Nemzeti InternetFigyelő

Nemzeti InternetFigyelő

Lengyelország nem írja alá a költségvetési fegyelem szigorításával kapcsolatos új uniós szerződést, ha nem kap beleszólási jogot a döntési folyamatokba – jelentette ki a lengyel miniszterelnök csütörtökön a kormány ülése után.

    Donald Tusk úgy fogalmazott, hogy Lengyelországnak szerepet kell kapnia “a pénzügyi paktum működésével kapcsolatos döntési folyamatban…, s ha azt tapasztaljuk, hogy a jóváhagyott megoldások nem biztosítanak nekünk valódi szerepet, nem írjuk alá ezt a paktumot”…

    Az EU-ország január 30-i csúcstalálkozóján az egyik vitatéma az eurózónához tartozó országok csúcstalálkozóin való részvétel kérdése. Varsó szerint az eurózónához majdan csatlakozó minden országnak, csakúgy mint a készülő paktumot aláíró összes országnak részt kell vennie a monetáris unió csúcstalálkozóin, ha azokon őket (is) érintő döntéseket fogadnak el.

    Ezt azonban Franciaország határozottan ellenzi, s már hosszú ideje szorgalmazza az euróövezet “gazdasági kormányának” létrehozását. Tervezik azt is, hogy ezentúl évente legalább kétszer tartsanak csúcstalálkozót az eurózóna tagjai.

    Tusk jelezte, ha az eurózóna tagállamainak csúcstalálkozóira “csak ritka, rendkívüli esetekben kerülne sor, és kizárólag az övezet nagyon specifikus problémáiról tárgyalnának, akkor megfontolhatjuk, hogy ezt elfogadjuk, de ha ezek a találkozók képezik a költségvetési paktum működésének alapját, abban az esetben elutasítjuk”.

    A lengyel kormányfő hangsúlyozta: “a szerződés nem vezethet oda, hogy az Európai Unió tartósan két klubra szakad”, az euróövezetire és az azon kívül maradókra. Kijelentette, hogy Lengyelországnak is részt kell vennie a költségvetési fegyelem szigorításával kapcsolatos szerződés döntési folyamatában, és erről az álláspontról “minden érdekeltet” értesített, kezdve Angela Merkel német kancellártól José Manuel Barroso európai bizottsági elnökig.

    Tusk szerint a lengyel álláspontnak van támogatottsága, így a német kancellár és az olasz kormányfő részéről, illetve az uniós intézmények vezetői körében is.

MTI – 2012. január 26.

Bata Alexandra, az MTI tudósítója

Nemzeti InternetFigyelő

]]> http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/varso-azzal-fenyegetozik-hogy-nem-irja-ala-az-unios-penzugyi-paktumot/feed/ 2 Híradmin Eu pénzügy http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/kemkedo-google/ http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/kemkedo-google/#comments Thu, 26 Jan 2012 15:54:12 +0000 Híradmin http://internetfigyelo.wordpress.com/?p=18367 ]]> Felhasználói minden lépését nyomon követi márciustól a Google.

Új adatvédelmi szabályozást jelentett be a Google vállalat, amelynek keretében nyomon fogja követni felhasználóinak tevékenységét szinte valamennyi felületen, beleértve a YouTube videómegosztót, a Gmail levelezőprogramot és a vezető keresőoldalakat – adta hírül a The Washington Post.

A vállalatóriás korábban is összegyűjtötte ezeknek az információknak egy részét, most azonban első alkalommal fogja ötvözni őket a weboldalain keresztül, hogy teljesebb képet kaphasson felhasználóiról. Az internetezők nem fognak tudni kibújni a március elsején életbe lépő rendelkezés alól. Szakértők szerint a változtatás szigorúbb ellenőrzést fog kiváltani a szövetségi szabályozók részéről a cégóriás adatvédelmi és versenyképességi gyakorlatát illetően…

A lépés hozzásegíti a Google-t ahhoz, hogy teljesen testreszabja hirdetéseit. Ha például egy washingtoni lakos NBA kosárlabdameccset néz az interneten, a vállalat a helyi csapat mérkőzésére szóló jegyet ajánlhat számára gmailes postafiókjában. A Google ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindebből a felhasználók is profitálhatnak: a cég akár hasznos email-kapcsolatokat is ajánlhat, ha kideríti, hogy valaki például éppen New Yorkba készül.

Fogyasztóvédők szerint azonban az új elgondolás felbőszítheti azokat a felhasználókat, akik nem számolnak a velük kapcsolatos információk különböző weboldalakon történő megosztásával. “A Google új adatvédelmi bejelentése frusztráló és egy kicsit ijesztő is egyben” – mondta James Steyer, a Common Sense Media nevű jogvédő szervezet igazgatója. “Még ha a cég úgy gondolja is, hogy a felhasználók nyomon követése a szolgáltatásai javítását jelenti, a fogyasztóknak meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy nemet mondjanak. Fokozottan igaz ez gyerekekre és tinikre, akik a YouTube, a Gmail és a Google lelkes használói.”

A Google e-mailben, illetve a weboldalaira feltett üzeneteiben fogja értesíteni több százmillió felhasználóját a szóban forgó változásokról, amelyek az összes szolgáltatást érinteni fogják, kivéve a Google Walletet, a Chrome böngészőt és a Google Books-ot.

Forrás: Kuruc.info, (MTI)

Nemzeti InternetFigyelő

Németországban minden ötödik fiatal felnőtt számára semmit sem jelent az a szó, hogy Auschwitz, majdnem minden harmadik német pedig nem tudja, hogy melyik országban fekszik az egykori náci koncentrációs- és megsemmisítő tábor – mutatta ki egy felmérés.

    A Stern című hírmagazinban ismertetett reprezentatív felmérés szerint a 30 év alatti felnőttek 21 százalékának nincs információja arról, hogy mit jelöl az Auschwitz kifejezés. A 30 éven felülieknél ez az arány már csupán 5 százalék, a 82 milliós ország lakosságát együttvéve pedig 90 százalék tudja, hogy Auschwitz az auschwitz-birkenaui koncentrációs- és megsemmisítő tábor elnevezése…

    Ugyanakkor a német lakosság 31 százaléknak nincs tudomása arról, hogy a tábor a mai Lengyelország területén működött, 43 százalék pedig még egyet sem keresett fel a náci népirtást bemutató – egykori táborok helyén kialakított – emlékhelyek közül – mutatta ki a Forsa közvélemény-kutató intézet.

