A kommunista és kommunistaellenes bűnök megítélése

néhai Belovai István

Belovai István elment közülünk. Belovai, aki életét kockáztatva leplezte le a szovjet kémszolgálat nyugati aktivitását, hogy megakadályozza egy világháború kitörését. ‘Kémkedésért’ súlyos büntetést kapott – és ez a büntetés bár kegyelem révén megenyhült, még mindig érvényben van. Belovai Istvánt a pitiáner kémekkel egyformán ítélik meg, büntetett előéletű – még ha annak kemény következményeitől mentes is – mégis, a hazai közrend és erkölcs alapján bűnözőnek számít.

Az az ember, aki komoly erkölcsi felelősséggel lépett fel egy világégés megállításáért. Csak hát mert a kommunizmus híveinek okozott kárt, még ma is bűnös. És nyilvánvaló itt van a kettős mérce.

Sokan nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy Belovai Istvánról a bűnös jelző lekerüljön. Még többen talán még többet tesznek azért, hogy ez ne történjen meg. Az államfőhöz 2005-ben írt kérvény elutasító válaszát olvashatjuk az alábbiakban:

Jó, ha nem feledjük (7. rész): Szabó Dezső: Antiszemitizmus

A hal a vízben él, a tüdő oxigénnel táplálkozik, a magyar antiszemita. Dobd ki a halat a vízből: elpusztul. Vedd el az oxigént a tüdőtől: megfullad. Hazudd ki az antiszemitizmust a magyarból: a halál leggyalázatosabb nemével hal meg.

De mi az antiszemitizmus lényege? Miért vagyunk antiszemiták? Miért az antiszemitizmus? Életösztönünk első, szükségszerű megnyilatkozása, s melyek e megnyilatkozás helyes formái?

Egy téren sem mondtak annyi ostobaságot mindkét táborban , mint a zsidókérdés körül. Buzgó antiszemiták mondanak jelszavakat és érveket, melyek a zsidóság leghatalmasabb fegyvereivé válhatnak. Liberális államférfiak előtálalnak érveket, melyeket egy dedós gyermek szétszedhet alaplehetetlenségeire. Mert jobbról és balról nem állítják be a kérdést a maga nagy történelmi horizontjába, nem viszik vissza, hogy úgy mondjam, természetrajzi egyszerűségére. Egyes esetekből indulnak ki, szentimentalizmussal kandírozzák körül, érdekpárt s más zavaró szenvedélyekkel homályosítják el tisztaságát. Pedig a zsidókérdés lényegében éppen olyan egyszerű, mint amilyen átlátszó és egyszerű nyelvtanilag ez a mondat: a ragadozó ragadoz. És ennek az erős fajnak minden vér szerinti ravaszsága kellett ahhoz, hogy ezt az egyszerű, könnyen érthető lényeget körülvegye a hazugságok, az álhumanizmus, álszociológia, ál-szabadgondolkodás és álforradalom megtévesztő Bábelével.

Olvasó: Kaszinók Sukoró körül

A sukorói kaszinóbotrány körüli történések, s nem kevésbé azon hírek, melyek szerint itt tulajdonképpen országos viszonylatban több kaszinó építéséről van szó, egy rövid kis kutatásra késztettek.

Először is utána néztem, mi a helyzet a környező országokban. A felhasznált forrás szerint Szlovákia 5, Románia 4, Szerbia 1-2, Horvátország 10, Szlovénia 11, Ausztria 13 városában van 1 vagy több, kisebb vagy nagyobb kaszinó. (Ukrajnával nem foglalkoztam.) Magyarországon ez a szám 4-5. A fentiekből látható, hogy kaszinó ügyben a térség elmaradottabb országai közé tartozunk, érthető (nem örömteli) a terjeszkedési szándék. Bár a felhasznált forrás információi szerint az elmúlt években Magyarországon inkább kaszinó bezárás történt, mint bővítés.

Tovább folytattam a vizsgálódást, kibővítvén a kört Nyugat-Európa más, de Magyarországhoz hasonló vagy kisebb méretű országaira.

Hans-Peter Martin: Az Európacsapda

A sikeres szerző és EU parlamenti képviselő, Hans-Peter Martin „A globalizáció csapdája” után újra lecsapott

Hans-Peter Martin 15 évig a híres német hetilap, a Spiegel szerkesztője volt. A Harald Schumann-al együtt írt könyve, „A globalizáció csapdája” méltán lett bestseller, ami ilyen téma esetén nemigen fordul elő.

Bár párton kívüli, 1999-ben az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezető jelöltjeként bejutott az EU Parlamentbe. 2004-ben számos korrupciós skandál leleplezése után kényelmetlenné vált az SPÖ számára, de még ugyan abban az évben saját listát állított, amit az osztrák választók 14 százaléka támogatott, és ami a legutóbbi választásokon 17,9 százalékra nőtt. Legújabb könyve az EU-bürokrácia újabb botrányait leplezi le és képtelenségét, hogy a jelenlegi válságot kezelni tudja.

Könyvéből az alábbi részlet az EU propagandahengeréről a Zeit-Fragen november 2-i számában jelent meg.

(Vajta Dénes)

Az EU és a tagállamok ilyetén állapota láttán minden nyugati demokrácia alapító atyja elárulva kell, hogy érezze magát. És Brüsszelben és Strassburgban is nő a bizonytalanság és a szorongás. Azonban ahelyett, hogy a jelen Európai Unió konstrukciós hibáit kijavítanák, inkább elfedik a bajt és a problémákat.