hívő gyerek voltam, s megrémített az emberi aljasság. Pár év múlva eljutottam Auschwitzba, s végig jártam – teljes áhítattal – a tábort. “Arbeit macht frei” ( „A munka szabaddá tesz”) – olvastam a feliratot a bejárat fölött. Aztán végig járva a döbbenetes barakkokat, bementem a gázkamrákhoz, az égető kemencékhez. Mint gyermeket, teljesen megbénítottak ezek a látványok. Eszembe jutott minden méteren a könyv, amint leírta a tábort. Megrémítő volt.

Ennek már sok-sok éve. Azóta sok megdöbbentő, s a látottaknak (azt látjuk, amit elénk raknak) ellentmondó dolog, információt jutott birtokomba, amik nem illeszthetők összhangba a korábbi ismereteimmel (vagy azok a későbbiekkel!). Czakó István: Elképesztő auschwitzi emlékeim – igazak? Tovább olvasása

Ünnep előtti felhívás, hogy karácsony után a feltámadás is eljöhessen

A karácsony a szeretet ünnepe – mondják – és közben némelyek gyűlöletet szítanak. Papok jelentős része minden módon ellenzi, hogy keresztény és keresztyén magyarok vallásuk jelképének közelében elmélkedjenek az esztendő egyik legnagyobb ünnepének üzenetéről.

Közszolgák, hatalmukkal visszaélve ócsárolják a keresztet, és megtiltják közterületen felállítását. Indoklásukat a darwini rendszerbesorolás szerint emberek közül valónak nem lehet tekinteni. Úgymond beszélő vegyületek. Most teljesen mindegy, hogy ki és melyik szervezet hívja fel a figyelmet az ünnepre ilyen módon. Az üzenet lényege, hogy ne csupán az adósságig őrjöngő vásárlási agyrohammá süllyedjen a Szent Karácsony. Ünnep előtti felhívás, hogy karácsony után a feltámadás is eljöhessen Tovább olvasása