    A kutatást a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjára időzítve ismertette a Stern. Az emléknapot január 27-én, az auschwitz-birkenaui tábor 1945-ben történt felszabadításának évfordulóján tartják az ENSZ-közgyűlés egy 2005-ös döntése alapján. Az erről szóló, egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza “az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

MTI – 2012. január 26.

Nemzeti InternetFigyelő

]]> http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/satani-eroszak-hatarozat-az-emlekezes-es-a-tanitas-kotelessegerol-auschwitz-nem-jelent-semmit-a-nemet-fiatalok-otode-szamara-egy-felmeres-szerint/feed/ 3 Híradmin Auschwitz http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/amerikai-kemmuholdak-egy-ujabb-katonai-titok-vege/ http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/amerikai-kemmuholdak-egy-ujabb-katonai-titok-vege/#comments Thu, 26 Jan 2012 15:26:11 +0000 Híradmin http://internetfigyelo.wordpress.com/?p=18362 ]]>     (MTI-Press) – A történet szereplői több mint egy évtizedig dolgoztak a furcsa, dobozszerű, ablaktalan, titkokat rejtő épületben a New Yorktól nem messze, Connecticutban lévő Danbury repülőtere mellett. Fehér, egész testüket betakaró egybeszabott védőruhát viseltek, és tökéletesen tisztán, mindenfajta szennyeződéstől mentesen léphettek csak be szűkebb munkaterületükre. Mások számára érthetetlen, sajátos kódnyelvet beszéltek. Kevesen tudták csak, hogy valójában ki az “ügyfél”, akivel dohányfüsttel teli, faborítású szobában tárgyaltak, ahol lehallgatástól védett telefonok sorakoztak. Ha utaztak, időnként hamis neveket használtak.

    Az 1970-es években volt olyan időszak, amikor több mint ezer alkalmazottja volt a danburyi létesítménynek. És bár a határidők szorításában gyakran túlóráztak, elmulasztva családi ünnepeket és évfordulókat, legközelebbi hozzátartozóiknak, a házastársuknak és gyerekeiknek se mondhatták el, hogy mivel foglalkoznak… “Mérnökök voltak, tudósok, műszaki rajzolók és feltalálók, romantikus kalandtörténetbe illő rejtélyes alakok” – mondja vidáman nevetve az amerikai hírügynökségnek a 78 éves Fred Marra, aki hetente találkozik egykori kollégáival Danbury egyik bevásárlóközpontjának kávézójában egy kis beszélgetésre.

    Az egykori Perkin-Elmer Corp. munkatársai többnyire golfról, politikáról, betegségekről és unokákról társalognak, de ma már egykori munkájukról is szót ejthetnek.

Kémműholdak építésével kereste a kenyerét

    A Hexagon (Hatszög) – vagy kódnevén: Big Bird (Nagy Madár) – a hidegháború időszakának legsikeresebb amerikai kémműholdprogramja volt. Működése során 1971 és 1986 között 20 műholdat bocsátottak fel; mindegyiken 100 kilométernyi film volt, amelyre a fedélzeti kamerák keringés közben panorámafelvételeket készítettek a Szovjetunió, Kína és más potenciális ellenségek hatalmas területeiről. Az elkészült filmeket a műhold zárt tartályokban lőtte vissza a Földre, és azok ejtőernyővel ereszkedtek a Csendes-óceánra, ahol az amerikai légierő C-130-as gépei összeszedték őket.

    A Hexagon KH-9 mérete, célkitűzése és végrehajtási technológiája egyaránt lélegzetelállító volt. Pusztán az a tény, hogy 20 fellövésből 19 bizonyult sikeresnek (az utolsó a hordozórakéta meghibásodása miatt kudarccal végződött), lenyűgöző. Titkosítását 2011 szeptemberében oldották fel, így Fred Marra és a többiek végre elmondhatják, hogy mit is csináltak abban a tizenöt évben, amíg a program működött.

    “Al Gayhart vagyok, és kémműholdak építésével kerestem a kenyeremet” – közölte például a 64 éves nyugdíjas mérnök a helyi bár megdöbbent pincérével, mihelyt a titkosítást feloldották.

    Azóta is, ha alkalma nyílik rá, büszkén alkalmazza a sokakat elképesztő bemutatkozást. “A munka izgalmas volt, nagyon sokat követelt, és életem legnagyobb élményévé vált” – idézi fel. Ő egyenesen az egyetemről került a Perkin-Elmer vállalathoz, és a “Hexagon-testvériség” egyik legfiatalabb tagja volt.

Szürreális élmény

    A mindig intenzív munka még feszítettebbé vált, valahányszor közeledett egy-egy műhold felbocsátásának az ideje, vagy ha az “ügyfél” – eleinte a Központi Hírszerző Hivatal (CIA), később pedig a légierő – megbeszélésre Danburybe érkezett. Legalább egyszer George Bush elnök is járt ott, akkor még CIA-igazgatói minőségben.

    Bár a programban más cégek is részt vettek – az Eastman Kodak gyártotta a fotózásnál használt filmeket, a Lockheed magukat a műholdakat -, az összes kamera és optikai rendszer a Perkin-Elmernél készült, amely akkoriban a legnagyobb munkáltató volt Danburyben.

    “Sokszor megtörtént, hogy sötétben érkeztünk és sötétben hagytuk abba a munkát” – meséli a 70 éves Paul Bickmeier nyugdíjas mérnök.

    Még élénken emlékszik az első, a Hexagonban tartott eligazításra, amely az után történt, hogy a Perkin-Elmer 1966-ban megkapta a szigorúan titkos megrendelést. A szobában jelenlévő még vagy harminc kollégáján körbenézve akkor felvetődött benne, “hogy az ördögbe fog ez megvalósulni?”.

    Ahhoz, hogy megtörténjen, szükség volt az Egyesült Államok északkeleti részén élő mérnökök körében végzett kiterjedt toborzásra. Az érintettek számára szürreális élményt jelentett a munkához jutás, mivel a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) a jelöltek családtagjait, szomszédait és korábbi munkáltatóit is kikérdezte, az illetőt pedig a legalaposabban, élete minden kis részletéről kifaggatták, beleértve a szerencsejátékkal és a szexuális élettel kapcsolatos szokásait is.

    “Biztosak akartak lenni abban, hogy nincs mivel zsarolni bennünket” – magyarázza Marra.

Láthatta saját házát

    A programban való részvételt lehetővé tevő engedélyre néha egy évet is várni kellett. Az alkalmazott ez idő alatt kisebb feladatokat kapott, és egyikük sem tudta, hogy tulajdonképpen milyen munkára is szerződtették.

    A 76 éves Joseph Prusak hat hónapig várakozott. Amikor végre tudomást szerzett a Hexagonról, a korábban polgári célú űrprogramokban részt vevő mérnök azt kérdezte magától, vajon nem élete legnagyobb hibáját követte-e el, amikor leszerződött a Perkin-Elmerhez. Őrültségnek tartotta a tervet, amelynek középpontjában egy 18 méter hosszú, 13 600 kilogramm súlyú műhold állt, és olyan kamerák szerepeltek benne, amelyekben másodpercenként 5 méteres sebességgel pereg a film.

    Sok évvel később, számos sikeres felbocsátás után megmutatták neki, hogy mire képes a Hexagon: láthatta a Fairfield elővárosban lévő saját házát.

    “Ez fényévekkel a Google Earth előtt volt. És tisztán láttuk a hátsó udvaromon lévő medencét” – említi meg Prusak.

 A Hexagon előtt is léteztek kémműholdak, a Corona és a Gambit. Egyik sem rendelkezett azonban akkora felbontással és nem tudott olyan sokat, mint a Hexagon, amely közeli felvételeket készített szovjet rakétákról, tengeralattjáró-dokkokról, légitámaszpontokról, de még egész zászlóaljakról, vagy hadgyakorlatokról is.

A titok megőrzése komoly gondot okozott

    Az amerikai Országos Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office) közlése szerint egy Hexagon által készített kép 680 kilométer széles területet ölelt fel. Az első Hexagonok átlagosan 124 napot töltöttek az űrben, de a technika fejlődésével ez az időtartam megduplázódott.

    “A hidegháború csúcsán hihetetlenül nagy volt a műszaki felderítési képességünk. Tudnunk kellett, hogy mit csinálnak és hol, de különösen azt, hogy készülnek-e Nyugat-Európa lerohanására. A Hexagon rendkívül nagy biztonságot adott, neki volt köszönhető, hogy az amerikai döntéshozóknak nem kellett sötétben tapogatózniuk” – hangsúlyozza Dwayne Day űrkutatás-történész.

    Egyéb sikerei mellett a Hexagon kulcsfontosságú információkat szolgáltatott az 1970-es években az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hadászati fegyverek korlátozásáról lezajlott tárgyalásokhoz (SALT).

    A titok megőrzése kezdettől fogva komoly gondot okozott, nem utolsósorban azért, mert egy komoly szerződést elnyert (a szerződés értékét máig sem hozták nyilvánosságra) viszonylag kis vállalat intenzív tevékenysége a szintén nem nagy Danburyben nyilvánvalóvá tette, hogy a cégnél valami komoly dolog zajlik. Az üzemen belül lehetetlen volt elrejteni a hatalmas, szabályozható légnyomású és hőmérsékletű kamrát, amelyben szélsőséges, az űrbélit utánzó körülmények között tesztelték a kamerákat. Volt egy “rázó-görgető” szoba is, amelyben a műhold felbocsátása közben fellépő körülményeket szimulálták.

    “A kérdés az, hogyan rejtsünk el egy elefántot” – írta akkoriban az Országos Felderítő Hivatal egyik munkatársa, és végül úgy döntött, hogy a kérdésre egy másik kérdés a legjobb válasz: “Miféle elefántot?” A Perkin-Elmer alkalmazottait utasították arra, hogy ne reagáljanak a média semmilyen kérdésére, és soha ne erősítsenek meg semmit, a legkisebb részletet se a munkájukkal kapcsolatban.

Fecsegő száj hajókat süllyeszt el

    A műholdak felbocsátását, amely a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról történt, azonban nem lehetett eltitkolni, és repüléssel foglalkozó magazinok számos utalást tettek a Nagy Madárra. A 60 perc című televíziós hírmagazin 1975-ben arról beszélt, hogy létezik egy, a többség számára ismeretlen világ, ahol amerikai és szovjet felderítők, de más államok hírszerzői is “égi szemekkel” figyelik egymás országait, de senki se hajlandó megerősíteni a programok létezését és nyíltan beszélni róluk.

    A Perkin-Elmer alkalmazottai becsületbeli ügynek tartották, hogy betartsák titoktartási fogadalmukat. Még a hivatalos kiküldetésen lévő férjeiket utolérni nem tudó és hollétükről gyakran mit sem sejtő feleségek is elfogadták, hogy ez a munka titkos, és nem kérdezősködtek.

    “A II. világháborús nemzedékhez tartoztunk. Mindannyian ismertük a mondást: fecsegő száj hajókat süllyeszt el” – emlékezik vissza Linda Bronico, akivel férje, Al, mindössze annyit közölt annak idején, hogy ellenőrző konzolokat és kábeleket készít.

    A Perkin-Elmer kiváló munkahelynek számított, ahol jók voltak a fizetések és a juttatások. “Szerettük. Ez volt az életünk” – fogalmaz  Marra.

MTI – 2012. január 5.

Nemzeti InternetFigyelő

]]> http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/amerikai-kemmuholdak-egy-ujabb-katonai-titok-vege/feed/ 0 Híradmin Felderítő műhold http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/izrael-titkos-fegyvere-video/ http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/26/izrael-titkos-fegyvere-video/#comments Thu, 26 Jan 2012 13:11:55 +0000 Nifadmin http://internetfigyelo.wordpress.com/?p=18354 ]]> A Közel-Keleten melyik országnak vannak titkos atomfegyverei?
A Közel-Keleten melyik országnak vannak titkos biológiai és vegyi készletei?
A Közel-Keleten melyik országban nem járnak külföldi ellenőrök?

A választ nem nehéz megadni ezekre a kérdésekre: természetesen Izrael, ami páratlan előjoggal rendelkezik minden téren.
Izrael legszigorúbb titokként kezeli atomfegyverkezését, és ha minden a tervei szerint alakult volna, a világnak a mai napig sem rendelkezne bizonyítékkal (a mindenki által gyanított) atomfegyverkezéséről.

Azonban Mordechai Vanunu nyilvánosságra hozta képeit, amik leleplezték Izrael Dimona-i atomerőművének valódi funkcióját.
Ebben a filmben a BBC riportere ezen a történeten keresztül mutatja be, hogy Izrael miként bánik akár a saját állampolgáraival is, ha nem értenek egyet a kormányuk politikájával, miként tartják félelemben őket; és miként viszonyul a Világ (elsősorban az USA) ehhez a politikához.

Nemzeti InternetFigyelő

Lényeglátó írás! Telitalálat!

Remélem, hogy az MSZP-SZDSZ néven magát átmentő csoport már gyógyíthatatlanul agonizál. Bízom, hogy a Fidesz-KDNP nevű is hamarosan követni fogja.

Orbán nagyon szereti az őt ünneplő tömeget, de fél a gondolkodóktól, azoktól, akik nem csak őt hallgatni és viktorozni mennek ki az utcára, hanem tenni is akarnak. Fél a népakarattól, ezért bújik a “kékcédulás” EU szavazás fedezéke mögé… Jó, hogy nem azt mondta az EU-ról, hogy “a nép így akarta s megalkotta így”. (A fiatalok kedvéért: ez a szovjet himnusznak egyik sora volt, azé az országé, amely a világ valaha volt legeslegeslegdemokratikusabb, néphatalmi államának hirdette magát, éppen, mint az EU.)

Ennek ellenére a legteljesebb egyetértéssel, már-már meghatottan hallgattam a Strassburgban elmondott szavait:

„… a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tekintjük a jövő alapjának.

Ez igen! Ezt szeretem hallani. Az egyéni felelősség túlhangsúlyozása ugyan kissé hamis, hiszen a nemzeti érzés nem ér semmit, ha tetté nem válik a kollektív felelősségvállalásban, de ennek ellenére ilyet a gyurcsányiták sosem mondtak volna. Ha ravaszkodásból szerettek is volna, nem mertek volna.

„… én személy szerint Schumannak azt az álláspontját vallom, hogy az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”

Bölcs és bátor kijelentés, különösen az un. „európai” környezetben, de itt már sántít valami. Valóban, vagy keresztény lesz, vagy nem lesz keresztény. Más lehetőség logikailag nincs. Schumann azonban nem mondhatott ilyen hülyeséget. Orbán, szegénykém, nem vette észre, hogy ez a mondat, ami a beszédének az írott változatában olvasható a honlapján, kétértelmű. A helyes fordítás: „…az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy megsemmisül.” Schumannak igaza lett: már vége van. Mert az EU nem demokrácia, és nem európai. Államformája „biztos(komisszár)diktatúra”, kultúrája multikulti, azaz nincs.

Sajnos, a maradék rokonszenvem is elszállt ennél a mondatnál: „… az előző alkotmány nem védte meg a polgári szabadságjogokat, mert a rendőri önkénnyel szemben nem védte meg a civileket …”

És te mit tettél értük, Orbán? Mennyivel voltál jobb náluk, mikor csak lapítottál, mint sz… a fűben. Ha „vétkesek közt cinkos, aki néma”, akkor te cinkos voltál. Hogy mersz akkor vádolni? Hogy ezt a fél mondatot elmondhattad Strassburgban, azt kizárólag Gaudi Nagy Tamásnak, Morvai Krisztinának és még sok olyan jogásznak köszönheted, akik nem csak jobban tudják nálad, hogy mi a jog, hanem még tisztességesek is. Ha ők nem tárták volna fel a jogsértéseket, te nem beszélhettél volna róluk. Amikor ők erről beszéltek az EU-ban, a te fidesznyikeid ott is hallgattak. Még csak melléjük sem álltak. Hallgatásukkal elhatárolódtak tőlük, azaz „ráutaló magtartással” hazudtolták meg őket. Te ennek ellenére nem köszönetet mondasz nekik, hanem szélsőségezed őket. Az eredményeiket meg kisajátítod. Úgy hallottam, mintha más csúcsember is élne ilyen módszerekkel a környezetedben. Szégyelld magad! (kiemelés: Szerk.)

De ez még nem volt elég. A végén csattan az ostor. Most jön a „Nagy Bumm!”: „és megengedte, hogy paramilitáris szervezetek kisebbségi csoportokat félelemben tartsanak.”

Ez már kiverte nálam a biztosítékot.

Hát nem bírod ki hazudozás nélkül? Vagy már az előző mondataid is ennyire hazugok voltak?

Ott voltam, ezért emlékszem, hogy annak idején mit mondtál a Hősök terén: „Elvették a gyerekkorunkat, elvették a fiatalságunkat…!” Nekem, Orbán, nem csak a gyerek- és fiatalkoromat vették el, de a férfikoromat is. Utána te, a rendszerváltó elvtársaiddal együtt, elvetted az öregkoromat, az „egyenruhás bűnözés” törvényeddel pedig elvetted annak a bizonyosságát is, hogy békében, természetes halállal fogom végezni az életemet, hogy nem az otthonomban fognak agyonverni nyugdíjfizetés után, mint annyi más kortársamat. Alkotmányba foglaltátok az önvédelemhez való jogot, de mint hallom, ha harcképtelenné is tudnám tenni a saját lakásomban a támadómat, de a tárgyaláson kiderül, hogy a késem pengéje 2 cm-rel hosszabb volt mint a betörőé, akkor már „aránytalan védekezés” miatt én mehetek a sittre. Vagy esetleg azért, mert emberi méltóságában alázom meg a szamurájkardos támadót, ha nem polkorrekt párbajtőrrel, hanem szélsőséges disznóölő késsel szúrom meg. Hiszen „ráutaló magatartással” a közösség tudomására hoztam, hogy disznónak, azaz alacsonyabb rendűnek tartom őt, tehát rasszista vagyok. Le velem!  Életellenes és hazug neoliberális ideológiád alapzatán ugyanúgy felszámolod a közbiztonságot, mint ahogy eljátszottad és tönkretetted Magyarország önvédelmi képességét, amikor kiharcoltátok a sorozott hadsereg felszámolását. Azét a hadseregét, amely – akármilyen messze is volt egy igazi nemzeti hadseregtől – mégis hathatósabban nevelte társadalmi beilleszkedésre, rendre és fegyelemre a cigány fiatalságot, mint amit a te debilis romastratégiád valaha is el fog érni. Tehát bűnrészes vagy abban, hogy a cigányprobléma idáig fajult. Ezen túlmenően a nem cigány fiatalok fizikai állapotát is kedvezően befolyásolta volna a szolgálat.

Ne hidd, hogy Gyurcsány hülye. Ő már felismerte, hogy a cigányoktól félő magyarok többen vannak, mint a te támaszaid, a cigányok, tehát népesebb szavazóbázist képeznek. Morvai-epigonként el is ment Miskolcra, de csak jópofizni. Kezelni ő ugyanúgy nem tudja a kérdést, mint te. Ha volna honvédségünk, a munkanélküli, lézengő fiatalok száma is kisebb volna, árvíz és egyéb veszélyhelyzet esetén tudtál volna kiket mozgósítani és ráadásul minden egyéb megoldásnál olcsóbban. Két évvel ezelőtt a honvédség segítségével megelőzhető lett volna a borsodi árvíz is. De te ezt sem érted fel ésszel. Akkor most mit várhatok tőled? A hadseregünkkel (ha még a miénk) – nem a honvédségünkkel, mert azt felszámoltad, noha még honvédségnek, meg a „szabadság erejének” hazudjátok – most Afganisztánban és Irakban, meg mit tudom én hol, ahol semmi keresnivalónk sincs, a „szabadság erejével” egy szabad nép leigázásában közreműködve „véded a határainkat”. Az iskolákat nem tudod fűteni, de az afganisztáni népirtásra van pénzed. És változatlan sebességgel folyik a Kádár által megkezdett hazai népirtás is. Nemeskürti írta a „Requiem egy hadseregért”-ben, hogy magyar katona még sosem harcolt a hazájától olyan távol, mint a Don kanyarban. Te az afganisztáni és iraki kalandorsággal történelmi csúcsot döntesz. De ne légy büszke rá! Megisszuk még ennek a levét. Én, mint magyar ember, helyetted is szégyellem.

Mindezek ellenére: Amit én elmondtam, azt az EU-ban nem tudják, ezért mégis örültem a beszédednek. 20 éve egyetlen hasonlót sem hallottam. Ha a beszédeid és a tetteid, a beszédeid és a valóság között nem volna ekkora a távolság, talán még némi reményt is ébresztett volna bennem. De így nem sikerült elveszítenem a csüggedésemet, euro- és fidesz-szkepszisem pedig erősödött. Meg kell buknotok. Meg is fogtok.

Dohán Mihály

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó:  Zsoca, már azok vagyunk! – avagy Vergődő agónia: a politikailag korrekt beszéd hatalmi beidegződései

A Demokratikus Koalíció nem hazudtolta meg önmagát. A szélsőségesen agresszív emberek szavazataira építő párt elnöke Gyurcsány Ferenc három napon keresztül provokálta a miskolciakat avasi jelenlétével, majd lakossági fórumon kívánta megismerni azokat, akik még hisznek neki Miskolcon.

A rendezvényen a Jobbik Miskolci Ifjúsági Tagozata méltóságteljesen, egy egy táblára felírt üzenettel kívánta emlékeztetni a volt miniszterelnököt regnálásának következményeire… Az „Elloptad a jövőnket!” illetve a „Kilövetted a szemünket!” mondatok súlyát azonban sem a bukott diktátor, sem hallgatósága nem tudta elviselni. Ennek jeleként Gyurcsány egy 19 éves lány kezéből csavarta ki a táblát, miközben a döntően időskorú hallgatóság, valamint a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat szintén jelenlevő szóvivője szitokszavakkal és rágalmakkal illette valamennyi fiatalt. Közülük két fiút megrugdostak és vízzel öntöttek le.

Miskolci Jobbik

Képgaléria:

Kattints ide a diavetítéshez.

Videó a történtek egy részéről:

Nemzeti InternetFigyelő

]]> http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/25/szidalmaztak-megrugdostak-a-jobbik-miskolci-it-tagjait-a-gyurcsanyek-foruman/feed/ 7 Híradmin DK1 http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/25/nyilas-misi-es-az-europai-unio/ http://internetfigyelo.wordpress.com/2012/01/25/nyilas-misi-es-az-europai-unio/#comments Wed, 25 Jan 2012 20:21:36 +0000 Híradmin http://internetfigyelo.wordpress.com/?p=18329 ]]> Orbán Viktor: “Magyarországon népszavazáson döntöttünk arról, hogy belépjünk az Európai Unióba. Én mindig fölemeltem a szavamat azért, hogy az euroszkeptikusokat is vegyék emberszámba. Tehát én nem fogadom el azt a gondolkodásmódot, amely az euroszkeptikusokat kirekeszti az európai kultúrkörből. Az is európai gondolkodás, ha valaki azt gondolja, hogy nem akar európai integrációt. Szabad.”

“Amikor a választási kampány ment Magyarországon, én világosan elmondtam, hogy vannak érvek Magyarország belépése mellett és vannak ellene, és szerintem több érv szól a belépés mellett, mint ellen, ezért mi arra buzdítottuk a magyarokat, hogy lépjünk be. Szavazzanak igennel. De nem voltunk vakok, láttuk azokat a problémákat, amelyekbe most bele is ütközünk. És most is azt gondolom, hogy joguk van Magyarországon az embereknek azt gondolni, akik így véli, hogy Magyarországnak nincsen helye az Európai unióban. De én azt az álláspontot képviselem, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy magyarország az Európai unió tagja legyen. Még mindig több érv szól amellett, hogy belül legyünk, mint amellett, hogy kívül. Tehát akármit is csinál a Jobbik, vagy bárki más, én mindig az európai perspektíva mellett érvelek. Egész addig, amíg lesz európai perspektíva.”

Az alábbi, villanylevél és az eredetileg 2002 novemberében írt néhány sor, sajnos ma is aktuális…

Lévay Atilla

A Magyar Justitia Bizottság és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesülete tagja.

A levél:

Tisztelt miniszterelnök úr! Kedves Viktor!

El tudod képzelni, hogy például bármelyik Brit kormány egy, az ottani Parlament által egyszerű, nem kétharmados többséggel elfogadott törvényt megváltoztatott volna néhány saját hazaárulójuk által felbújtatott külföldi senki visítozása miatt?

Lévay Atilla

A Magyar Justitia Bizottság tagja.

Az írás:

NÉP, SZAVAZZ!

2003 áprilisában népszavazás lesz, (kár, hogy nem elsején!!) Megyünk Európába. Meghívtak minket. Most fogunk szavazni, hogy elfogadjuk-e a meghívást. Nem fogjuk megkapni ugyanazokat a kedvezményeket, ugyanolyan feltételekkel, mint ahogy az előttünk belépő, nagyjából hasonló adottságokkal rendelkező országok megkapták. (Portugália, Görögország, esetleg Írország) Pedig mi és azok, akik a 45 éves Szovjet-orosz megszállást elszenvedtük, mennyivel hátrányosabb helyzetből indulunk.

A multik évek óta adókedvezményeket kihasználva jönnek, mennek!!  Nekik mindent szabad; És nekünk!?

Mint Nyilas Misik toporgunk majd sapkánkat szorongatva a csillogó, villogó előszobában és majd hálásak leszünk, hogy miután, mint naiv kis hülyéket kiraboltak minket, egy széles, lekezelő mosollyal a macska-asztalhoz tessékelnek majd. 

Kedves barátaim!    Ez a tét!

Addig fognak szavaztatni minket, amíg végül is IGENT mondunk. Máshol is ezt tették.  Olyan lesz ez, mint a mesében az oroszlán barlangja. Sok lábnyom megy befelé, de egy sem jön kifelé!

Néhány nappal ezelőtt Medgyessy Péter nagy csinnadrattával elindította az Európai Unióba való belépésünk visszaszámlálási óráját. Még több mint 500 nap van hátra.

Persze mivel ŐK már eldöntötték, hogy MI mit akarunk, mit is akarhatunk, a népszavazás áprilisban már csak formalitás. Mi bamba birka nép mikor fogjuk ezt megérteni végre?

Az MSZ(M)P/SZDSZ erkölcsi hullái kórusban harsogják, hogy a belépésnek nincs alternatívája. Ugyanők és elődeik szerint 1955-ben a Varsói Szerződésnek sem volt. Egy icike-picike változás azért van.

Akkor halál, vagy börtön járt azért, ha valaki ellenezni, vagy kritizálni merészelte döntéseiket. Ma a saját pénzünkből költenek 3500 milliót arra, hogy szépen finoman, Andrássy Út 60 nélkül győzködjenek minket. Vajon hány lélegeztető gépet vagy egyéb korházi felszerelést lehetne ezen a pénzen venni? És nincs egy magyar Cromwell aki végre, szétkergetné őket!

Egyébként az lenne igazságos, ha úgy, mint pl. Svédországban a belépés ellenzőinek ugyanakkora pénzösszeg állna a rendelkezésére saját álláspontjuk kifejtésére, mint a támogatóinak. Ilyesmit persze Magyarországon a jelenleg uralmon lévő erkölcsi hulláktól hiába is várnánk.

Igent mondhatunk később is!  Ne velük!      És ne most!

Lévay Atilla 2002. november     

Nemzeti InternetFigyelő

Tóth Miklós, SE-TSK dékán

Öttagú bizottság készít jelentést a Semmelweis Egyetemnek

Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (SE TSK) dékánja sajtótájékoztatót tartott az egyetem aulájában, ahol bejelentette, hogy egy öt tagból álló tényfeltáró bizottság készít jelentést március 28-ig a Semmelweis Egyetemnek Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt kisdoktori disszertációjának keletkezéséről.

MTI – Budapest, 2012. január 25., Fotó: Földi Imre

Nemzeti InternetFigyelő

Meg van az ítélet a Takarékszövetkezetes ügyben, ahol a Szegedi Ítélőtábla 2011 márciusában már jogerős döntést hozott, de a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely az ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot.

MOST ÍTÉLETBEN: Érvénytelennek nyilvánította a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit szerdán első fokon meghozott ítéletében a Szegedi Törvényszék. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi olyan ügyfelére, aki a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizette vissza a hitelét…

A Szegedi Törvényszék a döntését a Csongrád Megyei Főügyészség közérdekű keresete nyomán indult perben hozta meg, ebben a felperes az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte a pénzintézet esetében.

Az ügyben a Szegedi Ítélőtábla 2011 márciusában már jogerős döntést hozott, de a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely az ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A szegedi Ítélőtábla márciusban kimondta, hogy a Partiscum Takarékszövetkezet szerződésmódosításainak többsége tisztességtelen volt, ezért ezek évekre visszamenőleg semmisnek tekintendőek.

Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Míg az ügyben másodfokon eljáró ítélőtábla a Polgári Törvénykönyvet és a polgári jog általános szabályait hozta fel az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, mondván, a szerződésben a felek egyenrangúak, az LB állásfoglalása szerint a bankhitelek esetében a hitelintézeti törvény előírásait kell figyelembe venni.

A korábbi ítéletek kapcsán felmerült: ha az LB elfogadja a bírósági jogi érvelést, pereskedési lavina indulhat meg a bankok ellen, akiket ezáltal akár 100 milliárdos nagyságrendű kár is érhet.

Ide tartozik még az Index.hu híradása:

Érvénytelennek nyilvánította a Szegedi Törvényszék a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit szerdán első fokon meghozott ítéletében. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi ügyfelére, akik a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizették vissza hitelüket.

Az ügyben, amelyről először az Index adott hírt, tavaly márciusban a Szegedi Ítélőtáblán született először jogerős ítélet. Ez azt mondta ki, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők; az akkori ítélet még a takarékszövetkezet összes hitelszerződésére vonatkozott. A döntés után a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelső Bírósághoz, amely tavaly szeptemberben – a bankoknak alapvetően kedvező ítélettel – új eljárásra kötelezte a bíróságot, és azt mondta ki: a hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem. Az LB akkori, az ítéletet részben hatályon kívül helyező, és új eljárás lefolytatására kötelező döntése nyomán született a mostani ítélet.

Az MTI beszámolója szerint Gaálné Jobbágy Ildikó bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a bíróságnak az új eljárásban csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben a kamatok, díjak és költségek egyoldalú megváltoztatására vonatkozó kikötései tisztességtelenek-e.

A tisztességtelenség fogalmát a polgári törvénykönyv (ptk) határozza meg akként, hogy a szerződés nem tartalmazhat egyoldalú és indokolatlan, a fogyasztóra hátrányos kikötéseket. Bár a PTK kimondja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek nem minősülhetnek tisztességtelennek, és a hitelintézeti törvény is tartalmazza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, az okok listáját azonban nem sorolja föl, így azok vizsgálhatók – tudatta a bíró.

A hitel- és pénzintézeti törvény, illetve az LB az ügyben hozott részítélete kimondja, hogy a szerződésben objektíven és teljes körűen, nem példálózva rögzíteni kell azokat a felek akaratától független okokat, amelyek bekövetkezte esetén egyoldalúan módosítható a megállapodás.

A takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említette a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem tartalmaz. Így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken – mondta Gaálné Jobbágy Ildikó.

Az LB kimondta azt is, hogy az okoknak világosnak és érthetőnek kell lenniük. A bíróság szerint a Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelfelvevők azonban nem tudhatták egyértelműen, pontosan milyen körülmények változása esetén válik lehetővé a szerződés egyoldalú módosítása. A szerződések emellett tartalmaztak olyan speciális közgazdasági fogalmakat is, amelyek ismerete nem várható el a laikus ügyféltől.

A bíró hangsúlyozta, a takarékszövetkezettől nem várható el, hogy hosszabb időtartamú szerződések esetén előre ismerje valamennyi, forrásköltségeit befolyásoló tényező változásának hatását. Az üzletszabályzatban azonban rögzíteni kellene, hogy az így keletkező többletköltség mikor és milyen formában hárítható át az ügyfélre.

Gyenge Zoltán, a Partiscum XI. Takarékszövetkezet ügyvédje az ítélethirdetést követően az MTI-vel közölte, az írásba foglalt bírósági döntés áttanulmányozását követően döntenek arról, fellebbeznek-e.

Forrás: „Fehér kéményseprők”, Index.hu, MTI

Nemzeti InternetFigyelő

A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége szakmai csoportja tájékoztatni kívánja az egész Nemzetet kiemelten a „deviza” hitelnek csúfolt, – hitelt felvett embereket megtévesztő -, és az összes hatóságot, aki tétlenül nézte végig a bankok embertelen nyereségvágyból elkövetett bűncselekményeit.

A kihelyezett „deviza alapú” hitelek nem voltak egy pillanatig sem deviza alapú, (svájci frank, jen stb.) hanem egyszerű forint hitelek voltak, amire ráaggatták a devizás elszámolás külső mázát, majd a megváltozott kamatok, árfolyamok, és kockázati felárak alapján elképesztő profitot akartak bezsebelni rajta a bankok. Mindezt egy hatalmas társadalmi méretű csalásra alapozva. A hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek, és a rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek! Másodlagosan a Kormány is felelős az egész társadalmat elszegényítő bankok bűncselekményei végett, amiért engedte és még asszisztált hozzá, hogy gazdasági válságot okozva kisemmizzék az egész Nemzetet…

A bankok egy gigantikus átveréssel teljesen eladósították az egész társadalmat az extra profit reményében. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene, legyen.

Az a hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.

Amennyiben a nyomozó hatóságok felé tett jelzéseinkre, ha vennék a fáradságot és elrendelnék már végre a bankvezetők ellen a nyomozást a szükséges átvilágítások olyan, eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét. A rosszhiszeműség a bankok részéről okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Egyértelművé vált, hogy nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!

A magyar joggyakorlatban már megszületett az 1995. évi 414-es jogeset, amely úgy döntött, hogy a hitelezőnek, ha egyoldalú módosítást köt ki, annak mértékét a szerződésben meg kell határozni.
A magyar joggyakorlatban létezik a BH 2000. 247 §. -a, amely tiltja a nyilvánvalóan egyoldalú előny kikötését. Az egyoldalú és mértéktelen, az adós hitel képességét meghaladó módosítás ilyen a Hpt 213.§. b.) pontja 1996-tól kötelezővé teszi a becsléses és nem általánosságban, hanem pl. % – ban kifejezve, ha a szerződés megkötésekor pl. az árfolyamváltozást, mint költséget, nem lehet pontosan meghatározni. Ez egyetlen egy hitelszerződésben sem szerepel.

Egyedi bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata – amely bírósági jegyzőkönyvbe van foglalva – állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.

Az EU jog Irányelvet a tagállamnak így a bíróságoknak is kötelezően át kell venni. Ha nem veszi át a tagállami bíróságnak az Irányelvet, akkor is kötelezően alkalmazni kell.
A jelzálogjoggal garantált ingatlangaranciás és bármilyen célú kölcsönszerződést az EU Joga – Irányelv, alapján nem lehet egyoldalúan módosítani. Mint ismeretes az EU Joga erősebb a tagállam jogánál, ha azzal ellentétes, tehát az alkalmazandó a tagállamban is.

Pest Megyei Bíróság (a továbbiakban: kérdést előterjesztő bíróság) által az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be a Luxemburgi Európa Uniós Bíróság felé, melyben 2011. december 6-án hozta meg az ítéletet.  Pest Megyei Bíróság több kérdést tett fel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv értelmezése tekintetében. A jelen ügy alkalmat ad a Bíróságnak arra, hogy értelmezési hatáskörét gyakorolva további jogkérdéseket tisztázzon ezzel az irányelvvel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy ezen irányelv a kibocsátása óta nagyrészt változatlan maradt, máig összetett anyagi és eljárásjogi kérdéseket vet fel, amint azt az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintélyes száma is mutatja. E vonatkozásban megjegyzendő, hogy az Európai Parlament és a Tanács által 2011. október 25‑én elfogadott, a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv, amely a nemzeti fogyasztóvédelmi rendelkezések teljes harmonizációjának szándékán alapul, csak szórványosan módosította a 93/13 irányelvet, amely módosítások az itt felvetett jogkérdések megoldását nem befolyásolják.

Luxemburgi Európa Uniós Bíróság Főtanácsnokának az indítványa előterjesztése határozott szándéka az volt, hogy az Európa Uniós Bíróság olyan döntést hozzon, hogy az Európa Unióhoz tartozó országokban egységesen, teljes harmonizációban alkalmazzák a 93/13/EGK tanácsi irányelvet. Mely irányelvnek megfelelő, 2006. március 1-től hatályos belső jogszabályok Magyarországon is irányadóak annak a jogi problémának rendelkezésében is, hogy a 2006. március 1. napját követően megkötött, devizaalapú kölcsönszerződés egésze, vagy annak egyes részei milyen körülmények esetén tisztességtelenek és semmisek.

Luxemburgi Európa Uniós Bíróság által a devizaalap kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan a következők állapíthatók meg:

a./ a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát a 93/13. sz. Irányelv 3. cikkének 3. bek-hez kapcsolódó melléklet 1. j. pont alapján kell vizsgálni,

b./ a nemzeti bíróságoknak – magyar bíróság – egyes konkrét ügyben kell az előzőek szerinti vizsgálatot végezni és az adott szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megítélni.

Tényként állapítható meg az, hogy

Magyarországon eddig megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt, az ár emelésére vonatkozóan bankok számára egyoldalúan biztosított szerződési feltétel azért is semmis, mert tudomásunk szerint egyetlen szerződésben sem rögzítették az ennek megfelelő felmondás jogát a fogyasztó, az adós számára.

 Ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

EU irányelvből kiindulva helyesen a bankok általi egyoldalú áremeléseket figyelmen kívül hagyva a szerződés tartalmából kiindulva kell teljesíteni a szerződést.

65.      Az irányelv e rendelkezéséből másrészt az következik, hogy a meghozandó intézkedéseknek „általános használatra kidolgozott” tisztességtelen feltételek ellen kell irányulniuk. Ennek megfelelően egyedül az számít, hogy a feltétel megalkotója azt egy bizonyos lehetséges használatra tekintettel fogalmazta‑e meg. Így tehát nem követelmény, hogy valamely általános használat már konkrétan vagy bizonyosan megtervezett legyen.(36) Az irányelv e rendelkezésének célja, hogy a lehetséges érintettek számára jövőbeni jogsérelmek esetére jogvédelmi lehetőséget teremtsen. Az, ahogyan ez a rendelkezés az irányelv egyes nyelvi változataiban megfogalmazásra került („általános használatra”)(37), alátámasztja ezt az értelmezést. Arra utal ugyanis, hogy megelőző intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató egy bizonyos tisztességtelen feltételt a jövőben, az üzleti forgalomban használjon.

66.      Ezen támpontok alapján a jogsértés megszüntetésére irányuló keresetek bevezetése nemcsak hogy megengedhetőnek tűnik uniós jogi szempontból, hanem az irányelv céljának elérése szempontjából egyenesen eljárásjogi szükségszerűségnek tűnik.(38) Az egyéni szintet meghaladó jogvédelem, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikke a tagállamoktól megkövetel, e szabályozás céljára és tartalmára tekintettel nem volna teljes, ha mindössze egy adott időpontban létező tisztességtelen feltétel kiiktatásának megengedésére szorítkozna, anélkül azonban, hogy előírná az e feltétel használatára vonatkozó általános tilalom elrendelésének, és megsértése esetén e tilalom alkalmazását szolgáló intézkedések meghozatalának a lehetőségét.

67.      E szükségszerűség tudatában bocsátotta ki az uniós jogalkotó a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23‑i 2009/22/EK európai parlamenti tanácsi irányelvet(39). Ezen irányelv – amely 2009. december 29‑i hatállyal az azt megelőző, 98/27/EK irányelv(40) helyébe lépett – célja, hogy közelítse a fogyasztóknak az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, jogsértés megszüntetésére, irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Ennek a belső piac zavartalan működését kell biztosítania. E vonatkozásban hangsúlyozni kell azt a körülményt, hogy a jelen eljárás szempontjából releváns 93/13 irányelv is az I. mellékletben felsorolt irányelvek, közé tartozik. A 2009/22 irányelv kiegészíti a 93/13 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése által nyújtott eljárásjogi jogvédelmet.(41)

A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetség szakmai csoportjában is megfogalmazódtak a kérdések:

Felmerül az előzőekben leírtak alapján, a Fehér Kéményseprők 2010 év elején kiadott felhívásaiban, nyilvánosságra hozott szakmai véleményében „Bankvezetők becsapták a hitelt felvett adósokat” és az óta is hangoztatott deviza hitel csalás ügyében miért nem jártak el a nyomozó hatóságok és a kormány a bankvezetők ellen?

Miért áll még mindig a bankok mellé a kormány és kiemelten a Miniszterelnök is?

Miért védi az uzsorás bankvezetőket, ha a teljes magyar társadalmat ilyen rossz gazdasági helyzetbe hozták a fedezet nélküli hazárdjátékukkal?

A kormány miért a teljes magyar lakossággal akarja kifizettetni a bankvezetők által okozott több milliárdos kárt az adó forintokból?

A Miniszterelnök úr és a Matolcsi Miniszter úr miért a bankvezetőkkel (Patai) tárgyal a megoldásról, ha a bankvezetők büntetőügyi felelőssége is szóba jöhet?

Ha tisztességtelenek voltak a bankvezetők a hitelezés területén, akkor miért nem a szakmai hozzáértőkkel konzultál a kormány a valódi megoldás kidolgozásában? Miért azon személyekkel egyeztet, akik büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kialakult helyzetért, az egész társadalom elszegényesítéséért?

A kormány miért nem a valódi és konkrét megoldáson dolgozik, melyet több alkalommal a kormány elé tártak a szakmai civil szervezetek mellett tevékenykedő közgazdászok, jogászok?

A legfontosabb kérdés!

A bankvezetők és a Bankszövetség minden tagja miért nincs még előzetes letartóztatásban és a teljes vagyona zár alatt? Miért engedik még mindig tovább folytatni a magyar gazdaság tönkretételét és a teljes magyar társadalom kifosztását?

Minek és hány halálesetnek (öngyilkosságnak) kell még történni ahhoz, hogy felnyíljon a kormány szeme és megtegye végre a szükséges büntetőjogi intézkedést a bankvezetők ellen az anyagi és erkölcsi felelősségre vonásukkal?

Mire vár a kormány akkor, amikor több éve feltárt tisztességtelenül tevékenykedő követeléskezelők tevékenységét nem szüntette meg? Mire vár a kormány és miért nem vonja vissza a 12/2003. (I. 30.) kormányrendeletet, ami megengedi a mindenféle elnevezésű követeléskezelő Kft részére a pénzbehajtási tevékenységet, jogosulatlan árveréseket, alvilági módszereket alkalmazó nagy értékű tulajdonszerzéseket? Miért hagyják, hogy a bankok, bankvezetők összejátszanak e tisztességtelenül tevékenykedő adósokat kifosztó, zaklató, sanyargató követeléskezelő, behajtó cégekkel?

Szövetségünk nyomatékosan kéri a nyomozó hatóságokat, kiemelten a Legfőbb Ügyészséget, hogy soron kívül kezdjék meg a bankok, bankvezetők által elkövetett, egész társadalmat érintő nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekben a nyomozást, kiterjesztve a bankszövetség összes munkatársára.

Kérjük, külön vizsgálni a bankok részéről megvalósult előre megfontolt szándékot, a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján. Folyó bírósági perekben a hitelintézeti munkatárs tanúnyilatkozata – amely bírósági jkv-be van foglalva – állítja, hogy a bankok hivatalból ismerték a devizaárfolyam adósokra jelentős hátránnyal járó trendjét,- azaz előre látták-, de elhallgatták. Ez véleményünk szerint előre megfontoltan elkövetett csalás.

 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. §‑ának (1) bekezdése szerint az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

Kérjük továbbá azt is vizsgálni, hogy a kormány vagy valamely kormány tagja mennyiben, felelős, a bankok egész társadalmat érintő el szegényesítésében, mivel asszisztáltak a bankok által elkövetett bűncselekményekhez.

Külön kérjük megindítani azon követeléskezelő, pénzbehajtó vállalkozások ellen a nyomozást, akik az elmúlt években a bankoktól, engedményezés útján szereztek ingatlan vagy gépjármű tulajdont, amit azután magán árverésekkel értékesítettek, adómentesen és az illetékek megfizetése nélkül. Kiemelten kérjük az OTP Faktoring Követeléskezelőt vizsgálni, mely cég és további részünkről is nyilvánosságra hozott társai, véleményünk szerint még további bűncselekményeket (uzsora, zsarolás, csalás, kényszerítés) is elkövettek.

Budapest, 2012. január 17.

Forrás: „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége

Nemzeti InternetFigyelő